1943. augusztus 14-én iktatták be Győr vármegye és Győr város új főispánját, nagykászonyi Kászonyi Richárdot. A misét Kelemen Krizosztom bencés főapát celebrálta, a kormány képviseletében dr. Radocsay László igazságügyi miniszter és Antal István nemzetvédelmi miniszter vett részt az ünnepségen.

Évtizedek rutinjával teszi fel a gumit a kiegyensúlyozó gépre, a centrírozás után a kint felemelt gépkocsin a helyére kerül a kerék, emelőről leeresztve, csavarok meghúzva a biztonságot szolgáló nyomatékkulccsal. Jöhet a következő defektes gumi.

1946. augusztus 12-én kihantolták és Budapestre vitték az Abda határában, 1944. november 9-én kivégzett magyar költő, Radnóti Miklós holttestét, hogy harmadik, immár végleges temetésére a fővárosi Kerepesi temetőben (Fiumei úti Nemzeti Sírkert) kerüljön sor.

2025 nyarán immár hatodik alkalommal találkoztak művészek a Ravazdi Művésztelep alkalmából. Az ötletadó-szervezők Borbély Károly festőművész és Borbély Máté szobrászművész, apa és fia. A Sokorói-dombság csodás völgyében fekvő település évtizedek óta otthona a Borbély családnak.

A második világháború alatt Győrt 1944. augusztus 9-én már harmadik alkalommal érte bombatámadás. A bombázás 11 óra 7 perckor kezdődött, és 16 perccel később ért véget. A romboló bombákat körülbelül 75 Boeing típusú bombázó dobta le a városra.

A Görgey Kör Délután 2. évada keretében rendhagyó beszélgetést hallhattak az érdeklődők az Apátúr-ház dísztermében 2025. június 13-án, 17 órától. Kedves Gyula és Bagi Zoltán Péter Győr 1848‒1849-es szerepét járták körül, amelynek kivonatát ezúttal közreadjuk.

1908. augusztus 4-én, este háromnegyed nyolckor a szigeti Rábca-híd megindult. A város úgy döntött, hogy az árvízveszély csökkentése érdekében visszavezetik a Rábcát korábbi medrébe, ezért a híd új helyre költözött, Pinnyéden a Szarvas utca végére.

1910. augusztus 2-án riasztást kapott a győri tűzoltóság, a lángok a Back-malom raktárhelyiségében csaptak fel. A soha nem látott méretű, hatalmas tűzvészt hivatásos lánglovagok és önkéntesek fékezték meg.

Kétszeresen nevezetes csütörtökről számolt be a napi sajtó az 1968. augusztus 1-jei események kapcsán, amikor megkezdődött Adyváros alapjainak lerakása. A Kisalföld korabeli híradása nem szűkölködött a dicsérő jelzőkkel.

Különösen értékes pályafutást ismert el a győri Széchenyi István Egyetem: 2025. július 29-én zafír emlékdiplomát adott át Lacó Károlynénak, aki 80 évvel ezelőtt, 1945-ben szerezte meg tanítói oklevelét. A 99 éves Ica néni ma is lenyűgöző szellemi frissességnek örülhet.

1936 júliusának utolsó napjaiban az olimpiai láng Magyarországon is keresztülhaladó útja foglalkoztatta a hazai hírlapokat. A lángot 28-án és 29-én vitték végig az országon: Horgosnál „lépett be”, majd másnap Ausztria felé folytatta útját a berlini olimpia helyszínére.

1956. július 28-án, egy szombat délelőtti napon, ünnepi keretek között Révfaluban leleplezték a szigetközi árvízi emlékművet, melyet az 1954-es nagy árvíz elleni védekezésében és helyreállításban résztvevők tiszteletére állíttattak.

A nyári nagy meleg korábban is rendre megviselte a győrieket, akik viszont a város folyóinak köszönhetően viszonylag könnyedén tudtak hódolni a fürdőzés örömének. Ám 1929 nyarán a hőség hatására már a Dunán kijelölt fürdőhely vize is kevésnek bizonyult! Az úszni vágyók ezért Győr vezetéséhez fordultak…

Az 1968. évi 16. törvényerejű rendelet kimondta, hogy Győrben a művelődésügyi miniszter közvetlen felügyelete alatt működő Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát kell létesíteni, amelynek alapkőletételére 1971. július 23-án került sor.

A Győri Ügyvédi Kamara a közelmúltban ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. A jeles jubileum mindenképpen alkalmat adott arra, hogy az érdekvédelmi szervezet múltjáról és jelenéről szót váltsunk dr. Posta Attilával, aki 2022 novembere óta elnöke a megyei kamarának.

1936. július 21-én Győrbe érkeztek a korszak legjobb és legnevesebb magyar úszói. Lengyel Árpád, Abay Nemes Oszkár, Gróf Ödön és Csik Ferenc az augusztus 1-jén kezdődő berlini olimpiára történő felkészülés jegyében utolsó tíznapos „tréningjüket” tartották a városban.

