Christine Macel, a jövő évi biennálé főkurátora találkozott 57 kiállító nemzet képviselőivel, hogy ismertesse velük a 2017-es mustra főkurátori koncepcióját; Magyarországot Fabényi Julia nemzeti biztos, a Ludwig Múzeum igazgatója képviselte. „A biennálé középpontjában maga a művészet, a művészi alkotófolyamat és gondolkodásmód fog állni” – mondta el az MTI-nek Fabényi, hozzátéve: ez számos kísérőprogramban is megjelenik majd, a főkurátor például a művészi alkotást bemutató filmek beadására is buzdít. „Fontos kérdése lesz a jövő évi kiállításnak, hogy él-e még a művészek fejében érvényes utópia, tud-e még a művészet misszióként működni a világ megváltására” – hívta fel a figyelmet a nemzeti biztos.

Elmondása szerint a magyar pavilon jövő évi kiállítása kiválóan kapcsolódik Christine Macel koncepciójához, hiszen éppen az utópia áll a középpontjában. Petrányi Zsolt és Várnai Gyula projektje felidézi a szocializmus és a kommunizmus egyszer volt utópiáját, melyről bebizonyosodott, hogy nem megvalósítható, ugyanakkor felteszi a kérdést: miért nem működött, milyen előremutató elemeket lehet felfedezni ebben az utópiában, és lehetséges-e ma még utópiát megfogalmazni.

A Békét a világnak! című projekt a hidegháborús korszak egyik utópiáját, a világbéke eszméjét helyezi a jelen megváltozott viszonyai közé, egy többszörös perspektívájú reflexiós folyamatba ágyazva. A kiállítás látvány- és tárgykultúrájában az 1960-as évek óta Kelet-Közép-Európában is felbukkanó békemozgalmak nyelvezetét idézi, miközben arra hívja fel a kortárs közönség figyelmét, hogy a jövőképek valamikor pontosan körülírtnak hitt víziói végül utópiák maradtak.

A párizsi Pompidou Központ vezető kurátoraként ismert Christine Macel a találkozó után közzétett programjában emlékeztet arra, hogy egy konfliktusokkal és kiábrándulásokkal teli világban, amelyben a humanizmust komoly veszélyek fenyegetik, az emberi létezés legértékesebb aspektusa a művészet. „A művészet alternatíva az individualizmussal és a közönyösséggel szemben; épít és egyesít minket” – hangsúlyozta.

A főkurátor kiemelt figyelmet fordít a fiatal művészekre éppúgy, mint a túl korán eltávozott vagy méltatlanul elfeledett alkotókra. A felfedezések és újrafelfedezések nemcsak a generációs, hanem a földrajzi határokat is felülírják majd, a biennálé ezért fel kívánja fedezni Latin-Amerika, Ázsia és a Közel-Kelet művészetét, és kiemelt figyelmet fordít majd Európára, annak keleti határaiig és Oroszországig.

A művészek és közönségük a biennálé nyitvatartásának hat hónapja alatt minden héten „Nyílt asztalok” mellett cserélhetnek eszmét. Külön térben mutatják be a művészek által beküldött, saját gondolkodásmódjukat feltáró videókat, de az alkotók kedvenc könyveiből egy könyvtárat is összeállítanak.

Forrás: MTI