A nyomdából frissen kikerült kötetről először Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, ny. ezredes (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, MK Katonai Felderítő Hivatal 1976-2005.) beszélt, aki egyedülállónak és hiánypótlónak nevezte. A széleskörű tudásanyagot átfogó könyv 20 fejezete a terrorizmussal kapcsolatos alapfogalmak ismertetése mellett taglalja a terrorizmus rövid történetét az 1800-as évektől kezdve. A kötet nem regényszerű, hanem inkább tudományos elemzés. Megvizsgálja, mit jelent a megfelelő felkészültség és reakció a terrorizmussal szemben. Foglalkozik azzal a fontos kérdéssel, hogyan lehet csökkenteni a veszélyeket, feltárva a merénylők motivációit.

A szerző a legújabb elméleti kutatások és gyakorlati eredmények alapján, valamint komoly tapasztalatok birtokában bepillantást enged a terrorszervezetek belső világába, illetve a terrorelhárítás területén nagy gyakorlattal rendelkező szolgálatok által alkalmazott módszerekbe is.

Marie-Helen Maras a biztonsági tanulmányok és a büntetőjog egyetemi docense (Security, Fire and Emergency Management – John Jay College of Criminal Justice – The City University of New York), aki hét évig szolgált az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete (US Navy) kötelékében Irakban és Afganisztánban. Művében friss eseteket dolgoz fel, többek között a közel-keleti problémákat veszi górcső alá. Foglalkozik az öngyilkos merényletek kialakulásával, emellett kiemeli az egyre növekvő kiberterrorizmus veszélyeit, ezzel egyúttal a jövő várható tendenciáit is felvázolja.

Kis-Benedek József elmondta, hogy több atomlétesítmény ellen próbáltak már kibermerényletet elkövetni. A légi közlekedés és a banki szféra szintén ki van téve az ilyen típusú támadásoknak. A kötetet, mely rámutat, hogy milyen irányokra érdemes odafigyelni, jó szívvel ajánlotta a hallgatók figyelmébe, mint remek forrásmunkát.

Marton Péter egyetemi docens (Budapesti Corvinus Egyetem) méltatásában olyan gyakorlatorientált könyvnek nevezte, mely biztos referenciapontként fog szolgálni azoknak, akik a témával komolyabban szeretnének foglalkozni.

A szerzőről megosztott egy anekdotát, mely szerint egy alkalommal cikkeztek róla amiatt, hogy hallgatóinak azt a házi feladatot adta: részletesen tervezzenek meg egy terrormerényletet. Fogalmazzák meg a célokat, és dolgozzák ki a módszereket. A média feltette a kérdést, hogy nem ássa-e alá a biztonságunkat, ha az egyetemi hallgatók ilyen dolgokkal foglalkoznak. Marton Péter szerint a stratégiai gondolkodásban alapvető, hogy időnként a vörös csapat pozíciójába próbáljuk helyezni magunkat. Ez az eset jellemzi Marie-Helen Maras-t, aki kész akár az ilyen gyakorlatorientált provokációra, hogy inspirálja és fejlessze a stratégiai gondolkodást a hallgatóinál. A könyv is ezt a célt szolgálja.

Wagner Péter vezető kutató (Külügyi és Külgazdasági Intézet) szerint a könyv enciklopédikus igényességgel tárgyalja a témát. Kevésnek találta azonban a terrorizmus és a média kapcsolatának vizsgálatát, ami önmagában megérdemelne egy teljes kötetet. A tartalomjegyzéket tanulmányozva Wagner Péter szerint kész csoda, hogy nem vádolták meg a szerzőt azzal, hogy a terroristáknak írt kézikönyvet. Igaz, nincs leírva, hogyan lehet bombát készíteni, de egyébként minden tekintetben nagyon részletes leírását adja egy terrorcselekmény megtervezésének.

Baranyi Tamás Péter kutatásvezető (Biztonságpolitikai Iroda) a könyv kiadásának körülményeiről mesélt, majd azt a kérdést tette fel, hogy szolgálhat-e a kötet olyan tanulságokkal, melyek segíthetnek a terrorizmus elleni védekezésben?

Wagner Péter szerint a mű tankönyvnek készült, és az volt a célja, hogy strukturáltan összefoglalja mindazt, amit a terrorizmusról tudunk.

Kis-Benedek József úgy véli, nagyon is sok szó esik a kötetben a konkrét védekezésről. Ebből kiemelte a hírszerzés szerepét. A terrorelhárításban alapvető fontosságú, hogy minél több információval rendelkezzünk. Másrészt ismerni kell az akció folyamatát, amiben meg kell tudni látni a gyenge pontot, ahol közbe lehet lépni.

A tendenciák alapján Kis-Benedek József úgy látja, hogy valószínűleg Európában is egyre többször fognak megjelenni az öngyilkos merénylők. Durvának és kegyetlennek nevezte a módszert, mely sajnos a „legolcsóbb fegyver”, hiszen nem kell kimenekíteni a bomba elhelyezőjét.

Megemlítette az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) 2007 óta évenként kiadott EU Terrorism Situation and Trend Report (TE-SAT) jelentéseit, azok számára ajánlva, akik szeretnék megismerni, hogyan látják a szakértők az aktuális helyzetet.

Szó esett a párizsi és brüsszeli merényletekről is, melyek erősen felrázták Európát, és összefogásra késztették az országokat. Felmerült a kérdés, hogy milyen az együttműködés az Amerikai Egyesült Államok és Európa között. Egyöntetűen az a válasz született az előadók részéről, hogy az összeesküvés-elméletek nem helytállóak. Az USA számára egyértelműen fontos Európa stabilitásának megőrzése. Sőt, Oroszország számára ugyanúgy fenyegetést jelent az Iszlám Állam. Összegezve nem szabad összekeverni a nagypolitikai működést és a globalizáció egyik keserű melléktermékét: a terrorizmust.

A sok kérdést körüljáró és további kutatásra inspiráló könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés végén Marie-Helen Maras A terrorizmus elmélete és gyakorlata című kötetének öt példányát sorsolták ki a jelenlévő hallgatók között.

Szabados Éva

Fotógaléria: A terrorizmus elmélete és gyakorlata – könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés

13 kép