Mivel az emberiség alkotta nép-, földrajzi, vallási és egyéb csoportok szerencsére manapság is mások és mások, ez a (rövidebb-hosszabb) ünneplés néha – bár mindenhol kirobbanó nagyságú volumenben, de – egymástól gyökeresen eltérő szokásokban, hagyományokban, rituálékban és hitekben nyilvánul meg. Nézzünk néhány országot golyóbisunkról, mivel és hogyan köszöntik a különböző nemzetiségek az új évet. Először Európát járjuk körbe.

Anglia

Az angol újévköszöntés lényege a meleg, baráti, szeretetteljes ismerőslátogatás – úgy hiszik, a „First Footing”, az esztendő első vendége szerencsét hoz majd a számukra. Ennek a látogatónak magas, jóképű, sötét hajú férfinak kell lennie, be kell lépnie a bejárati ajtón, és hoznia kell néhány tradicionális ajándékot: egy vekni kenyeret a konyába, egy üveg whiskey-t a családfőnek, valamint szenet a tűzgyújtáshoz és sót – ellenkező esetben nem engedik be a házba. Ja, és természetesen a hátsó ajtón kell távoznia. Hisznek abban, hogy ezekkel az ajándékokkal egész évben (ki)tartó szerencse és jólét érkezik a teljes háztartáshoz. Az éjfélváró nagy bulizást tekintve Londonban óriási tömeg gyűlik össze a Temze mentén, hogy hallhassák, ahogyan a Big Ben elüti a tizenkettőt, valamint hogy láthassák a hatalmas tűzijátékot a London Eye-ról (a nagy óriáskerékről) fellőve (a képen), és közösen énekelhessék az Auld Lang Syne című dalt. Anglia egyes részein karácsony táján és szilveszterkor is kelta hagyományoknak megfelelő, cukorral és fűszerekkel ízesített sörrel koccintanak egymás egészségére (ez az úgynevezett Wassail).

Wales

Walesben az éjféli első harangszókor a házak hátsó ajtaja egy pillanatra feltárul, és azonnal be is csukódik – ezzel szimbolizálva az előző évtől való megszabadulást (vagy elengedést), és egyúttal minden balszerencse kizárását. A tizenkettedik harangütéskor pedig az ajtók újra feltárulnak, hogy köszöntsék az új évet annak minden jóságával, szerencséjével és gazdagságával. A képen Beaumaris városának szilveszteri tűzijátéka látható.

Skócia

Az Angliában látott Wassail skót változata a „hot pin” erős sörből, viszkiből és tojásból főzve: hagyományosan isznak egymás jólétére, és felkínálják a meleg italt a szomszédaiknak egy apró ajándék kíséretében. Szerencsét kívánva szenet, aprósüteményt és evőeszközt adnak egymásnak. A „First Footers” hagyománya náluk is él különféle változatokban, ahol az újévi vendég különösen szerencsés lesz, ha friss menyasszony vagy anyuka, ha magas és barna (hajú), vagy bárki, aki január 1-jén született. Érdekes hagyomány, hogy a skótok ahhoz, hogy kijelöljék a távozó esztendő „útját”, kátrányos hordókat gyújtanak meg, majd végiggörgetik őket az utcákon, szimbolizálván minden régi pusztulását, ezzel csinálnak „helyet” az új esztendőnek (a képen).

Írország

Írországban több, régre visszanyúló tradíció kapcsolódik az újévhez. Az egyik az országot körülvevő vízzel kapcsolatos: az embereknek meg kell mártózniuk a jeges vízben, méghozzá rövid (vagy minimális) fürdőruhában. Természetesen ők is hisznek a „First Footing”-ban, akárcsak a többi brit ország, viszont náluk kimondottan negatívumot jelent, ha a magas, jóképű, sötét hajú (és fiatal) férfi helyett szőke vagy vörös hajú nő az első látogató, ez ugyanis bánatot és balszerencsét jelez előre. A hajadonok pedig jól teszik, mielőtt álomra hajtják fejüket, ha a párnájuk alá fagyöngyöt helyeznek, mert így az új évben rájuk talál majd az igaz szerelem. A képen dubliniak várják az éjfélt.

