Előbb több száz dalia, fényes levente, vértbe öltözött lovag, marcona gyalogos, s az őket kísérő zenészek és markotányosok menetét láthatta a város népe. Azután a „processzió” a Holt-Duna hűs vize mentén tábort vert s megpihent. A déli forróság elmúltával az ide érkező fegyveres vitézek bemutatták tudásuk legjavát. A sokaság láthatott lovas íjászokat, akik mesterien bántak a lóval és az íjjal egyaránt; nézhettek lovagokat, akik kopját törtek; s szájtátva csudálkozhattak a fiatal leánykán, aki egy szó nélkül négy lovat késztetett a legkülönfélébb mutatványokra. Ám ahol sok katona kicsi helyre szorul, könnyen esik a virtuskodás a porondon kívül is, egyre-másra ölre mentek a pihenő vitézek, s meg-megcsendültek a fegyverek is.

A borzongásra vágyók egy boszorkánypör lefolyását nézhették végig, majd dudások, dobosok és pikulások zenebonája mellett válogathattak a vásárosok portékája között. Volt aztán a fák hűvösében vásári komédia, tánc és a gyermekek örömére jófajta játékok is.

A látványosságra érkezők békésebbik fele bekukkantott egy-egy sátorba, megnézte a kézművesek munkáját, vásárfiát vett, esetleg – fittyet hányva a koponyákra és a fekete kakasra – jövendőmondásra kérte fel a boszorkányos külsejű „gyógynövényárust”.

Ha ez még nem lett volna elegendő, az est leszálltával „ördöglovasok” vágattak be a küzdőtérre, s tartottak lélegzetelállító bemutatót. A sokadalom nagy tetszéssel fogadta őket, s már csak az idegenből jött mutatványosok tüzes bemutatója volt hátra, amikor megérkezett a vihar szele, s mindenki hazatakarodott.

Hogy a történteket az’ feledéstől meg-óvja, lejegyezte és képekkel díszítette Berente Erika

Fotógaléria: Szent László emlékezete Győr városában

72 kép