A záró rendezvényt Grászli Bernadett, a Rómer Múzeum igazgatónője a kiállításnak helyet adó intézmény képviseletében nyitotta meg. Fekete Dávid, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere, egyben a projekt ötletgazdája, a több mint 500 filmplakátot tartalmazó kötet szerkesztője és három tanulmányának írója, a hatalmas munka rendíthetetlen koordinátora kapta természetszerűleg a szerepet, hogy hivatalosan is lezárja a 2016. november 4. és március 31. között látható kiállítást. Az alpolgármester úr büszkén beszélt a magyar hangosfilm aranykorának plakátművészetét középpontba állító megvalósult vállalkozásról, a tárlatvezetések, filmvetítések, szakmai és ismeretterjesztő programok kapcsolódó rendezvényeiről, valamint A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című hiánypótló exkluzív kiadványról, amely kronologikus sorrendben, műfaji és kisebb elkülönülő korszakok tematikájában gyűjtötte egybe ezt az egyben eddig soha még nem láthatott örökséget.

A témát jobban időzíteni nem is lehetett volna, mert bár az egész projekt apropóját a 85 éves magyar hangosfilmgyártás évfordulója adta, a jelen ismét óriási sikerekkel reflektál akkori mozgóképgyártásunk nívójára – ma díjakkal és elismerésekkel bizonyított, új aranykorát éljük a filmes művészeti ágnak.

A záró rendezvényre meghívott vendégek közül Csépainé Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója városunkhoz fűződő élményeiről mesélt (Kazinczy-díjak, Ifjú Zenebarátok Kórusának tagja), és kijelentette: „Győrben lenni jó”. Ezt követően ő is beszélt a hangosfilm aranykoráról, párhuzamba állítva vele a mai alkotásokat, hiszen az utóbbi időben „aranyban tényleg nem szenvedünk hiányt”. A Magyar Nemzeti Filmarchívum (még MaNDaként) forrásanyag tekintetében rendkívül jelentős segítséget nyújtott a projekthez, képviseletében Ráduly György igazgató, Muszatics Péter, az oktatási részleg vezetője, valamint Kurucz Márton, a kutatási és gyűjteményi osztály vezetője volt jelen – utóbbi maga is részt vett a kiállítás létrehozásában, illetve a már említett kötetbe tanulmányt is írt.

Sipos Bulcsú Kadosa, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinet főnöke (Hoppál Péter államtitkár nevében) szintén felszólalt, és a kiállított grafikai-nyomdai alkotások értékét tökéletesen demonstrálva Sátori Lipóttól, a magyar plakáttörténet kiemelkedő alakjától idézett: „A filmnek szinte elengedhetetlen kísérője a plakát. Jó film jó plakát nélkül el sem gondolható. Sőt gyakran a jó plakát menti meg a gyenge filmet.” A kiállítás plakátanyagához az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteménye szolgált alapul, az intézmény tudományos igazgatója, Dr. Boka László a tárlat „utóéletéről” közölt információkat: május végétől október közepéig lesz látható a Budavári Palotában olyan szatelitprogramok kíséretében, mint például rendhagyó tárlatvezetések vagy kerekasztal-beszélgetések. Az OSZK részéről megjelent továbbá Kopcsay Ágnes, az intézmény Plakát és Kisnyomtatványtár vezetője, aki szintén jegyez egy tanulmányt A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című kötetben.

A záró rendezvény további programja újabb érdekességeket tartogatott. Fekete Dávid részletes tárlatvezetése ismét megmutatta, mekkora volumenű és milyen egyedülálló kiállítást sikerült egyberendezni, hiszen a 150-nél is több, nagyméretű eredeti posztert felvonultató anyag hatalmas mögöttes munkája a számok nyelvén válik igazán szemléletessé. Az 1931 és 1944 közötti időszakban forgatott 360 film mindegyikéhez legalább 2 plakát készült, így nagyjából 700 és 750 közé tehető ezeknek a posztereknek a száma – ezekből sikerült (a kötetben szereplő) 500 darabot megtalálni, így mintegy 200-250 „lappangó” vagy véglegesen elveszett plakáttal még mindig számolni kell. Ennek a reménynek volt aztán kézzelfogható eredménye a kiállítás hírére februárban előkerült „új” plakát, A miniszter barátjához készült grafikai alkotás.

A vendégek a filmes történetekkel és különlegességekkel bőven tarkított bemutatót követően a Rómer Házba vonultak át, hogy ténylegesen megidéződhessen a hangosfilmkorszak atmoszférája. Először az időszak egyik legemblematikusabb alkotását, Bán Frigyes 1942-ben rendezett, 13 perces rövidfilmjét, a Valahol Oroszországban című hazafias drámát vetítették le a meghívottaknak Karády Katalin és Pataky Jenő főszereplésével, majd a hangosfilmkorszak aranykorának az utolsók között forgatott alkotása, az Ez történt Budapesten pergett a vásznon. Hamza D. Ákos klasszikus, félreértések és a szereplőket a bonyodalmak miatt más személyeknek kiadó vígjátéka 1944-ben készült, a főbb karakterek bőrében Muráti Lili, Hajmássy Miklós, Rajnay Gábor, Kiss Manyi és Makláry Zoltán tündökölt. A program zárásaként végül vacsora következett a vendégek részére.

Szilvási Krisztián, tmoni

Fotógaléria: Véget ért A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című egyedülálló kiállítás

30 kép