Oroszország

A pravoszláv hagyományok szerint az óév utolsó napja január 13-a, míg az új esztendő első napja január 14-ére esik. A sok népszerű orosz újévi hagyomány közül meglepő módon a leghíresebb az „újévi fához”, a Novogodnaya Yolka-hoz kapcsolódik, amelyet a mi karácsonyfánkhoz hasonlóan díszítenek fel: többnyire különféle édességekkel és egy csillaggal a tetején. Decembertől kezdődően egészen január 14-ig láthatók az otthonokban. Az év végi fesztiválszezon december közepén kezdődik, az utcákat ekkor játékokkal, plakátokkal, zászlókkal, koszorúkkal és különféle fényekkel, elektromos füzérekkel díszítik ki, az üzletekben pedig sorra bukkannak fel a jégszobrok, hóemberek és télapófigurák. A volt Szovjetunió országaiban a „nyugati” télapó megfelelője a Ded Moroz, vagyis a „télnagyapó” (angolul Grandfather Frost), aki bár szintén nagy hasú, fehér szakállú és zsákot cipelő alak, piros helyett kék ruhát visel (a képen). Télnagyapót tündér unokája, Snegurochka (Snow Maiden) kíséri, ő segít neki az édességek és játékok kiosztásában szilveszter éjjelén. Oroszországban az év utolsó napjának menüjén a világ többi részéhez hasonlóan szimbolikus ételek is megtalálhatók: a borscs és a kása a reményt, míg a méz és a mák az örömöt és sikert jelképezik az ünnepi asztalon. És van egy nagyon különös szokásuk is az éjfélhez kapcsolódva: az újévi kívánságok. Úgy tartják, ha a 12 harangütés elhangzásakor kívánságaikat leírják egy darab papírra, majd a lapot gyertyalánggal elégetik, a hamut pedig elkeverik egy pohár pezsgőben, és megisszák, biztosan teljesülni fognak.

Dánia

A dánok is hatalmas bulival köszöntik az új évet, hitük szerint azért kell minél nagyobb zajt csapni éjfélkor, hogy hatalmat szerezzenek a gonosz szellemek és a negatív energiák felett. Amint pedig éjfélt üt az óra, a vendégségekben gyűrű alakú marcipántortát szolgálnak fel. Mások egy furcsa szokásnak engedelmeskedve székre állnak, és onnan a földre ugranak. Ezenkívül érdekes még az újévi „tányérhajigálás”: egymás ajtajai elé minél több tányért kell dobálni, szimbolizálván ezzel a barátságot és testvériséget. Számunkra persze meghökkentő látvány lehet másnap reggel az egyes házak ajtajai előtt összegyűlt cseréphalmaz. A képen Koppenhága látható szilveszter éjjelén.

Belgium

A belgák újév éjszakáját Saint Sylvester Eve-nek nevezik, és rendkívül kedvesen és melegen viszonyulnak egymáshoz: ölelkeznek, csókolóznak, miközben azokról is megemlékeznek, akik már nem lehetnek közöttük. Ráadásul van egy végtelenül kedves szokásuk is, amelyet az összes gyerek követ: a fiatalok egész év során pénzt spórolnak, hogy az óév utolsó napjára az összegekből vásárolt dekorációval, szalagokkal, virágokkal, kézzel írt levelekkel és kártyákkal díszítsék fel otthonaikat, így küldjenek üzenetet az idősebbeknek és különösen a szüleiknek. Nekünk pedig mosolyognivaló, hogy a belgák – a számukra kiemelten fontos mezőgazdaság miatt – jókívánságokat suttognak a szarvasmarhák fülébe, hogy jólétben telhessen el a következő év. A képen a liege-i The Eglise St. Barthélemy közelében égő újévi gyertyák láthatók.

Hollandia

Hollandiában szilveszter éjjelén hagyomány az örömtüzek gyújtása az utcákon, hogy megtisztuljanak a régitől, és köszöntsék az újat. Aki evéssel akarja kikövetelni magának a szerencsét és a pénzt az új esztendőben, mindenképpen a hagyományos, kerek cukros fánkkal (oliebollen) kell megvendégel(tet)nie magát, koccintani pedig forró, fűszeres borral (forralt bor). A képen lézershow látható Rotterdamból szilveszter éjjelén.

Németország

A szilveszteri és újévi német hagyományok természetesen főként az ételekhez kötődnek (marcipánmalac, gyümölcskenyér, újévi kalács; ponty, hering, sárgarépa, káposzta; virslis lencseleves… stb.), viszont nagyon érdekes náluk az a jóslási forma, amikor olvadt, folyékony ólmot cseppentenek vízbe, és a megszilárduló fém alakjából következtetnek a jövőbeli eseményekre. Ez a Bleigiessen szokása, ahol például a szív vagy gyűrű alakú ólom esküvőt, a horgony segítséget, a hajó utazást, a kereszt halált, a disznó rengeteg ételt jelent(het). A képen a berlini Brandenburgi kapu látható szilveszter éjfélkor.

Ausztria

Szomszédországunkban is hagyományos ételeket szolgálnak fel az év utolsó napján, azaz Sylvesterabend-kor: a szopós malacon túl még az édességek, mint például a sütemények, a csokoládék, a karamell, a marcipán is a disznó alakját mintázzák a jószerencse érdekében, a fogások után pedig következik az elmaradhatatlan mentás jégkrém a négylevelű lóhere alakjában. Italként „puncsot” készítenek vörösborból fahéjjal és cukorral ízesítve. Mécseseket is gyújtanak, hogy úrrá legyenek a gonosz szellemeken és negatív energiákon, s hogy biztosítsák az elkövetkező esztendő boldogságát. Majd megkezdődik a Farsangi szezon, amely egészen nagyböjtig tart. A képen Graz látható éjfélkor.

