Az úgy volt, hogy a török előrenyomulást azért a kisebb közösségek, falvak, földbirtokosok a maguk módján is próbálták megállítani, fékezni. Így gyakran előfordult, hogy a szilárd alapokra épített, vastag falú árpád-kori templomok köré palánkvárat építettek. Ezek a zömök kőtornyok a lőrésszerű ablakokkal olyanok voltak, mint egy-egy öregtorony a régi várakban, a templomhajóból pedig lett a raktár és a katonák szállása. A fonyódi épületet, ahogyan az Giulio Turco 1570-ben készített rajzán is látható, kőfallal vették körül, ami elé vizes árkot ástak felvonóhíddal. Aztán általában jött egy tágasabb, két sövényből font fal köré tömörített földből álló falgyűrű szintén vizesárokkal, ez volt az első védelmi vonal, e mögé menekült be a környék lakossága a török rablóportyák elől.

Itt Koppány vára állt (MaNDA adatbázis)

A most Fácánosvárként ismert (a címlapképen napjainkban), részben újjáépített fonyódi látványosságot palonyai Magyar Bálint húzatta fel a környék jobbágyságával Buda elestének évében. A hegytetőn, ahol most a kilátó van, valaha, a honfoglalás előtti időkben egy ovális alakú földvár állott, amit a terület első magyar birtokosa, Koppány is használhatott még. A lázadó halála után a veszprémi káptalan, majd a pannonhalmi bencések lettek itt a birtokosok, hogy aztán a török idők kezdetére a tóti Lengyelek kezébe kerüljön Fonyód is a déli part egy részével együtt. Az önfejűségéről nevezetes Magyar Bálint talán az akaratuk ellenére is állapodott itt meg, de tudjuk azt is, hogy a 60 x 60 méteres erődítését sokszor elhagyta különféle hadjáratok apropójából, no és a törököt is előszeretettel fosztogatta, ami miatt a budai pasa be is panaszolta Ferdinánd királynál. A várkapitány amúgy korábban Nádasdy Tamás nádor és katonai főparancsnok hadnagya volt, aki Bécsben mindig igyekezett elsimítani ügyeit. Amik voltak szép számmal, mert palonyai Magyar Bálint nem hagyta ki az alkalmakat, amikor üthette a törököt és gyarapíthatta vagyonát.

Kilátás a várhegyről (MaNDA adatbázis)

Mindeközben az ellenfél is többször próbálkozott a fonyódi palánkvár bevételével, 1555. szeptember 21-én például éjfél előtt indultak rohamra a külső falak ellen. Amiken át is jutottak, de végül a magyarok erősen hadakozva kiszorították őket a várból. Az erődítés végül 1575-ben került török kézre, de ekkor már nem Magyar Bálint volt itt a kapitány. Ő 1562-ben, Nádasdy halála után, hiába győzött annyi csetepatéban, hatalmaskodásai miatt kicsöppent az uralkodói kegyekből, és meghalt még az ostrom kezdete előtt. A törökök aztán állítólag kardélre hányták a végsőkig védekező magyarokat, végül a holttestekkel együtt felgyújtották a fonyódi palánkot. Aminek maradékait a fácánokat nevelő gazból Fitz Jenő bontotta ki 1957 és 59 között. Azóta jelzésszerűen felépült újra a vár is, otthont adva évente a Fonyódi Hadijátékoknak.

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu