A bő négyórás előadáson a 86 szerep legkisebbikét is nagynevű színészek alakították. A premier azzal is bekerült a magyar színháztörténetbe, hogy a Nemzetiben ekkor alkalmaztak először villanyvilágítást, a díszletek mozgatását pedig süllyesztőkkel és forgókkal biztosították.

A Magyar Írók Szövetsége 1984-ben kezdeményezte, hogy e különleges színházi esemény évfordulóján megrendezzék a magyarországi és határon kívüli magyar drámairodalom ünnepét. Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására. Ezen a napon díjakat adnak át, és a színházak külön programokat szerveznek, melyekkel népszerűsítik a magyar drámát.

A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak. Bár a magyar irodalom legnehezebben értelmezhető alkotásai közé sorolják, az elmúlt százharminchárom évben számtalan felfogásban dolgozták fel. Az Úr szájából elhangzó záró mondat:„Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” - örök érvényű, egyike a legismertebb irodalmi idézeteinknek.

A drámai költemény az első emberpár, Ádám és Éva, illetve az örök kétkedő Lucifer alakja köré fonva 15 színben dolgozza fel a történelmet, felvetve az emberiség egyetemes kérdéseit. A filozófiai mélységű alkotást a világirodalom olyan remekműveivel szokták együtt emlegetni, mint Milton Elveszett paradicsoma, Goethe Faustja és Ibsen Peer Gyntje.

Már a mű születésének körülményei is rendkívüliek. Madách 1852-ben, a börtönben vetette papírra, ahová a halálra ítélt Rákóczy János ( Kossuth Lajos titkára) rejtegetése miatt került. Így ír a Tragédia gondolatának születéséről:

„Amint szétnéztem szűk börtönömben, mintegy a gondviselést híva segítségül, egy krétadarabot vettem észre az asztalom alatt. Valószínűleg a börtönőr ejtette el, mikor reggelimet behozta. Mintha egy jótékony szellemsugár világította volna meg börtönömet és sötét kedélyemet: tervem abban a perczben készen volt. Írni, dolgozni fogok susogám magamban kedélyem szórakoztatására. A terv rögtön tetté lőn. A fenyőfaasztal lett pergamenem. Minden nap egy két jóbarátom emlékkönyvébe készítettem verset; s miután megírtam, tüstént betanultam s aztán letöröltem, hogy a börtönőr vagy az auditor észre ne vegyék, és íróeszközömtől meg ne fosztassam. Mikor krétám elfogyott, nagy jutalom ígérete mellett sikerült magamat ezzel az íróeszközzel ellátni. De idő múltán azt vettem észre, hogy kedélyem ismét sötétülni kezd, s hogy már nem szórakoztat ez a neme a költészetnek. Másodszor egy drámát írtam. Ez is hamar elkészült. Ezután egy regénybe kezdtem, de azt félbehagytam. És ekkor kezdtem hozzá az »Ember tragédiájá« -hoz. Először Luczifer nevet adtam ennek a műnek, mellyel fogságom végéig kihúztam az időt. Ez a munkám nagyon jó vagy nagyon rossz de semmi esetre sem közönséges.”

Madách évek múlva, 1860. március 20-án fejezte be a munkát. Az egyetlen kéziratot először barátjának, Szontágh Pálnak mutatta meg, majd az ő ösztönzésére juttatta el bírálatra Arany Jánosnak.
„Ha irtam valamit, rendesen esztendeig rá sem néztem. Akkor elővehetém s megbírálhatám mint idegen művet, láttam hibáit s vetettem tüzre. »Az ember tragediája« vólt első melly a próba évet ki állván, azon meggyőződésre hozott, hogy a’ nekem jutott fejlődést el értem, most másnak kell ítélni, így hoztam azt hozzád.” 1861.

Arany János levelet írt Madách Imrének, melyben kifejtette, hogy művét kiemelkedőnek tartja, kisebb nyelvi és verselési kérdésekben pedig a segítségét ajánlja fel. 1861. október 31-én maga Arany János olvasta fel a Tragédia első négy színét a Kisfaludy Társaságban, és a mű sikert aratott. Az első kiadás 1862-ben, a szerző halála előtt két évvel jelent meg, és szintén kedvező fogadtatásra talált.
A színházi bemutatóig még két évtizedet kellett várni, de érdemes volt, hiszen Paulay Ede rendezése több mint száz előadást ért meg. Az ősbemutató után számos magyar és külföldi színház tűzte műsorára a darabot, csak a Nemzeti Színházban hétszer újították fel. A későbbiekben Ádám szerepét olyan híres színészek játszották, mint Beregi Oszkár, Ódry Árpád, Abonyi Géza, Lehotay Árpád, Szabó Sándor, Ladányi Ferenc, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre és Bitskey Tibor. Évát Fáy Szeréna, Márkus Emília, Tasnády Ilona, Tőkés Anna, Lukács Margit, Szörényi Éva, Máthé Erzsi, Váradi Hédi és Zolnai Zsuzsa személyesítette meg. Lucifer alakítói között volt Pethes Imre, Nagy Adorján, Ódry Árpád, Lehotay Árpád, Tímár József, Csortos Gyula, Balázs Samu, Major Tamás, Ungvári László, Básti Lajos és Kálmán György.
A dráma első szabadtéri előadása 1933-ban volt Szegeden, az 500. előadást 1934-ben Horváth Árpád, az ezrediket Major Tamás rendezte.
A mű a második világháború után 1947-ben, új értelmezésben került színre, a kommunista kultúrpolitika hamarosan betiltotta: a darabot reakciósnak minősítették, a falanszter színben a szocialista eszmék kigúnyolását látták. Az ember tragédiáját csak nyolc év múlva, 1955-ben játszhatták újra, de akkor sem sokáig, végleg csak 1957-től került a repertoárba. Színre vitelének centenáriumán Vámos László rendezésében mutatták be Bubik István, Tóth Éva és Balkay Géza főszereplésével.
2002-ben Az ember tragédiájának előadásával nyílt meg az új Nemzeti Színház. A teljesen új felfogású előadást Szikora János rendezte, Ádámot Szarvas József, Évát Pap Vera, Lucifert Alföldi Róbert alakította. Az intézményben a drámát legutóbb 2011 májusában Alföldi Róbert állította színpadra (Éva - Tenki Réka, Ádám - Szatory Dávid, Lucifer - László Zsolt). Ugyanabban az évben Vidnyánszky Attila rendezésében a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán is szerepelt Madách műve: ekkor Éva alakját Ónodi Eszter, Ádámét Rátóti Zoltán, Lucifert pedig Trill Zsolt formálta meg.

Madách drámai költeményét több mint negyven nyelvre fordították le, 1999-ben Garas Dezső bábszínházi produkciót rendezett belőle, Jankovics Marcell több mint húsz évig dolgozott animációs filmjén, amelyet 2011 végén mutattak be, a Magyar Fesztivál Balett pedig Markó Iván koreográfiájával és rendezésében készített belőle táncszínházi adaptációt.

„Ádám: Álmodtam-é csak, vagy most álmodom,
És átalán több-é, mint álom, a lét...”

„Úr: Ha látnád, a földön múlékonyan
Pihen csak lelked, s túl örök idő vár:
Erény nem volna itt szenvedni többé.
Ha látnád, a por lelkedet felissza:
Mi sarkantyúzna, nagy eszmék miatt,
Hogy a muló perc élvéről lemondj?
Míg most, jövőd ködön csillogva át,
Ha percnyi léted súlyától legörnyedsz,
Emel majd a végetlen érzete.
S ha ennek elragadna büszkesége,
Fog korlátozni az arasznyi lét.
És biztosítva áll nagyság, erény.” (Az ember tragédiája - tizenötödik szín)

A magyar dráma napja 2016

Idén is előadásokkal, díjátadókkal, nyílt nappal és más különleges programokkal várják a közönséget országszerte és a határon túl is a színházak a magyar dráma napján, szerdán, illetve a hétvégén. A Bajor Gizi Színészmúzeumban díjátadóval ünnepelnek: szerdán délután adják át a Szép Ernő-díjat. Ez alkalomból adják át a Színikritikusok Díját is, amelyet a Színházi Kritikusok Céhe adományoz az előző évad legjobbjainak. A Budapest Bábszínházban tartott gálaesten adják át idén a Színházi Dramaturgok Céhének elismerését, amelyet 1998 óta az évad legjobb magyar drámájának ítélnek oda. A díjat Esterházy Péter Mercedes Benz című műve nyerte el, és Esterházy Gitta, a júliusban elhunyt író özvegye veszi át szerda este. A történelmi revüt, amelyet a Szlovák Nemzeti Színház felkérésére írt Esterházy Péter, és amelyet csak jövő januárban mutatnak be Pozsonyban, a magyar dráma napja alkalmából vasárnap felolvasószínházi formában műsorra tűzi a Vígszínház.

A Terminal Workhouse és az Átrium Film-Színház szerdán közös ősbemutatót tart. A Bábelna - Keleti nyitás című kulturális ajándékkosár Tasnádi István színdarabja alapján készült. A Bethlen Téri Színházban sorozat indul, amelyben Kováts Kriszta és Nyáry Krisztián Magyar flódni című zenés irodalmi előadását játsszák VII. kerületi középiskolás tanulóknak. A sorozat első előadása pénteken látható a magyar dráma napja alkalmából, tisztelegve ezzel a magyar irodalom kiemelkedő szerzői és műveik előtt.

A Nemzeti Színházban szombaton nyílt napot tartanak, amelyen a magyar dráma napja alkalmából felolvasószínházi bemutatóra várják a közönséget: Kiss Csaba Főnyeremény című darabját a szerző rendezésében mutatják be, majd közönségtalálkozót is tartanak.

A nagyszínpadon este a Csongor és Tünde ingyenes előadása látható, amelyet látássérültek számára is élvezhető módon, narrálással mutatnak be. Az érdeklődők a délután folyamán bepillanthatnak a produkció felújítópróbájába, és az előadáshoz kapcsolódva Pintér Szilvia színházpedagógus játékos foglalkozást is tart fiataloknak. A nyílt napon a Tóth Ilonka című darab közelgő bemutatójához kapcsolódva a darab írójával, Szilágyi Andorral, a címszereplő Waskovics Andreával, Vidnyánszky Attila rendezővel és Dózsa László színművésszel is találkozhat a közönség egy beszélgetésen.

A szeptember 21-i magyar dráma napja köré szervezte a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a 8. dráMA kortárs színházi találkozót. A székelyföldi városban szeptember 19. és 24. között zajló találkozón, amelynek fő feladata a kortárs színházi folyamatok elemzése, 12 előadást láthat a közönség. A rendezvényen az egyik legnépszerűbb erdélyi magyar drámaszerző, Székely Csaba Bánya-trilógiájának két részét is láthatja a közönség. A Bányavakságot a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház és az Osonó Színházműhely közösen mutatja be, a Bányavirágot a nagyváradi Szigligeti Színház játssza Hunyadi István rendezésében. Székely Csaba másik két művét is bemutatják: a Szeretik a banánt, elvtársak? című előadással a finnországi European Theatre Collective társulat vendégszerepel, a román-magyar együttélést boncolgató MARÓ című produkciót pedig a marosvásárhelyi Yorick Stúdió adja elő.

A kolozsvári, a marosvásárhelyi és a csíkszeredai színház is megünnepli Erdélyben a magyar dráma napját szerdán. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a tíz éve elhunyt Sütő András íróra emlékezik. A Kolozsvári Állami Magyar Színház egyéjszakás drámaírói műhelyt tart szerdán, és az éjszaka született írásokat másnap délután felolvassák a színház színészei. A csíkszeredai Csíki Játékszín pedig a Szemenszedett igazság című bűnügyi komédiát játssza Parászka Miklós rendezésében.

Összeállította: Szabados Éva

Forrás: Wikipédia
MTI
MEK
szinhaz.hu
madach.hu
vajma.hu

A képek a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével itt érhetőek el: 1. kép, 2. kép.