Svájc

A svájci szilveszterből két dolgot érdemes kiemelni, rögtön például azt, hogy nem is egyszer van egy évben. Természetesen december 31-ének éjjelén a világ többi részéhez hasonlóan itt is óriási buli veszi kezdetét (sok helyen hangos dobszó is hallatszik), ám mivel az ország a Julián naptárt követi, az egész „cécót” (ünneplés, hagyományos családi és baráti összejövetelek) megismétlik január 13-án is. Ebben a fesztiválszezonban az utcákat ellepik a színes jelmezek, és mindenféle szelleműző rituálékat végeznek el. Egy másik érdekesség pedig, hogy az otthonokban ekkor a tejszínhab vagy a jégkrém (fagyi) szimbolizálja az új év gazdagságát, amelyet a padlókra pottyantanak, és ott is hagyják őket. Sőt, a gyerekek még sokszor meg is dobálják egymást velük. A képen egy szilveszteri svájci tűzijáték látható.

Franciaország

Franciaországban a szilveszter éje, azaz a le Réveillon de Saint-Sylvestre a legrégebbi fesztivál az országban, ezért hivatalos munkaszüneti napnak nyilvánul. Az ünnepségek december 31-ének estéjén kezdődnek, és egészen január 6-ig tartanak. Nem mellesleg pedig ez a nap inkább „magánügy”, mint széles társadalmi megmozdulás: családok és barátok viszonylag szűkebb körben találkoznak és ünnepelnek. A franciáknak, a hagyományos palacsinta és libamáj mellett, van egy különleges tortájuk is erre a napra, a la galette des rois. És végül mi mással, mint pezsgővel koccintanak az új évre. A képen egy francia újévi osztrigatál látható.

Spanyolország

A spanyoloknál december 31-e az úgynevezett „régi/öreg éjszaka”, a Nochevieja, amelynek szerintük nincsen értelme, ha ugyan nagy buzgalommal és lelkesedéssel, de nem családi körben ünneplik. Az idősebbek egy tradicionális, kerek, gyűrű alakú tortát készítenek, amelyet pontosan éjfélkor, a család összes tagjának jelenlétében kell felvágni. Ez jelképezi számukra az eljövendő jószerencsét. De nem csupán egy egyszerű tortáról van szó, amikor ugyanis a „szakács” elkészíti, apró ajándékokat (például talizmán, amulett) rejt el benne, aki pedig ezeket evés közben megtalálja, bizonyosan szerencse éri az új esztendőben. Éjfélkor azonban a torta mellett van egy másik hagyomány is: a 12 harangütés minden kondulásakor egy-egy szőlőszemet kell bekapni, a következő év hónapjainak szimbólumaként, hogy folyamatos szerencse elé nézzenek. Aztán fogyasztanak még citrom sorbetet vagy Rioja Wine Sorbe-t, roppant híres spanyol pezsgővel. Mindannyian világos színű ruhákat viselnek a fényes jövő reményében. Ha pedig valaki éppen szingli, akkor piros fehérneműt húz az alkalomra (akárcsak az olaszok), hogy hamarosan megtalálhassa a párját – viszont ezt az alsóneműt ő nem vásárolhatja meg magának, valaki mástól kell ajándékba kapnia… A képen a barcelonai Las Arenas bevásárlóközpont látható szilveszter éjjelén.

Olaszország

A három napig tartó La Fiesta di San Silvestro az olaszoknál is fontos családi esemény és ünnep. Az emberek feldíszítik otthonaikat és munkahelyeiket, rengeteg fény és virág költözik mindenhová. Új ruhákba öltöznek (lásd az egyedülállók piros fehérneműit, mint Spanyolországban), és szokás ajándékokat osztogatni egymásnak, amelyeknek természetesen szimbolikus jelentéseik vannak: (mézes)csupor – béke; arany, ezüst, különféle érmék – jólét; lámpák – fényes jövő. A legtöbb partin édes kenyerek és sütemények kerülnek felszolgálásra, valamint a nálunk is ismert lencse és csicseriborsó, amely a szerencsét jelképezi, a zsíros sertéskolbászok pedig duzzadó pénztárcákat jelentenek a jövőben. Újévkor a hagyomány szerint makarónit, spagettit vagy más hosszú tésztából készült ételt fogyasztanak a hosszú és egészséges élet reményében. S a forróvérű olaszok sztereotípiáját erősítendő, Velencében a Szent Márk téren szilveszter éjfélkor ezrek gyűlnek össze egy nagy közös csókolózásra (a képen az éjfél pillanatai).

Szilvási Krisztián

Források: 123newyear.com, almanac.com

A képek a flickr.com szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép.