„A tudományos munkát nem a közvetlen haszna alapján kell megítélni. Önmagáért, a tudomány szépségéért kell végezni.” Marie Curie az egyetlen nő, aki kétszeres Nobel-díjas, és érdemes megemlíteni azt is, hogy családjában ez ideig hat Nobel-díj született. (Marie Curie 2, Pierre Curie 1 alkalommal, egyik lányuk, Irène a férjével együtt, másik lányuknak Ève-nek pedig a férje kapta meg a kitüntetést. Utóbbi Henry Richardson Labouisse volt, az 1965-ös Nobel-békedíj nyertese.)

Marie Skłodowska az akkor még az Orosz Birodalomhoz tartozó lengyel fővárosban született Bronisława és Władysław Skłodowski tanárok legfiatalabb, ötödik gyermekeként. Maria nagyapja, Józef Skłodowski köztiszteletben álló tanító volt Lublinban, tanítványai között található a későbbi jeles író, Boleslaw Prus is. Édesapja matematikát és fizikát tanított, és két fiúgimnáziumnak volt az igazgatója. Édesanyja egy tekintélyes lányinternátust vezetett Varsóban, Maria még csak tizenkét éves volt, amikor elveszítette. Két évvel korábban legidősebb nővérét, Zofiát vitte el a tífusz. Egyik életrajzírója, Robert William Reid szerint testvére és édesanyja korai halála miatt fordult el Maria a római katolikus vallástól, és onnantól kezdve agnosztikus szabadgondolkodónak vallotta magát.

Emlékezőtehetségének már gyermekkorától kezdve csodájára jártak. Aranyéremmel jutalmazták, amikor 1883. június 12-én, 15 és fél éves korában kiváló eredménnyel érettségizett a varsói lánygimnáziumban. Az egyetemre nem vették fel, egyrészt mert nő volt, másrészt mert lengyel. Az 1863-as oroszok elleni lengyel felkelést cári megtorlás követte; a felkelés következtében a Skłodowski család jelentős anyagi veszteségeket szenvedett.

Édesapja rossz befektetései miatt a megtakarított pénzüket is elveszítették, ezért Maria kénytelen volt tanári állást vállalni. Közben titokban a hazafias „szabadegyetemi” mozgalom tagjaként lengyel nyelvű felolvasásokat tartott munkásnőknek. Tizennyolc éves korában nevelőnőként helyezkedett el, és belekeveredett egy boldogtalan szerelmi kapcsolatba. Keresete elegendő volt Bronisława nővére párizsi orvosi tanulmányainak fedezésére, akivel úgy állapodtak meg, hogy viszonzásul később majd ő is segíti Mariát az egyetem elvégzésében.

Az 1890/91-es tanévben elvégezte a Varsói Ipari és Mezőgazdasági Múzeum által szervezett kémiai analitikai tanfolyamot. Itt olyan széleskörű kémiai tudást szerzett, ami későbbi eredményeinek alapja lett. (Kiváló kémiatanára Napoleon Milicer volt, de unokafivérétől, Józef Jerzy Boguski professzortól is sokat tanult. Utóbbi Dmitrij Mengyelejev asszisztenseként dolgozott Szentpéterváron.)

Maria 1891-ben költözött Párizsba, és a Sorbonne-on Paul Appel, Gabriel Lippmann és Edmond Bouty előadásait kezdte látogatni. Az egyetemen olyan – akkor már közismert – fizikusokkal találkozott, mint Jean Perrin, Charles Maurain és Aimé Cotton. Késő éjszakáig tanult diáknegyedbeli padlásszobájában, s szinte csak vajaskenyéren és teán élt. 1893-ban fizikából, 1894-ben matematikából szerzett diplomát. Tanulmányai után az École supérieure de physique et de chimie industrielles de la ville de Paris-ban dolgozott Pierre Curie (1859-1906) vezetése alatt, és a fémek mágneses tulajdonságait vizsgálta (az alsó képen). Pierre-rel egymásba szerettek, és 1895-ben összeházasodtak. Ez az esemény egy világra szóló eredményeket hozó kapcsolat kezdetét jelentette.

1898 nyarán felfedezték a polóniumot (amelynek nevével Marie szülőföldje előtt kívánt tisztelegni), majd néhány hónappal később a rádiumot is. A Henri Becquerel által felfedezett (és Marie Curie által később „radioaktivitásnak” elnevezett) új jelenségből kiindulva úgy döntött, hogy disszertációjában azzal foglalkozik, vajon az uránnál észlelt tulajdonság más anyagoknál is megfigyelhető-e. G. C. Schmidttel egy időben fedezte fel, hogy a tórium is radioaktív.

Kutatásai eredményeként Marie Curie 1903 júniusában elnyerte a tudományok doktora címet, és Pierre-rel együtt nekik ítélték a brit Royal Society Davy-érmét is. Szintén 1903-ban kapták meg Henri Becquerellel megosztva a fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás felfedezéséért.

Lányai – Irène (1897) és Ève (1904) – születése nem akadályozta meg Marie-t tudományos tevékenységének folytatásában. 1900-ban kinevezték a sèvres-i École Normale Supérieure női tanárképző főiskola fizikatanárává, s ott újfajta, szemléltető kísérleteken alapuló tanítási módszert vezetett be. 1904 decemberében a Pierre Curie vezetése alatt álló laboratórium főmunkatársa lett.

Férjének hirtelen halála (1906. április 19.) mélységesen megrázta Marie Curie-t, egyszersmind fordulópontot is jelentett az életében. Ettől kezdve minden erejét a kettejük által közösen elkezdett tudományos munka befejezésének szentelte. 1906. május 13-án kinevezték a férje után megüresedett professzori állásba, így ő lett a Sorbonne első női tanára. 1908-ban címzetes professzor lett, s 1910-ben megjelent a radioaktivitásról szóló korszakalkotó értekezése. 1911-ben a vegytiszta rádium előállításáért megkapta a kémiai Nobel-díjat. Irányításával készültek el a Párizsi Egyetem Rádium Intézetének (Institut du Radium) laboratóriumai 1914-ben.

Az I. világháború alatt leányával, Irène-nel együtt a röntgenográfia alkalmazásainak fejlesztésén dolgozott. A Rádium Intézet – amelynek ekkor már Irène is tagja volt – csak 1918-ban kezdett komolyabban dolgozni, s hamarosan a magfizikai és magkémiai kutatások központjává vált. A hírnevének csúcsán álló Marie Curie-t 1922-ben az Orvostudományi Akadémia tagjai közé választották, s ettől kezdve elsősorban a radioaktív anyagok kémiájának és orvosi alkalmazásának a kutatásával foglalkozott.

Két lánya kíséretében 1921-ben nagy sikerű utat tett az Egyesült Államokban, ahol Warren B. Harding elnök az amerikai nők által gyűjtött pénzből vásárolt 1 grammnyi rádiumot ajándékozott neki. Sok előadást tartott, főleg Belgiumban, Brazíliában, Csehszlovákiában és Spanyolországban. A Népszövetség Tanácsa beválasztotta a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságába. Tanúja lehetett a párizsi Curie-alapítvány felvirágzásának és a varsói Rádium Intézet 1932-es megnyitásának, ahol nővére, Bronia lett az igazgató.

Marie Curie legkiemelkedőbb eredményei közé tartozik annak felismerése, hogy jelentős radioaktív anyagtartalékokat szükséges felhalmozni egyrészt a betegségek kezeléséhez, másrészt azért, hogy állandóan elegendő anyag álljon rendelkezésre a magfizikai kutatásokhoz. Az így összegyűjtött radioaktív anyagkészlethez hasonló tudományos eszköz sehol a világon nem volt a részecskegyorsító-berendezések megjelenéséig (1930). A párizsi Rádium Intézetben lévő 1.5 gramm rádiumban az évek során jelentős mennyiségű rádium D és polónium halmozódott fel, amelyek nélkül az 1930 körül elvégzett vizsgálatok – különösen Irène Curie és férje, Frédéric Joliot kísérletei – nem lehettek volna sikeresek. Ezen kutatások alapján fedezte fel Sir James Chadwick a neutront, valamint Irène és Frédéric Joliot-Curie 1934-ben a mesterséges radioaktivitást. Marie Curie néhány hónappal e felfedezés után belehalt a sugárzás okozta fehérvérűségbe.

A nagyszerű tudós nem csupán saját munkájával járult hozzá a fizika fejlődéséhez – amelynek jelentőségét két Nobel-díja is jól tükrözi –, hanem a magfizikusok és kémikusok későbbi nemzedékeire gyakorolt hatásával is.

L. Pearce Williams amerikai tudománytörténész így ír Curie házaspár hatásáról: „Curie-ék munkájának eredménye korszakalkotó volt. A rádium radioaktivitása annyira rendkívüli jelenség volt, hogy nem lehetett nem figyelembe venni. Úgy tűnt, hogy ellentmond az energiamegmaradás törvényének, tehát szükségessé tette az addig megalapozott fizikai törvények újravizsgálatát. A rádium felfedezése új kísérletekre késztette a kutatókat; ilyen volt Ernest Rutherford új-zélandi fizikus, aki az atom struktúráját kezdte vizsgálni, és ennek eredményeképpen az alfa-sugárzás megfigyelésén keresztül először jutott közel a nukleáris atomelmélethez. Továbbá úgy nézett ki, hogy az orvostudomány sikeresen fel tudja majd használni a radioaktivitást a rák gyógyításában is.”

A Curie házaspár iránti tiszteletből nevezték el a radioaktivitás egységét curie-nek; és a kűrium nevű elemet is. Pierre és Marie Curie után három radioaktív ásványt neveztek el: curite, sklodowskite és cuprosklodowskite.

Maria Skłodowska-Curie munkája nemcsak a fizika és kémia bevett elméleteit változtatta meg, de a társadalmi konvenciókra is hatással volt. Hogy tudományos pályafutásában mint nő előre tudjon jutni, sok akadályt kellett legyőznie nemcsak a saját, de befogadó hazájában is. Életének ezzel a részével foglalkozik Françoise Giroud francia író Marie Curie: Egy élet című könyve. Marie a jövő előfutára volt: felszabadultnak, függetlennek és megvesztegethetetlennek ismerték. Albert Einstein mondta róla, hogy ismerősei közül szinte ő volt az egyetlen, akit a hírnév nem rontott meg. Madame Curie-t kitüntették a francia Becsületrenddel, ezenkívül több lengyel egyetemtől kapott tiszteletbeli doktorátust. 1936-ban leplezték le Marie Curie-nek a varsói Curie Intézet előtt álló szobrát. 1967-ben múzeumot rendeztek be a tiszteletére Varsó Újvárosában, ahol született.

Két intézményt is neveztek el róla: Lublinban a Maria Curie-Skłodowska Egyetem, Varsóban pedig a Maria Skłodowska-Curie Rákkutató Intézet viseli nevét.

Idézetek Marie Curie-től:

„Az életben semmi félelmetes nincsen. Csak meg kell próbálnunk megérteni. Ha többet értenénk belőle, máris nem lenne annyi félnivalónk.”

„Fontos, hogy az ember komolyan vegye a munkáját, független legyen, és ne csupán szórakozással töltse a mindennapjait.”

„Nem lehet hinni egy jobb világban; ha nem javítjuk meg az egyént. Hogy ezt a célt elérhessük, mindenkinek tökéletesíteni kell önmagát, hogy kivegyük részünket a felelősségből az emberiség életéért – mert különös kötelességünk, hogy segítsük azokat, akiknek a legtöbbet használhatunk.”

„Nekem azt tanították, hogy a haladás útja se nem gyors, se nem könnyű.”

„Az élet egyikünk számára sem könnyű, de nincs semmi baj, ha az embernek van kitartása, s főleg önbizalma. Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és azt a valamit el is kell érnünk.”

Szabados Éva

Források: tudosnaptar.kfki.hu, Wikipédia, matud.iif.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.