2011. július 4-én Németországban, a család otthonául szolgáló bajorországi Pöckingben elhunyt Habsburg Ottó. Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a szívét a testétől külön, Szent Márton hegyén helyezzék örök nyugalomra.

A Kónya-díjat 10 éve alapította édesapjával együtt ifj. Kónya Lajos, aki Győr belvárosában dolgozik szerény, de értékes titkokat őrző műhelyében. Az elismerést 2025-ben július 5-én, szombaton adta át a Széchenyi István Egyetem vonóhangszeres hallgatói közül kiválasztott „Év tanulójának”. Ennek apropóján beszélgettünk vele a díj és az alapító család történetéről, a hegedűkészítés rejtelmeiről.

1935. július 14-én, vasárnap nyitott meg a győri közönség várva várt kultúrháza a (mai) Árpád út és Czuczor Gergely utca sarkán. A városban a magyar színházi kultúra már a 18. században elkezdett kibontakozni.

2011. július 10-én, 3 órakor áldotta meg dr. Galavits József városplébános dr. Lányi János (1902‒1968) plébános emléktábláját a Káptalandombon, a belvárosi plébánia bejárata mellett. Az emléktábla Lebó Ferenc (1960) szobrász művészi munkája, melyen Lányi János kanonok arcmása is látható.

1975. július elején árhullám vonult le a Dunán és a Rábán. Győrben a víz 719 centiméteres magassága mintegy fél méterre közelítette meg az 1965-os tetőzést.

Horvay János szobrászművész kitűnő hősi emlékmű alkotását 1938. július 3-án, vasárnap este fél kilenckor avatták fel a Radó-téren. A város vezetése már 1927-ben egy központi emlékmű felállítását tervezte, de csak 1936-ban Späth Gyula polgármester hirdetett pályázatot rá. A cél egy olyan emlékmű állítása volt, amely a városhoz kötődő valamennyi katonai egység győri és Győr környéki első világháborús elesettjeinek tiszteletére utal.

A második Győr elleni légitámadás 1944. június 2-án, vasárnap, 11.30-kor kezdődött, és 5‒10 percig tartott. A polgármester összefoglalója alapján 20–25 bombázó repülőgép 204 darab bombát dobott le. A légiriadó 11.03-tól 11.48-ig tartott.

1924. július 1-én fontos időközi országgyűlési választás zajlott Győrött, amelyről nem csupán a helyi, hanem az országos sajtó is beszámolt. A győri II. számú választókerületben azért kellett választást tartani, mert elhunyt Miákits Ferenc, a kerület szociáldemokrata képviselője.

Mérföldkőhöz, alapításának 20. évfordulójához érkezett a Győri Ipartörténeti Alapítvány 2025-ben. A sokszínű programban számos olyan célkitűzés, esemény szerepel, amely – és ez nem túlzás! – országos például szolgálhat. Az alapítvány elnöke, Miklósy Lajos mesélt az idei projektekről, megvalósult és tervezett célokról.

Nincs nagyobb fájdalom egy szülő számára gyermeke elvesztésénél. Nincsenek kapaszkodók, csak az üresség érzése, a „miért?”, amelyre ritkán van válasz. Sok meg nem született gyermek esetében pedig még sírhely sincs, ahol meggyászolhatnánk.

A bori munkaszolgálatra 1943-ban és 1944-ben elvitt, összesen mintegy 6000 zsidó munkaszolgálatos 1944 szeptemberében indult vissza Magyarországra. Az ún. első lépcső kb. 3000 főt számláló csoportja szeptember 17-én jött el a Bor melletti „Berlin” lágerből, és valamikor október 20. és 28. között érkezett meg Szentkirályszabadjára.

1900. június 24-én, vasárnap nagy ünnepre ébredt Pinnyéd kicsiny községe. Zalka János győri megyéspüspök kápolnát építtetett a katolikus hívek számára, amelyet ezen a napon, a súlyos beteg püspök helyett Beidl Alajos pápai prelátus, püspöki helynök szentelt fel.

A Kisalföld napilap hasábjain olvashattunk arról, hogy 1984. június 22-én felavatták a Győr‒Sopron megyei kórház új részlegét. Az ünnepélyes eseményen megjelenteket dr. Kelemen István megyei főorvos köszöntötte.

1911. június 18-án nagy ünnepségre készült Győr városa, mivel dr. Várady Lipót Árpád győri püspök születésnapja és püspökké szentelésének napja is ugyanerre a dátumra esett. Eredetileg június 11-én szerette volna a püspöki trónfoglalását megtartani, de az események úgy alakultak, hogy erre csak egy héttel később kerülhetett sor. Így lett a születésnap egyben a püspökké szentelésének napja is.