Baumgarten a díj alapításával halhatatlanná tette a nevét a magyar irodalomban. A mintegy egymillió pengőt kitevő hagyaték egyike volt a legnagyobb magyar kulturális alapítványoknak, vagyonkezelői – Baumgarten végrendelete alapján – Babits Mihály költő és barátja, Basch Lóránt budapesti ügyvéd. Az első Baumgarten-díjat 1929. január 18-án osztották ki tíz magyar író között, akik fejenként négyezer pengőt kaptak.

„Magyarországon fekvő minden ingó és ingatlan vagyonomat egy, a nevemet viselő örökalapítványnak hagyományozom, melynek céljául szűkölködő magyar írók anyagi gondjainak enyhítését tűzöm ki. Ezen alapítvány létesítésénél nem a tehetség jutalmazása lebeg szemem előtt, hanem oly komoly törekvésű – akár a szépirodalmat, akár a tudományt művelő – magyar írók hathatós támogatása, akik minden vallási, faji és társadalmi előítélettől mentesek és csakis eszményi célokat szolgálnak, és így személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismervén, anyagiakban szükséget szenvednek. Az alapítvány vagyonának állaga soha ne legyen csorbítható és annak csakis a jövedelme fordíttassék a fent írt cél elérésére. Az alapító oklevél megállapítására Babits Mihályt (Budapest, VIII. Reviczky-utca 7.), a szeretve bámult magyar költőt és Basch Lorántot (Budapest, V. Balaton-utca 2.), legjobb barátomat kérem fel és reájuk bízom különösen, hogy ők határozzák meg az alapítványi vagyon kezelésének mikéntjét, az alapítvány jövedelméből történő részesítés módozatait, az alapítvány szervezetét és külső képviseletét és a támogatásban részesülő írók kiválasztását. Az alapítvány kuratóriuma őbelőlük álljon és ők jelöljék ki utódaikat. Az alapítvány jövedelmének egynegyede egyenlő részben Babits Mihályt és Basch Lórántot illesse. Ez az intézkedés nem vonatkozik az ő hivatalbeli utódaikra.” (A Baumgarten Ferencz Irodalmi Alapítvány alapító oklevele, Bp., 1928.)

Amikor az alapító 1927-ben meghalt, a család megtámadta a végrendeletet, valamint a német és magyar írók is tiltakoztak a család szándéka ellen. Emiatt csak 1928 áprilisában emelkedett jogerőre a végrendelet. Az első díjakat 1929-ben osztották ki, az utolsó díjkiosztás 1949-ben volt. Addig – az 1945-ös esztendő kivételével – minden évben kiosztották a díjakat január 18-án, az alapítvány székházában. A Baumgarten Alapítvány kuratóriuma döntött az egyes díjak odaítéléséről, melynek tagjai Basch Lóránt ügyvéd és Babits Mihály voltak. Babits halála után (1941-től) helyét Schöpflin Aladár vette át. A kuratóriumot egy nyolctagú tanácsadó testület segítette. Az évdíjak összege 3000-8000 pengőből, 1947-től pedig 8000-10000 forintból állt. Az arra különösen rászoruló és méltó díjazottaknak akár több évre meghosszabbítható vagy újra kiadható volt. A Baumgarten Alapítvány fennállása alatt 126 jutalmat és díjat osztott ki.

„1949. január 18-án az Országos Szövetkezeti Hitelintézet gróf Teleki Pál utcai tanácstermében került sor az utolsó, huszadik díjkiosztásra, amely a korabeli sajtótudósítás szerint csak »zártkörű, rövid ünnepség« volt. (Magyar Nemzet, 1949. január 19.) Ezen a tíz kitüntetett közül hárman nem jelentek meg: Ignotus a Pajor-szanatóriumban feküdt, Nagy Sándor Lengyelországban volt (Nagy Sándor levele Basch Lórántnak. Bp. 1949. február 3. OSZK Fond 145/68.), Kuczka Péter pedig egyéb ok miatt volt távol, még Fülep Lajos, a tanácsadó testület elnöke sem tudott részt venni az eseményen, a tagok közül pedig Kárpáti Aurél, Keresztury Dezső és Sík Sándor hiányzott. Már a szerény külsőségek is megkülönböztették az előző évek rendezvényeitől, régebben ugyanis „népes közönség” előtt, »a szellemi élet színe-java« jelenlétében hirdették ki a díjazott írók névsorát. (…)

Baumgarten örökségének sorsáról az 1950. október 24-én kiadott minisztériumi véghatározat (1950. október 24. OSZK Fond 145/18/3.) döntött. Ez az 1949. évi 2.sz. törvényerejű rendelet 1.§.-ának b. pontja alapján – mely kimondja, hogy az alapítványt meg kell szüntetni, »ha céljának eredményes megvalósításáról ésszerűen csak az állami [...] közigazgatás útján lehet gondoskodni... « – feloszlatja a Sas utcai intézményt, ingó vagyonát az államkincstár tulajdonába veszi. A döntést azzal indokolja, hogy az »írókról való gondoskodás és a kiváló írók jutalmazása Népköztársaságunkban állami feladat, ez utóbbi célt szolgálja a Kossuth-díj és a József Attila-díj.«”

(Téglás János: Az utolsó díjkiosztás és a Baumgarten-alapítvány megszüntetése. In.: A Baumgarten-alapítvány ünnepei. Beszédek, megemlékezések. Összeállította, az utószót és a jegyzeteket írta: uő. Argumentum-Palatinus, Bp., 2000.)

