Fantasy, naplóregény és irodalomtörténet kamaszoknak

Új hangok a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

A tizenéveseknek szóló Tilos az Á Könyvek kiadója a Pagony. Mindig nagy érdeklődéssel várom, hogy ki, mikor, milyen könyvet tesz le a legkisebbek asztalára, hiszen belőlük lesz a jövő olvasója – diákja, orvosa, postása, eladója, óvónője, mérnöke, édesanyja, édesapja. A műsorfüzet az ígérte, hogy a kiadó három új szerzőjével ismerkedhetünk meg április 23-án délután, név szerint Esther Cookkal (alias Szakács Eszterrel), Molnár T. Eszterrel és Nényei Pállal. Nos, nem tudom véka alá rejteni a véleményemet: a kiadó nem tudta teljesíteni az ígéretét.

Jó hangulatú közönségtalálkozó szerveződött a Kner Imre teremben, de a rendelkezésre álló egy óra nagyon kevés volt arra, hogy mindhárom szerző komolyabban kifejthette volna a véleményét bármiről is. A moderátor által feltett kérdések túl általánosak voltak, és a meghívottaknak láthatóan nehezükre esett megválaszolni azokat. A szerzők részletekbe menő bemutatása helyett ezért inkább rövid ismertetését adnám a közelmúltban megjelent köteteiknek.

Szakács Eszter: A szelek tornya

A közelmúltban megjelent regény a szerző számára kalandozás egy új műfaj területére. Míg korábban mesével és versekkel jelentkezett, most egy különleges hangulatú fantasyt írt. Ha pontosan akarjuk idézni őt, „mitológiai fantasyt”. A regény főszereplője Szellő Mira 9. osztályos tanuló, aki egy napon megtudja, hogy grifflovas, azaz a világok közötti kapu őre. Ettől a naptól kezdve élete összefonódik a görög mitológia szereplőivel. A cselekményes történet nem mentes konfliktusoktól, társadalmi problémáktól, próbatételektől sem. Mirának két párhuzamos világban is helyt kell állnia. Hogy melyik korosztálynak is íródott a könyv? Miután a mai gyerekek eléggé korán érnek, tulajdonképpen már a kiskamaszok számára is fogyasztható, érthető A szelek tornya. És hogy mit mond a kötetről egy ifjú olvasó? Lássuk csak!

„Az író jól megoldotta, hogy a könyv egyszerre legyen izgalmas, letehetetlen, misztikus, és mellette még tanulni is lehessen belőle. … Amikor én vesztem bele ebbe a hihetetlenül jó regénybe, szinte fizikai fájdalmat éreztem, hogy nem lehetek én is ott, hogy nem harcolhatok én is az ellenséggel, és hogy nem lehetek én az, akibe Konrád beleszeret...” (Forrás: www.tilosazakonyvek.hu, Czinkóczy Julcsi ajánlója)

Molnár T. Eszter: Stand-up!

A tíz esztendeje külföldön élő szerző született könyvmoly, háromgyerekes családanya, akinek igencsak színes fantáziája és látványos belső mozija van, ráadásul kamaszkorában verselt és írogatott. Egyenes út a szerzőségig! A Stand-up! a 15 éves Bakos Virág naplója. A lánynak elég oka lenne, hogy feketében lássa a világot: családja széthullóban, az iskolában peremhelyzetbe kerül, és a szívzűrök sem kerülik el. Virágnak azonban szerencséje van, mert humora segít túlélni ezeket a nyomasztó gondokat. A könyv nem akar több lenni, mint ami: szórakoztatni szeretne, talán egy kicsit támaszt adni a nehéz helyzetekben, és példát mutatni a mások iránti elfogadás terén. A regény 12-16 éveseknek íródott; a műfaj és a főszereplő személye miatt valószínűleg inkább a lányok érdeklődését keltheti fel.


Nényei Pál: Az irodalom visszavág 1. kötet – Léda tojásaitól az Aranyszamárig

Nos, ez az a könyv, amiért önmagában kész lettem volna beülni egy közönségtalálkozóra! Irodalomtörténetet sokat ismerünk, vereteset, olvasmányosabbat egyaránt. Kifejezetten kamaszoknak íródottal ezidáig nem találkoztam. Nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki ilyen vállalkozásba fogjon, de a mersz önmagában kevés. Kell hozzá tárgyi tudás, a korosztály ismerete, pedagógiai tapasztalat, arányérzék, és hogy „eladható” legyen a célközönségnek – humor, az is a javából. A tudás adott, a tapasztalat szintén, hiszen Nényei Pál a Budapesti Piarista Gimnázium tanára (csak mellesleg említem, hogy korábban Pannonhalmán oktatott). A figyelemfelkeltő és laza stílusról, a humorról pedig bárki meggyőződhet, ha kézbe veszi a könyvet. A kötetben minden benne van, amit a kor irodalmáról tudni illik, de olyan tálalásban, hogy az olvasóban fel sem merül, most éppen a kötelező tananyagot rögzíti. Az irodalomelméleti fogalom meghatározások mellett gyarló istenekkel, Harry Potterrel, vérbő szerzőkkel, fantasztikus kalandokkal és igen, erotikával is találkozhat, aki kézbe veszi a kötetet. Ha végére értünk a 400 oldalnak, minden bizonnyal egyetértünk abban, hogy az irodalom csöppest sem unalmas, nem csupán vizsgakövetelmény, hanem izgalmas, érzelmekkel teli, fordulatos dolog, amennyiben engedjük, hogy magunkkal ragadjanak Nényei Pál sorai. Azt pedig csak remélni merem, hogy az irodalomtörténet után az olvasók a könyvben említett remekműveket is leemelik a polcokról olvasás, vagy újraolvasás céljából, hiszen a borítón nincs felső korhatár feltüntetve.

Néhány sor a kötetből: „Ez a könyv azoknak szól, akiknek gyöngybetűkkel teleírt füzetében különböző színekkel alá vannak húzva a címek, és kiemelő filccel jelölve a megtanulandó fogalmak. … Azoknak, akik a kötelező olvasmány kifejezés elhangzásakor heveny undort éreznek, és azonnal internetes összefoglalások, meg Kötelezők röviden című kiadványok után néznek, akik a memoriterek magolása közben szitkozódnak, és a költő meg a tanár édesanyját emlegetik.”

Berente Erika
Fotó: Vas Balázs

2016.04.28