Erdély Ernő (1881-1944) rendkívül sokoldalú, Győr kulturális, sport és társasági életének egyik meghatározó személyisége, egyben a modern tűzoltóság kialakítója, a tűzvédelem szakértője volt.

Erdély Ernő (1881-1944) rendkívül sokoldalú, Győr kulturális, sport és társasági életének egyik meghatározó személyisége, egyben a modern tűzoltóság kialakítója, a tűzvédelem szakértője volt. 1881. január 14-én született Győrben, jómódú zsidó családban. 1896-ban a család nevet változtatott, Pollák helyett az Erdély vezetéknevet használták.

A burcsella fából készült, lapos fenekű dereglye volt, melyekre az erősen megrakott hajók terhének egy részét átrakták, hogy azok a sekélyebb folyószakaszon áthaladhassanak, vagy sekély bejáratú kikötőkbe befuthassanak. A korabeli feljegyzésekben, valamint a szakirodalomban burcsuja, luntra néven is szerepel. Győr és Moson között helyi és környékbeli burcsellások szállították a gabonát a Mosoni-Dunán.

A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota történetét a második világháborút követő évekig tekintettük át előző írásunkban. Az 1949-ben államosított Lloyd épület ezután a Szakszervezetek Országos Tanácsának megyei intézményeként működött tovább. Így festett a Széchenyi téri piac és a Lloyd épülete a térre belógó teraszával az 1950-es évek közepén (a Borbíró Virgil – Valló István: Győr város építéstörténete című könyvből, Bp. 1956.).

A Széchenyi tér keleti oldalát a győriek körében ma is „Lloyd”-ként emlegetett hatalmas épület zárja le. Méretei miatt sokan úgy gondolják, hogy nem igazán illik a barokk térre. Évszázadok alatt, folyamatos átépítésekkel alakult ki mai formája. Története során különféle célokra használták, de egységesen elmondható, hogy mindig is a győri társasági élet meghatározó helyszíne volt.

A Győri Lemezárugyár a győri Vesuvius Rt. (Gyufagyár) helyén jött létre. 1918. szeptember 20-án vette meg a Magyar Zománc- és Fémárugyár ezt a területet, mivel fémdoboz gyárat akartak itt létrehozni. A vétel után azonban még sokáig üresen állt az üzem a kedvezőtlen politikai és gazdasági helyzet miatt.

Szegényebbek lettünk egy lokálpatriótával – fejezhettem volna be a címet. De Winkler Gábor életműve olyannyira színes, hogy Győr iránti szeretete csak egy árnyalat volt, a sok között. Ha a tényekre szorítkoznánk, akkor akár a következőképpen is hírt adhatnánk haláláról: 2015. május 19-én elhunyt Dr. Winkler Gábor, Ybl-díjas magyar építész, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Temetése 2015. május 29-én, pénteken 15 órakor Győrben, a nádorvárosi köztemető új ravatalozójában lesz.

Az Elite Mozgó a két világháború között a város két állandó filmszínháza közül Győr legismertebb, legkedveltebb mozija volt. Egykori épülete a Karmelita templommal szemben, a Bécsi kapu tér északi oldalán a kazamaták és a Rába-hídfő közötti területen állt.

Győrött a 19. század második felében az Erzsébet téren (a mai Bécsi kapu-, korábban Karmelita téren) kezdte meg működését az Auer Kávéház, a győri társasági élet meghatározó helyszíne. A gyorsan népszerűvé vált vendéglátóhely sikerének egyik oka, hogy a Bécs felől a városba vezető út mentén az első megállóhely az épület előtt volt, a másik pedig a kávéház eleganciája, megjelenése.

Kevesen tudják, hogy az országos hírű, győri Hungária kávéház tulajdonosa Limbeck Ferenc azonos a zenei világban ismert Limbay Elemérrel, aki az általa gyűjtött magyar népdalokat a Magyar Dal-Albumban és a Magyar Daltárban adta közre. Limbeck Ferenc 1847-ben született Győrött. Itt végezte el a reáliskolát, majd a bencések épületében működő Hennicke Rezső könyvkereskedésébe lépett be.

A Bisinger sétány sarkán 1916 januárjától majdnem két évtizeden keresztül állt az íves tetejű kis pavilon, mely egy különös szobornak adott otthont. Stolczer Imre mérnök tervezte a kis „mauzóleumszerű” építményt, melyet Déri József építész vezetésével építették meg. Ebbe helyezték be a fából készült katonaszobrot, amely hamarosan a jótékonyság fémpikkelyeivel vashonvéddé alakult át.

A Győri Gyufagyár megalapítása Neubauer Károly nevéhez fűződik, aki Tatáról költözött Győrbe azért, hogy itt „gyuszergyárat” létesítsen. A gyufa előállítása veszélyes üzemnek számított akkoriban is, ezért 1860-ban az első kérelmét elutasították. A haláláig arra hivatkozott, hogy a tervezett helyszín egy szűk utcában álló épület, nádfedeles házakkal körülvéve, a gyártáshoz szükséges foszfor kipárolgása pedig egészségre káros. Az elbíráló bizottság egy másik telephely kiválasztását javasolta.

A Lumière testvérek első nyilvános filmvetítését, 1895. decemberét követő évben Győrött is látható volt a szenzációs újdonság egy vándor filmvetítőnek köszönhetően. 1896. december 17-én megjelent egy hirdetés a Győri Hírlapban, mely élő fényképek megtekintését kínálta a volt Jaroschaui sörcsarnokban a Deák Ferenc utca és a Vásártér sarkán.

