Rechnitzer János magángyűjteményét mutatták be Pozsonyban

A Magyar Kulturális Héten szerepel a kiállítás a szlovák fővárosban

Negyedik alkalommal került megrendezésre a Magyar Kulturális Hét Pozsonyban nevű kulturális fesztivált június 4. és 11. között. A programok sora között Prof. Dr. DsC Rechnitzer János, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető tanára és a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezetője is szerepel magán műgyűjteményével: a Z Galériában nyílt kiállítás a klasszikus magyar geometrikus művészet képeit, a huszadik századi világhírű geometrikus művészek és a mai magyar alkotók műveit mutatja be.

Rechnitzer János polgári családban nőtt fel, ahol rendre szép tárgyak vették körül, nagy tisztelet övezte náluk a művészetet, a művészeket. Már egyetemi évei alatt a nagybányai iskolához tartozó kisebb műveket vásárolt, később apai örökségét fektette a magyar Nyolcak egy-egy művészébe. 1986-ban került haza Győrbe, ahol tovább folytatta a gyűjtést, amelyben segítségére volt, hogy ebben az időszakban indult meg lendületesen a hazai műtárgy piac, egyre több galéria, árverés volt elérhető.

A gyűjtemény alakításának irányát a kilencvenes évek közepéig a magyar nőművészek jelentették, Barta Mária, Járicz Józsa, Móricz Margit, Zemplényi Magda, Muzslai Kampis Margit műveiből egy kedves kollekció épült fel.  1996-ban a MADI mozgalom Győrben fesztivált rendezett, itt találkozott Camelo Arden Quinnel, Bolivárral, vagy a korán meghalt, nagy tehetségű Joláthy Attilával. A MADI törekvése, hogy a mozgást, az attraktivitást, a dinamikát és invenciót a nyitott térben jelenítse meg, lenyűgözte, lehetőségük volt egy kis galériát fenntartani, ahol több mint harminc MADI-hoz tartozó külföldi és magyar művész egyéni és csoportos kiállítását rendezhették meg. A kollekció ezen új korszaka 1996 és 2014 között tartott.

A MADI kapcsolatok aztán lassan meggyengültek, a mozgalom magyar képviselői más együttműködéseket alakított ki, így a galériában a kiállítások lassan megszűntek. A gyűjtésben a hangsúlyt változatlanul a geometrikus, konstruktív alkotásokra helyezték. Továbberősítették kapcsolatukat Vera Molnárral, az egyik legnagyobb Párizsban élő művésznővel, de vásároltak műveket Crus-Dieztől, Morellettől, Agamtól, s közben egy-egy magyar klasszikustól is (Kassák, Forbáth, Péri, Ebneth). Bár az utóbbi időben a klasszikus magyar kortársak hetvenes években készült műveire koncentrálnak (Fajó, Nádler, Hencze, Konok), nyitottak a fiatal magyar geometrikusok felé is (Halmi Horváth, Marafkó, Bányász, Boros, Németh, Szalay).

A gyűjtemény egy ember arca és élete, hangulatai, érzési, szimpátiája és csalódásainak világa, egyben hangulata. Mindezek mellett a gyűjtés egy nagy kaland, amiben felfedezhetjük a világot és önmagunknak.” – vall elkötelezett tevékenységéről Rechnitzer János.

Fotók: Szabó Béla

2017.06.09