1927. október 8-án egy gyengébb erősségű földrengés volt érezhető Győrben, amelyről az országos sajtó is beszámolt, lévén a földmozgás többek között kiterjedt Sopronra és Bécsre is. A helyi rázkódásról a Győri Hírlap részletes leírást közölt.

A Duna és a Rába összefolyásánál kialakult térségen áll egy lenyűgöző vasbeton emlékmű, melyet a Rábaszabályozó Társulat állított gróf Cziráky Béla emlékének tiszteletére 1913-ban.

Színes, sokrétű és tartalmas programokat kínál szép számú látogatójának Győrben az Újvárosi Művelődési Ház, valamint vele egységben a hasonló rendeltetésű pinnyédi létesítmény, kiegészülve a Kossuth utcai Közösségi és Kiállítótérrel. Radicsné Csőre Andrea tizenharmadik éve igazgatója a komplex munkát igénylő intézménynek, 2022-ben megkapta a Győr Közművelődéséért Díjat.

2016. szeptember 30-án, a Baross út elején felavatták Baross Gábor egész alakos szobrát. Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester beszédében kifejtette, hogy a szobor felállításának aktualitását a vasminiszter halálának 125. évfordulója adta.

Maszlay István, a Győri Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze a közelmúltban aranydiplomát vehetett át abból az alkalomból, hogy ötven éve végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A közkedvelt győri művésszel folytatott beszélgetésünk kicsivel nagyobb idősíkról szólt, mint öt évtizedről…

1915. szeptember 28-án jeles eseményről számolt be a napi sajtó: az Eötvös-parkban leleplezték azt az emlékművet, melyet Karácson Imre tiszteletére alkottak meg.

Miről írt a Dunántúli Hírlap éppen száz évvel ezelőtt? 1925. szeptember 24-én a győri Rába-gyárban szervezett sztrájk került a lap címoldalára. Fontos tisztázni, hogy nem a későbbi évtizedek folyamán ismertté vált és máig az egyik legnevesebb üzemről, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárról esett szó a beszámolóban.

1930. szeptember 22-én helyezték el Gárdonyi Géza bronz mellszobrát a győri Batthyány parkban. Zászlós István győri születésű, többszörösen pályadíjat nyert szobrászművész alkotását először 1927-ben, az íróról elnevezett iskola előtt állították fel, majd innen került át a mai Batthyány térre. A mellszobor és alapzata is a szobrászművész alkotása, az alapzat előlapján, két pálmaág felett, az író neve olvasható.

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk alkalmából Hancz Gábor újságíró, a Széchenyi István Egyetem Kommunikációért és Sajtókapcsolatokért Felelős Igazgatóságának vezetője, Győrsövényház község alpolgármestere Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Több mint három évtizedes kommunikációs és negyedszázadot meghaladó közéleti tevékenysége bőséges alapot szolgáltatott a beszélgetésre.

„Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az 1848. március 15-éhez fűződő események emlékére emelte Győr sz. kir. város közönsége. 1902.” – E sorokat olvashatjuk a Honvéd ligetben, az 1848-as emlékművön, mely a szabadságharc hőseiről és áldozatairól való méltó megemlékezést jelképezi.

Éberth Géza 1878. október 17-én született a napjainkban Brassó városához tartozó Derestye községben. Tanulmányait Tatán, a Piarista Gimnáziumban kezdte (1887–1891), majd Budapesten, a II. kerületi Kir. Egyetemi Katolikus Főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet diákja lett (1891–1894).

1911. szeptember 16-án megépült a révfalui új, állami elemi népiskola, számolt be róla a Győri Hírlap.

Olaszország – felbontva a Németországgal és az Osztrák–Magyar Monarchiával kötött hármasszövetséget – az antant oldalán lépett be az első világháborúba 1915-ben, melynek következtében szörnyű harcok dúltak az olasz és a magyar katonák között a Keleti-Alpokban.

1937. szeptember 9-én, csütörtök délután Győr város törvényhatóságának kisgyűlése Koller Jenő helyettes polgármester elnökletével a várost érintő témákban tartott ülést.

Miről írt a győri sajtó 1916. szeptember 8-án? Csakúgy, mint az 1916-os év szeptemberi napjain, az erdélyi menekültek megjelenése és ellátása foglalkoztatta leginkább a győrieket. Miután ugyanis 1916. augusztus 27-én Románia megtámadta a Magyar Királyságot, tízezrek menekültek el a harcok által érintett, illetve veszélyeztetett területekről. Döntő többségük magyar anyanyelvű és állampolgárságú volt. A hátországban széles körű társadalmi összefogás fogadta az erdélyi menekülteket.

1913. szeptember 5-én, Újvárosban, a Kossuth Lajos utcában megépült az izraelita Menház és Tápintézet a szegény tanulók számára, illetve az idősek gondozására. Dr. Pfeiffer Fülöp orvos, a zsidó hitközség tagjaként, még 1889-ben egy alapítványt hozott létre abból a célból, hogy az épület megépülhessen. Az ingatlanban tápintézetet létesítettek a szegény tanulók számára, akik a zsidó elemi iskola növendékei voltak, valamint menházat az idősek gondozására.

Nincs új a nap alatt, gondolhatnánk a Győri Hírlap 1933. szeptember 3-i cikkét olvasva, amely egy meghökkentőnek tűnő akcióról számol be. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a kortársak Győrt csak mint a „kerékpártolvajok eldorádóját” említik. A szerző szerint a helyzet aggasztó, mivel „az utóbbi időben jóformán ritkaságszámba megy az a nap, hogy kerékpárlopási ügyekben ne tennének feljelentéseket a rendőrségen”.

2017. augusztus 31-én Magyarország első köztéri geometrikus üvegszobrát avatták fel Győrben, az adyvárosi Kuopio parkban.

1983. augusztus 25-27. között került megrendezésre Győrben a Magyar Könyvtárosok Egyesületének XV. Vándorgyűlése, több mint hétszáz résztvevővel. Az országos rendezvény fő témája A könyvtár és olvasója volt.

A Győri Gázművek első – és Magyarországon is az első – nagyteljesítményű gömbtartályát 1952. augusztus 20-án avatták fel Győrött. A konstrukció megépítésétől a rendszeres gázhiány megoldását várták.

Az Osztrák‒Magyar Monarchia szétesése után a történelmi Magyar Királyság idegen hadseregek megszállása alá került. 1919 augusztusára az ország területének nagy részét elfoglalták a román királyi csapatok.

1943. augusztus 14-én iktatták be Győr vármegye és Győr város új főispánját, nagykászonyi Kászonyi Richárdot. A misét Kelemen Krizosztom bencés főapát celebrálta, a kormány képviseletében dr. Radocsay László igazságügyi miniszter és Antal István nemzetvédelmi miniszter vett részt az ünnepségen.

Évtizedek rutinjával teszi fel a gumit a kiegyensúlyozó gépre, a centrírozás után a kint felemelt gépkocsin a helyére kerül a kerék, emelőről leeresztve, csavarok meghúzva a biztonságot szolgáló nyomatékkulccsal. Jöhet a következő defektes gumi.

1946. augusztus 12-én kihantolták és Budapestre vitték az Abda határában, 1944. november 9-én kivégzett magyar költő, Radnóti Miklós holttestét, hogy harmadik, immár végleges temetésére a fővárosi Kerepesi temetőben (Fiumei úti Nemzeti Sírkert) kerüljön sor.

2025 nyarán immár hatodik alkalommal találkoztak művészek a Ravazdi Művésztelep alkalmából. Az ötletadó-szervezők Borbély Károly festőművész és Borbély Máté szobrászművész, apa és fia. A Sokorói-dombság csodás völgyében fekvő település évtizedek óta otthona a Borbély családnak.

A második világháború alatt Győrt 1944. augusztus 9-én már harmadik alkalommal érte bombatámadás. A bombázás 11 óra 7 perckor kezdődött, és 16 perccel később ért véget. A romboló bombákat körülbelül 75 Boeing típusú bombázó dobta le a városra.

A Görgey Kör Délután 2. évada keretében rendhagyó beszélgetést hallhattak az érdeklődők az Apátúr-ház dísztermében 2025. június 13-án, 17 órától. Kedves Gyula és Bagi Zoltán Péter Győr 1848‒1849-es szerepét járták körül, amelynek kivonatát ezúttal közreadjuk.

1908. augusztus 4-én, este háromnegyed nyolckor a szigeti Rábca-híd megindult. A város úgy döntött, hogy az árvízveszély csökkentése érdekében visszavezetik a Rábcát korábbi medrébe, ezért a híd új helyre költözött, Pinnyéden a Szarvas utca végére.

1910. augusztus 2-án riasztást kapott a győri tűzoltóság, a lángok a Back-malom raktárhelyiségében csaptak fel. A soha nem látott méretű, hatalmas tűzvészt hivatásos lánglovagok és önkéntesek fékezték meg.

Kétszeresen nevezetes csütörtökről számolt be a napi sajtó az 1968. augusztus 1-jei események kapcsán, amikor megkezdődött Adyváros alapjainak lerakása. A Kisalföld korabeli híradása nem szűkölködött a dicsérő jelzőkkel.