Fránek Gábor 1894-ben lett a székesegyházi kórus karnagya, de Győrbe érkezése után azonnal bekapcsolódott a város zenei eseményeibe is. 1895-ben a Győri Ének- és Zeneegylet rendezte meg a Dunántúli Dalosszövetség győri versenyét. Az alkalomra kiadott emléklap már a helyi zenei élet ígéretes tehetségének mutatta be.

2023. március 10-én második alakalommal tartottak konferenciát Jogtudatosan az iskolában címmel a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya és a Győri Tankerületi Központ szoros együttműködésében. Az iskolai agresszió adta a témát, de ezúttal a tanár került a fókuszába.

Fránek Gábor a székesegyház karnagyának érkezett városunkba 1894-ben, de Győr zenei életének minden területen elévülhetetlen érdemeket szerzett. Nevét a Győri Filharmonikus Zenekar megalapítása kapcsán emlegetik, de sokoldalú tevékenységének nagy része feledésbe merült.

Az első bécsi döntés következményei közvetve Győrt is érintették. Az 1938. november 2-án kihirdetett határváltozások értelmében a Dunától északra fekvő, döntően magyar nemzetiségűek által lakott településeket csatoltak vissza Magyarországhoz. (A képen a magyar honvédség csapatai kelnek át a Dunán 1938. november 5-én Medvénél.)

Így védd magad! Jogtudatosan az iskolában címmel tartottak konferenciát 2023. január 12-én a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán azzal a céllal, hogy az oktatás felnőtt szereplői többféle megközelítésből kapjanak képet a járványként terjedő iskolai agresszióról.

„...nem minden megyét áldotta meg az Isten egy Vargyas Endrével” – jegyezték meg a korabeli győri lapok hálás elismeréssel. A királyi tanfelügyelő vármegyénk tanügyi fejlődésében óriási, elévülhetetlen érdemeket szerzett. I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a munkásságáért kitüntette, kapuvári előnévvel magyar nemessé avatta.

Pataky László (névvariáns: Pataky László Géza) református lelkész, teológiai tanár, lapszerkesztő a Somogy megyei Magyaratádon született 1905. november 9-én. Édesapja felekezeti tanító volt. Pápára küldte a fiát tanulni, hogy lelkész legyen.

Győrt a második világháború során több pusztító hatású bombatámadás érte, az angolszász légierő 1944. április 13. és november 19. között nyolc alkalommal támadta a várost. Ekkor semmisült meg az óvóhelyén nőket és gyermekeket bújtató révfalui Torkos-kastély is.

Az elmúlt évtizedekben szépen lassan kiürültek a Zrínyi utcai kórház épületei, és a természet megkezdte visszahódítani a város szövetébe beékelődő mintegy 3 hektárnyi területet. Ezt a folyamatot szakította félbe az a döntés, hogy az épületegyüttes a győri egyetem kezelésébe kerül.

A győri Városi Művészeti Múzeumot ugyan 1994-ben alapították, a történeti szálak azonban messziről indulnak, szorosan kapcsolódnak a volt Xántus János Múzeumhoz.

Vargyasné Petz Vilma, a győri állami polgári leányiskola igazgatónője 1852. február 13-án született Győrött. Apja Petz Adolf, a győri székeskáptalan ügyésze, később királyi törvényszéki bíró, édesanyja pedig Pottyondy Amália volt (a Sibrik nevű anyai ágon Deák Ferenc első unokatestvére).

2022. október 25-én elhunyt Korcsmáros György Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes művész, a Győri Nemzeti Színház egykori igazgatója. 15 évig vezette a győri teátrumot, amely alatt a színház a közönség körében országosan ismertté és elismertté vált.

Szalay Imre Emil 1872-ben született Győrött, keresztlevele szerint Szalay Kálmán Imreként. Nevét az amerikaiak változtatták meg önkényesen, mert könnyebb volt a nemzetközibb Emilt kiejteni, mint a magyaros hangzású Imrét.

1956. október 23-án keddi napot írtak. Kedd Mars napja az asztrológusok szerint, s ezúttal kétségtelenül igazuk volt, a hadisten ezen a napon meglóbálta kardját Magyarország felett. Nem úgy indult a nap, hogy történelmi 24 óra következik, estére Magyarországon mégis ropogtak a fegyverek.

Több évtizeden át a legkedveltebb vígjátékírók egyike volt hazánkban. A Butaságom története című írása vagy a Tanulmány a nőkről című darabja (melyekből film készült) mindmáig szórakoztató élményt nyújtanak. Gyárfás Miklós költő, író, forgatókönyvíró, dramaturg, főiskolai tanár Győrben született 1915. december 6-án.

1916. augusztus 27-én Románia megtámadta a Magyar Királyságot. A támadást követően tízezrek menekültek el a harcok által érintett vagy veszélyeztetett területekről az ország belseje felé. A korábbi háborús években a hátország lakói már találkozhattak háborús menekültekkel: az orosz front közeledése miatt az Osztrák-Magyar Monarchia keleti területeiről, elsősorban Galíciából és Bukovinából menekültek jelentős számban már 1914 végétől.

Az első hazai csokoládégyárakat magánszemélyek alapították a 19. század közepén, közülük két cukrász, Stühmer Frigyes (1869) és Gerbeaud Emil (1886) tudtak olyan maradandó fővárosi vállalkozásokat létrehozni, amelyek már a külföldi gyárakkal szemben is versenyképesek voltak. Az általános iparfejlődés erre a szakágra is jótékony hatással bírt, a 19-20. század fordulójára már körülbelül 60 üzemben készítettek csokoládét. A legjelentősebbek között számontartották a győri Schmidl L. gyárat is.