A Dunakapu tér elnevezését a győri vár északnyugati kapujáról kapta. Eredetileg Vízi-kapunak hívták, ez az átjáró biztosított kijutást a Mosoni-Dunához, a Duna-bástya mellett. A török időkben a Duna-kapu fölé épült egy kilátó torony: a tetején forgott a híres vaskakas, mely a legenda szerint a vár visszavételekor megszólalt. Ezt a tornyot szokták még Kéjtoronynak is nevezni, ugyanis a török pasa itt rendezte be háremét.

Göcsei Imre 1915. április 6-án született a Kapuvár melletti Gyóró községben, Sopron megyében. Katolikus vallású gazdálkodó családból származott, családjával már gyerekkorában részt vett a gazdasági munkákban. Apja a munka szeretetére, kitartásra nevelte. A hat elemi osztályt a helyi evangélikus iskolában végezte, csak a hittanórákra járt át a katolikus iskolába. Tanulmányait a Kapuvári Polgári Iskolában folytatta.

Az erdélyi főnemesi családból származó Apor Vilmos nehéz időben, a második világháború alatt kapta meg püspöki kinevezését. 1941. január 21-én kapta kézhez a pápai nuncius iratát, miszerint a Szentatya győri püspökké nevezte ki. A február 24-i püspökszentelésre még Gyulán, korábbi szolgálati helyén került sor. Március 1-jén érkezett Győrbe, másnap már meg is történt a hivatalos beiktatása.

Makrisz Agamemnon (1913-1993) görög származású magyar szobrászművész 1956 körül kapott felkérést az új győri vasúti pályaudvar épületének peron felőli oldalának díszítésére. Több tervet is készített, mindegyiken a halfarkú lovon ülő fáklyás nőalak, a folyóra utaló jelzések és a Győr felirat elemeinek különböző variációja szerepelt.

A farsang időszaka évről évre változó időtartamú, a január 6-iki vízkereszttől a húsvét előtti 40 napig tartó nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig nyúlik. A tél lezárásaként a tavaszt várva, a mezőgazdasági munkák átmeneti szünetelését hagyományosan társas összejövetelekkel, mulatságokkal, bálokkal ünnepelték, és ez volt a párválasztás időszaka is.

1905-től működtette a bencés rendház földszintjén lévő üzlethelyiségben a város legismertebb könyvesboltját Wolf Gyula. A könyvkereskedés története azonban sokkal korábbra nyúlik vissza. Többéves soproni könyvkereskedői múlttal a háta mögött a gothai származású Hennicke Rezső kérelmezte a városnál, hogy könyvkereskedést nyithasson Győrben. Az engedélyt 1860-ban kapta meg.

„Győr, mart. 18. – Nagyszerű események korában élünk, mellyben gyakran egy órának eredménye, a’ múltnak évtizedeivel, reánk nézve századaival felér. A’ franczia nemzet elűzte királyát, ’s köztársasággá alakult, német ’s olaszhon népei jogokat követelnek, ’s nyernek fejedelmeiktől, többnyire nehéz küzdelmek ’s néhol polgárvér- ömlés között. Magyar hazánk felett különös irgalommal őrködik folyvást, nemzetünk hatalmas istene…”

A rövid életű győri repülőteret a Likócstól délre lévő nagy, sík terepen alakították ki. 1938 előtt a Győrben zajló repülési eseményeket (reklámrepülések, bemutatók) a városhoz közeli réteken, legelőkön valósították meg. Az 1930-as években merült fel először annak igénye, hogy Győrben is létesüljön egy állandóan használható, végleges repülőtér.

A Pallas lexikon szerint: a kioszk török eredetű szó, mellyel egy, rendszerint valamely halmon emelt, kicsiny, több oldalról nyitott pavilonszerű épületet neveznek, mely pihenésre vagy a tájkép élvezésére szolgál. Nálunk többnyire a 19. század végétől keletkeztek. Építészeti módjuk ötletszerű, festői. Nemcsak a kertek díszéül szolgáltak, hanem a városok nyilvános terein, sétahelyeken, kávézók, éttermek működtek bennük.

„...minden tudományban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is.” Jedlik Ányos (eredeti nevén Jedlik István) 1800. január 11-én született Szimőn. Édesapja, Jedlik Ferenc és édesanyja, Szabó Rozália földművesek voltak. Szülei tízéves korában nagyszombati bencés gimnáziumba küldték tanulni, a gimnázium negyedik osztályát azonban már Pozsonyban végezte.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság októberi ülésén hozott döntése értelmében a megyei értékek köre ismét tovább bővült. A testület nyári értekezlete óta beérkezett javaslatok mindegyikét támogatta a MÉB, így mostantól – huszonkettedikként – a „megyerikumok” közé tartozik a győri vár is.

A francia hadjárat egy vékony vonala 1809-ben Magyarországot is elérte, és itt egyfajta nemzeti ellenállást is kiváltott. A nemesi felkelés példa nélküli fellángolás volt, közel tízezren jelentkeztek a hívó szóra. Ez a Napóleon korszak nyugati szakirodalmában – főképpen kutatási és nyelvi problémák miatt – teljesen ismeretlen.