A rendszerváltás után az alapító leszármazottja, Baumgarten Artur próbálta elérni, hogy a díjat újra élesszék fel, az egykori javakat a kárpótlás során adják vissza, ám igyekezete nem járt sikerrel.

A Baumgarten-díjasok

1929. Évdíjak: Elek Artur, Erdélyi József, Farkas Zoltán, Juhász Gyula, Kárpáti Aurél, Osvát Ernő, Schöpflin Aladár, Szini Gyula, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő
1930. Évdíjak: Elek Artur, Fülep Lajos, Juhász Gyula, Krúdy Gyula, Németh László, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Tóth Aladár
1931. Évdíjak: Bartucz Lajos, Elek Artur, Erdélyi József, Illyés Gyula, Juhász Gyula, Révész Béla, Salgó Ernő, Tersánszky Józsi Jenő
1932. Évdíjak: Füst Milán, Gellért Oszkár, Halász Gábor, Nagy Lajos, Szabó Lőrinc; jutalmak: Bányai Kornél, Fürst László, Gelléri Andor Endre, Kertész Manó, Reichard Piroska
1933. Évdíjak: Erdélyi József, Gellért Oszkár, Gyergyai Albert, Illyés Gyula, Szép Ernő, Tamási Áron, Váczy Péter; jutalmak: Szabolcsi Bence, Török Sándor
1934. Évdíjak: Gelléri Andor Endre, Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Joó Tibor, Tersánszky Józsi Jenő, Turóczi-Trostler József; jutalmak: Dienes Valéria, Fekete Lajos, Fenyő László, Fodor József
1935. Évdíjak: Füst Milán, Halász Gábor, Karinthy Frigyes, Nagy Lajos, Szerb Antal; jutalmak: Barta János, Ferenczy Valér, József Attila, Telekes Béla, Weöres Sándor
1936. Évdíjak: Illyés Gyula, Kárpáti Aurél, Ortutay Gyula, Schöpflin Aladár, Cs. Szabó László, Weöres Sándor; jutalmak: József Attila, Prahács Margit
1937. Évdíjak: Gyergyai Albert, Hevesi András, Illés Endre, Kodolányi János, Rapaics Raymund, Reményik Sándor, Szabó Lőrinc; jutalmak: Balogh Jolán, Radnóti Miklós
1938. Évdíjak: Barta János, Dallos Sándor, József Attila, Kós Károly, Molnár Antal, Nagy Lajos; jutalmak: Bohuniczky Szefi, Kampis Antal, Kardos László, Komor András
1939. Évdíjak: Farkas Zoltán, Halász Gyula, Illés Endre, Jankovich Ferenc, Jékely Zoltán, Laczkó Géza, Molnár Kata, Szabó Zoltán; jutalmak: Bözödi György, Devecseri Gábor
1940. Évdíjak: Joó Tibor, Komjáthy Aladár, Tóth Aladár, Wass Albert; jutalmak: Ambrózy Ágoston, Bóka László, Kádár Erzsébet, 940. Mátrai László, Tolnai Gábor
1941. Évdíjak: Kerecsényi Dezső, Reményik Sándor, Réti István, Tompa László; jutalmak: Kállai Ernő, Kolozsvári Grandpierre Emil, Takáts Gyula
1942. Évdíjak: Berde Mária, Bohuniczky Szefi, Mátrai László, Ortutay Gyula, Rónay György, Szentimrei Jenő; jutalmak: Ember Győző, Vajda Endre
1943. Évdíjak: Asztalos István, Bóka László, Fodor József, Jankovich Ferenc, Révay József, Tamási Áron; jutalmak: Képes Géza, Szabédi László
1944. Évdíjak: Benedek Marcell, Gulyás Pál, Kolozsvári Grandpierre Emil, Szabó Lőrinc; jutalmak: Berda József, Csapodi Csaba
1945-ben nem volt díjkiosztás.
1946. Évdíjak: Füst Milán, Gyergyai Albert, Lukács György, Török Sophie; jutalmak: Devecseri Gábor, Hegedűs Zoltán, Kádár Erzsébet, Pogány Ö. Gábor
1947. Évdíjak: Déry Tibor, Kassák Lajos, Szabolcsi Bence; jutalmak: Csorba Győző, Faragó László, Hajnal Anna, Kálnoky László, Pilinszky János, Trencsényi-Waldapfel Imre
1948. Évdíjak: Bölöni György, Kerényi Károly, Vas István, Zelk Zoltán; jutalmak: Lányi Sarolta, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Szentkuthy Miklós, Vajda Endre
1949. Évdíjak: Ignotus, Képes Géza, Szabó Pál, Trencsényi-Waldapfel Imre; jutalmak: Benjámin László, Karinthy Ferenc, Kuczka Péter, Lakatos István, Nagy Sándor, Szigeti József

(Forrás: Babits Mihály Beszélgetőfüzetei, Belia György jegyzetei, Szépirodalmi, Bp., 1980, valamint Gellért Oszkár: Kortársaim. Művelt Nép, Bp., 1954.)

Összeállította: Szabados Éva

Forrás: wikipédia, beszelo.c3.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép, 3. kép.