125 éve, 1897. augusztus 10-én született Zalatnán (Erdély) Pauspertl Teréz Kossuth-díjas (1956), érdemes művész (1962), jelmeztervező, iparművész. A Nagyajtay nevet az 1920-as évektől kezdte használni a Pauspertl megtartásával, az 1930-as évektől a színlapokon már mint Nagyajtay szerepelt.

„Néha – mondta a kályhás mester – elképzelek egy hatalmas termet, ami tele van hófehér, gyönyörűbbnél gyönyörűbb kályhákkal.” A győri Fruhmann kályhás-dinasztia utolsó képviselője, Fruhmann Antal (III.) (1909-1986) „álmodta meg” és szorgalmazta a párját ritkító, különleges kályhamúzeum létrejöttét, amely ma Győrben a Kis János és a Rákóczi utca sarkán található.

Fruhmann Ferenc Antal Ede (1909-1986) harmadik generációs győri kályhás a szakmája szerelmese volt. Ha egy impresszionista festő (aki az ábrázolt személyt gyakran a kedvelt ruháiban, a szeretett tárgyaival örökítette meg) portrét készített volna a „kályhás” Tóni bácsiról, akkor agyagpettyes munkáskötényben, samottal teli vödrével és mázas kályhacsempékkel megrakott kis kézikocsijával festette volna meg, ahogy húzza magát után, miközben kályhát építeni vagy javítani indul.

A győri képzőművészeti élet jellegzetes alakja, Szabó Alajos festőművész, rajztanár Nagyszentjánoson született 1892. június 6-án. Szabó Rezső tanító és Mórocz Erzsébet gyermeke egyéves volt, amikor a család Győrbe költözött.

A Múzeumi világnapon, 2022. május 18-án nyitotta meg kapuját a felújított terű és újrarendezett Kovács Margit Állandó Kiállítás a Kreszta-házban, ahol több, eddig nem látható tárgyat is megcsodálhatnak az érdeklődők.

A Győrhöz sok szállal kötődő Undi (Springholz) Mariska 1877. január 31-én született Győrben. Kivételes tehetségét már gyermekkorában megismerhette a helyi közönség, amikor szülei (kiváltképpen édesanyja), majd Mendel Béla festőművész közel egyéves tanítása során a családjáról festett portréképeket megnézhették a város egyik üzletének kirakatában. (A képen nyitrai tüllhímzésből selyem alapra összeállított csipkeruha látható – Magyar Iparművészet, 1912. 2. szám.)

Undi Mariska 1877. január 31-én született Győrött Springholcz Mária néven. Később 1903-ban nevét Undi Máriára, majd művészi pályája kezdetén Undi Mariskára változtatta. Édesapja Springholcz Ferenc (Enying, 1841 – Budapest, 1900), főhadnagy, a 19. gyalogezred katonatisztje volt Győrben, édesanyja Király Mária (Győr, 1851 – Budapest 1910). Apai nagyanyja Radákovits Anna, kinek testvére az a Radákovits József író, akit az utókor Vas Gereben néven ismer.

A költészet továbbél, nem lehet elhallgattatni, mert az emlékezet úgysem hagyja. Április 9-én délután, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében, a magyar költészet napja alkalmából ünnepi kötetbemutatóra került sor: Szabó Béla Radnóti – Bor-Abda című albuma kapcsán emlékeztünk meg több vetületben is egyik legnagyobb költőnkről.

„Jób számomra a magyar bencés megtestesítője. Elsőrangú tanárként meleg emberséggel és megértéssel oktatott. Szentéletű pap volt, vallásosságban és hazafiasságban egyaránt kiemelkedő egyéniség.” (Habsburg Ottó) Bánhegyi József Jób Sövényházon született 1897. március 25-én, Berger Józsefként anyakönyvezték. Édesapja falusi kántortanító és iskolaigazgató volt, hét gyermeket neveltek.

Az első világháborút megelőző években az Osztrák-Magyar Monarchia területén is egyre elterjedtebbé vált a repülés. A repülőgép 1909-ben mutatkozott be Magyarországon, Louis Blériot, a híres francia aviatikus tartott bemutatót a fővárosban 200 ezer fős tömeg előtt. Nem sokat kellett várni az első magyar „felszállásra” sem: Adorján János 1910 januárjában emelkedett magasba Libelle nevű repülője első próbaútján.

1892. március 22-én, 130 éve született Valló István, Győr helyettes polgármestere, aki három évtizeden keresztül állt a város alkalmazásában. A sokoldalú politikus szívén viselte a győri közösség sorsát, meghatározó alakja volt a város szociálpolitikájának, kulturális és művelődési életének, foglalkozott többek között várospolitikával, történettudománnyal és újságírással. Az 1920-as, 1930-as és 1940-es évek folyamán számos, Győr életében meghatározó kezdeményezés fűződik a nevéhez.

Itt hagyott bennünket dr. Bedécs Gyula TANÁR ÚR. A felvidéki Füleken született 1939. február 21-én, a napokban töltötte volna be a 83. születésnapját. A Révai Miklós Gimnázium egykori, köztiszteletben álló pedagógusa, az I. világháborús hősök emlékének őrzője. A kiváló, nagytudású tanár tartalmas élete során maradandó nyomot hagyott hátra az utókor számára.