„Írót avatunk…”

Győry Domonkos: Profán

A város és megyeszerte közismert, szakterületein (jog- és könyvtártudomány) országos hírnévnek örvendő, s jó tollú írónak tartott Dr. Horváth Sándor Domonkos, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója szépirodalmi kötettel jelentkezett a XVI. Győri Könyvszalonra. Szávai Géza író, a Pont Kiadó főszerkesztője mutatta be a Győry Domonkos néven publikált, Profán – avagy tollbamondás a pillanatnak címre hallgató művet vasárnap délután, teltházas nézőtér előtt a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Termében.

A könyvhöz Benedek Szabolcs József Attila-díjas író írta a fülszöveget, melyben leszögezi: „írót avatunk” – ezzel a gondolattal nyitotta meg a beszélgetést Szávai Géza, melynek során megismerhettük a vegyes kötet létrejöttének körülményeivel és tartalmával, a szerző hozzá fűzött megjegyzéseivel, valamint jövőbeli terveivel. Kiderült, hogy az írói név azt a célt szolgálja, hogy a szépirodalmi alkotást elkülönítse a saját néven publikált szakmai írásoktól, s azt is jelzi, hogy további művekre is számíthatunk majd Győry Domonkostól (jövőre egy nagyregényre), aki december 8-án Budapesten is bemutatkozik majd könyvével.

A könyv három részből áll, mely három különböző szépírói műfajt foglal magába: a nagyepikát (kisregény), a kisepikát (egypercesek) és a drámát. Ahogy a főszerkesztő rámutatott, nem túl gyakori, hogy egy elsőkönyves szerző egyszerre három szerepben mutatkozzon meg, ráadásul a két drámai alkotás is két teljesen különböző írástechnikai készséget követel. Szávai Géza érett kötetként jellemezte a Profánt mindhárom műfajban. A szerző elmesélte, hogyan próbált visszajelzést kapni a művekről, mely rendezőknek, ill. milyen pályázatokra küldte el a darabokat, és mely kiadónak a kisregényt, illetve honnan kapott válaszokat (Koltay Gábor, egri színház, Maecenas Kiadó).

Először a drámákról esett szó, melynek során kiderült, hogy a történelmi darab, a KaraMihály létrejöttét az inspirálta, hogy Domonkost zavarta az a történelmi igazságtalanság, mellyel Szilágyi Mihályra tekint a modern történetírás, ezért elővette Fraknói Vilmos, XIX. századi történetíró írását (Szilágyi Mihály, Mátyás király nagybátyja), és annak tényanyagát felhasználva írta meg azt a történeti fikciót, amikor a török fogságban senyvedő Szilágyi Mihályt megkísértik a portán élő, saját magukat már régen eladó magyarok. A teljesen más stílusú, abszurd tragikomédiáról, A szivarosról pedig megtudhatta a hallgatóság, hogy egy merőben szokatlan élethelyzetet dolgoz fel, ahol nincsen mód jó döntésre.

A szatirikus hangvételű kisregényről (A megbecstelenítő hét) annyit árult el az író, hogy – mint a címe is mutatja – 5 nap a regényideje, és 4 minisztériumi bürokrata, valamint egy dörzsölt falusi polgármester egy-egy napját mutatja be egy korrupciós ügyön keresztül, melynek végén nem a kiszámíthatónak vélt esemény következik be, ezzel is jelezve, hogy a hivatali bürokráciában bármikor bármi megtörténhet. Ízelítőt is kaptunk az írásból, a szerző felolvasott egy jellemző részt.

Végül sorra kerültek a Facebookos szösszenetek is, melyek Egóhízlalók a Facebookról összefoglaló címen kerültek a kötetbe, s melyek nemcsak stílusukban különböznek a többi írástól, hanem abban is, hogy az utóbbi néhány évben születtek, a szerzőjük egy kicsit többet elárul magáról, illetve közkívánatra lettek megjelentetve. Úgy tűnt, hogy Szávai író-főszerkesztő úrnak ezek az egyperces írások a kedvencei, egyenesen Mészöly Miklós mikroírásaihoz hasonlította őket, melyeket érintéseknek nevezett, s hogy megértsük, miért is lett ez a műfaji megjelölése, felolvastatatta Domonkossal a Közepében és a Fabu című rövid és még rövidebb egypercest. És értettük.

tmoni
Fotók: Molnár György, Szabó Béla, Vas Balázs

2016.11.24