1916. augusztus 27-én Románia megtámadta a Magyar Királyságot. A támadást követően tízezrek menekültek el a harcok által érintett vagy veszélyeztetett területekről az ország belseje felé. A korábbi háborús években a hátország lakói már találkozhattak háborús menekültekkel: az orosz front közeledése miatt az Osztrák-Magyar Monarchia keleti területeiről, elsősorban Galíciából és Bukovinából menekültek jelentős számban már 1914 végétől.

Az első hazai csokoládégyárakat magánszemélyek alapították a 19. század közepén, közülük két cukrász, Stühmer Frigyes (1869) és Gerbeaud Emil (1886) tudtak olyan maradandó fővárosi vállalkozásokat létrehozni, amelyek már a külföldi gyárakkal szemben is versenyképesek voltak. Az általános iparfejlődés erre a szakágra is jótékony hatással bírt, a 19-20. század fordulójára már körülbelül 60 üzemben készítettek csokoládét. A legjelentősebbek között számontartották a győri Schmidl L. gyárat is.

125 éve, 1897. augusztus 10-én született Zalatnán (Erdély) Pauspertl Teréz Kossuth-díjas (1956), érdemes művész (1962), jelmeztervező, iparművész. A Nagyajtay nevet az 1920-as évektől kezdte használni a Pauspertl megtartásával, az 1930-as évektől a színlapokon már mint Nagyajtay szerepelt.

„Néha – mondta a kályhás mester – elképzelek egy hatalmas termet, ami tele van hófehér, gyönyörűbbnél gyönyörűbb kályhákkal.” A győri Fruhmann kályhás-dinasztia utolsó képviselője, Fruhmann Antal (III.) (1909-1986) „álmodta meg” és szorgalmazta a párját ritkító, különleges kályhamúzeum létrejöttét, amely ma Győrben a Kis János és a Rákóczi utca sarkán található.

Fruhmann Ferenc Antal Ede (1909-1986) harmadik generációs győri kályhás a szakmája szerelmese volt. Ha egy impresszionista festő (aki az ábrázolt személyt gyakran a kedvelt ruháiban, a szeretett tárgyaival örökítette meg) portrét készített volna a „kályhás” Tóni bácsiról, akkor agyagpettyes munkáskötényben, samottal teli vödrével és mázas kályhacsempékkel megrakott kis kézikocsijával festette volna meg, ahogy húzza magát után, miközben kályhát építeni vagy javítani indul.

A győri képzőművészeti élet jellegzetes alakja, Szabó Alajos festőművész, rajztanár Nagyszentjánoson született 1892. június 6-án. Szabó Rezső tanító és Mórocz Erzsébet gyermeke egyéves volt, amikor a család Győrbe költözött.

A Múzeumi világnapon, 2022. május 18-án nyitotta meg kapuját a felújított terű és újrarendezett Kovács Margit Állandó Kiállítás a Kreszta-házban, ahol több, eddig nem látható tárgyat is megcsodálhatnak az érdeklődők.

A Győrhöz sok szállal kötődő Undi (Springholz) Mariska 1877. január 31-én született Győrben. Kivételes tehetségét már gyermekkorában megismerhette a helyi közönség, amikor szülei (kiváltképpen édesanyja), majd Mendel Béla festőművész közel egyéves tanítása során a családjáról festett portréképeket megnézhették a város egyik üzletének kirakatában. (A képen nyitrai tüllhímzésből selyem alapra összeállított csipkeruha látható – Magyar Iparművészet, 1912. 2. szám.)

Undi Mariska 1877. január 31-én született Győrött Springholcz Mária néven. Később 1903-ban nevét Undi Máriára, majd művészi pályája kezdetén Undi Mariskára változtatta. Édesapja Springholcz Ferenc (Enying, 1841 – Budapest, 1900), főhadnagy, a 19. gyalogezred katonatisztje volt Győrben, édesanyja Király Mária (Győr, 1851 – Budapest 1910). Apai nagyanyja Radákovits Anna, kinek testvére az a Radákovits József író, akit az utókor Vas Gereben néven ismer.

A költészet továbbél, nem lehet elhallgattatni, mert az emlékezet úgysem hagyja. Április 9-én délután, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében, a magyar költészet napja alkalmából ünnepi kötetbemutatóra került sor: Szabó Béla Radnóti – Bor-Abda című albuma kapcsán emlékeztünk meg több vetületben is egyik legnagyobb költőnkről.

„Jób számomra a magyar bencés megtestesítője. Elsőrangú tanárként meleg emberséggel és megértéssel oktatott. Szentéletű pap volt, vallásosságban és hazafiasságban egyaránt kiemelkedő egyéniség.” (Habsburg Ottó) Bánhegyi József Jób Sövényházon született 1897. március 25-én, Berger Józsefként anyakönyvezték. Édesapja falusi kántortanító és iskolaigazgató volt, hét gyermeket neveltek.

Az első világháborút megelőző években az Osztrák-Magyar Monarchia területén is egyre elterjedtebbé vált a repülés. A repülőgép 1909-ben mutatkozott be Magyarországon, Louis Blériot, a híres francia aviatikus tartott bemutatót a fővárosban 200 ezer fős tömeg előtt. Nem sokat kellett várni az első magyar „felszállásra” sem: Adorján János 1910 januárjában emelkedett magasba Libelle nevű repülője első próbaútján.

1892. március 22-én, 130 éve született Valló István, Győr helyettes polgármestere, aki három évtizeden keresztül állt a város alkalmazásában. A sokoldalú politikus szívén viselte a győri közösség sorsát, meghatározó alakja volt a város szociálpolitikájának, kulturális és művelődési életének, foglalkozott többek között várospolitikával, történettudománnyal és újságírással. Az 1920-as, 1930-as és 1940-es évek folyamán számos, Győr életében meghatározó kezdeményezés fűződik a nevéhez.

Itt hagyott bennünket dr. Bedécs Gyula TANÁR ÚR. A felvidéki Füleken született 1939. február 21-én, a napokban töltötte volna be a 83. születésnapját. A Révai Miklós Gimnázium egykori, köztiszteletben álló pedagógusa, az I. világháborús hősök emlékének őrzője. A kiváló, nagytudású tanár tartalmas élete során maradandó nyomot hagyott hátra az utókor számára.

Horváth Adorján korának sikeres és elismert képzőművésze volt. Elsősorban portrékat, emléktáblákat, síremlékeket és zsánerszobrokat készített. Alkotásai, főként emléktáblái, domborművei közül jó néhány látható Győrben.

100 évvel ezelőtt, 1922. február 12-én született Patkó Imre Gyomán, egy sokgyermekes családban. Kubikusok, majd nyomdászok között nevelkedett, és már fiatalon elkötelezte magát a munkásmozgalommal. Történészi diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte.

A győri cigányzenészek első hazai és külföldi sikereiről a cikk előző részében olvashattunk. A 19. században a Farkas zenészfamílián kívül a népes Vörös család muzsikusai is nagy népszerűségnek örvendtek Győrben, de külföldön is sok elismerésben részesültek. A 20. század elején a budapesti vendéglátóhelyeken vendégcsalogató kedvencei voltak, több ismert emberrel kerültek baráti kapcsolatba.

A 19. századi és 20. század eleji magyar és győri újságcikkek százai említik azokat a társasági eseményeket (pl. hangversenyek, farsangi bálok, egyesületi rendezvények, jótékonysági estek, de még politikai események is), melyeken főszerepet kapott valamelyik helyi cigányzenekar, illetve lelkes írások sokasága olvasható a győri cigány muzsikusok hazai és külföldi sikereiről. (Címlapkép: Vasárnapi Lapok, 1897. június 27. – A győri „Malacz-banda”)

2021. március 15. napi hatállyal a Győri Értéktár létrehozásának szándékával megalakult a Győri Értéktár Bizottság.

110 évvel ezelőtt, 1911. november 28-án hunyt el a rézműves Hauzer György, aki a 19. századi Győrben nem csupán nívós, modern rézárugyárával vívta ki az elismerést, hanem prominens társadalmi szerepvállalásaival is. Három évtizeden túl vezette a győri tűzoltóságot, ezalatt mind szakmailag, mind felszereltség tekintetében kiemelkedő színvonalra emelte. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Győri Ipartestület megalakításában; elnöksége alatt jöttek létre a szakosztályok, ő teremtette meg a népszerű ipartestületi bál hagyományát is.

Az idősebbek bizonyára szívesen idézik fel gondolatban a Széchenyi téren álló Jánossy-féle fényképész műtermet. Győriek sokasága készíttette valamikor itt az igazolványképét, szép emlékeket őriznek a Jánossy névvel fémjelzett művészi kivitelű esküvői-, családi- és babafotók, a gondosan beállított felvételekből álló iskolai tablók. Képeslapjai, a változatos rendezvényekről készült fotói helyismereti jelentőségűek.

1981-ben készült el a Jelentés az ifjúság kulturált szórakoztatásának helyzetéről a közművelődési intézményekben, az ifjúsági klubokban és vendéglátó egységekben címet viselő beszámoló. A Győr Város Tanácsa részére készített háttéranyag átfogó képet igyekszik adni a címben szereplő kérdésről. Összeállításában részt vettek a Művelődési Bizottság tagjai, az Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Bizottság, valamint az ifjúság szabadidős tevékenységével foglalkozó bizottság.

120 évvel ezelőtt, 1901. augusztus 31-én a történelmi Vas vármegye egyik településén, Magyargencsen látta meg a napvilágot Magasi Mária Rozália (az első sorban balról a harmadik, rokonai körében) – szerzetesi nevén: a Keresztre Feszített Jézusról nevezett M. Franciska – Szent Orsolya-rendi nővér, tanárnő, igazgatónő, írónő. Édesapja Magasi Antal csendőr-őrsparancsnok, édesanyja Czömpöly Rozália volt. Testvérei közül Magasi Artúr Ernő OSB bencés szerzetes, Magasi Elvira Szalézia SZLT pedig irgalmas rendi nővér lett.

Győr egyik népszerű látnivalója, az Aranyhajó cégér eredetileg a Széchenyi tér 1. számú házat díszítette, mely abban az időben Haagen Ferenc gyarmati és fűszeráru-kereskedéseként funkcionált. A jelenlegi másolat, Schima Bandi ötvös munkája a Jedlik Ányos és Dr. Kovács Pál utcák sarkán felfüggesztve látható.

Ebenhöch Ferenc győri kanonok, rábaközi főesperes jelentős régészeti és gyűjtőtevékenységet végzett, melynek során folyamatosan gazdagította a győri múzeum anyagát. Rendezte a székeskáptalan levéltárát, értékes helytörténeti, természettudományi, történeti és régészeti publikációi jelentek meg. Neve leginkább a Győr vidékét bemutató írásain keresztül maradt fenn, Koroncó növény- és madárvilágáról is szemléletes áttekintést adott.

150 évvel ezelőtt, 1871. július 24-én született Bécsben Lauer Richárd. Szülővárosában folytatta alap- és középfokú tanulmányait, majd az ottani műszaki egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Mérnöki gyakorlatát a pilseni E. Škoda gépgyárban kezdte meg, ahol a gőzgépek, bánya- és kohómű berendezések szakosztályán dolgozott.

Győr történetének egyik legjelentősebb adományozója nem született dúsgazdagnak, szívós, szorgalmas munkával alapozta meg egzisztenciáját, és vagyona jelentős részét Győr városának juttatta. „Bálint Mihály rászolgált, hogy az érdemnek kivételes értékelésében részesüljön, mert kevesen vannak, akik… önmagukból és önmaguktól váltak valamivé. Jelentéktelen kezdetből tisztelettel körülvett társadalmi pozícióba emelkedett.” (Benedek Vince iskolaigazgató)

„A vonal-poézis fanatikus költője” ‒ mondta Ady Endre Felpéczi Petz Margit festőművész és grafikusról. 1886. július 13-án született Győrben, híres orvoscsalád tagjaként. (A képen 1919-ben – Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Petz-archívum. HD.81.4.5.(35). Lsz.18630.)

Bakócz Tamás az egyetlen magyar főpap, akinek lehetősége lett volna pápai trónra kerülni. Születésének pontos dátumát nem ismerjük, az viszont bizonyos, hogy pontosan 500 évvel ezelőtt, 1521. június 15-én hunyt el Esztergomban.

Történészként kutat, egyetemen oktat, és a Győr Megyei Jogú Város Levéltára főlevéltárosa. Mi a szerepe ebben a Dörmögő Dömötörnek? Hogyan jöhetnek szóba a történelemtudományban más tudományok elméletei? Hogyan teremt egyensúlyt a mindennapokban a mágikus realizmus? Miért nem halott dolog a történelem? Többek között ilyen kérdések is szóba kerülnek mostani beszélgetésünkben.