A színpad további műsorában volt mese a kis boszorkáról, később papírszínház. A gyerekek összebarátkozhattak egy nagyon kedves sárkánykölyökkel, Dany-vel, aki Felhőhegyi Balázs Sárkánykalandok című meséjéből lépett elő. És két könyvkiadót, a Napraforgót és a Csimotát is meglátogattuk, hogy kínálatukról és terveikről kérdezzük őket.

Elsőként Szinetár Dóra színésznővel beszélgettünk néhány percet, aki mosolyogós közvetlenséggel válaszolt a feltett kérdésekre.

Hogyan kerültél bele a Szívünk rajta elnevezésű programba?

A UNICEF magyar bizottságán keresztül, akikkel pár hónappal ezelőtt kezdtünk el együtt dolgozni. Ébresztő-óra tanár lettem, és azután következett a Szívünk rajta, amely a Bookline-nal közös programjuk. Megkérdezték, hogy lenne-e kedvem a zsűrizésben részt venni. Boldogan vállaltam; mivel van otthon egy öt és fél, egy nyolc és egy tizenkilenc éves gyermekünk, így gyakorlatilag szinte gyermekkönyv szakértőnek nevezhetem magam. Ez nem azt jelenti, hogy mindent ismerek, de nagyon keresem a legjobb műveket, és nekem is sokszor probléma, hogy melyik gyermeknek éppen mit lenne jó elolvasni.
Öt kategóriát (Mesél, Segít neki, Segít neked, Fejleszt, Rád talál) határoztak meg a könyvajánlásokhoz, és valóban, tapasztalataim szerint is ez az öt témakör, amelyben a szülők keresgélni szoktak. Már ajánlottam is könyvet, mert a családban rengeteg olyan olvasmányélményünk van, amely nem feltétlenül ismert, pedig nagyszerű.

Üzennél valamit a gyerekeknek és a szülőknek?

Azt, hogy olvassanak sokat. És ez nem csak egy üres frázis. Mi a nagy fiammal, aki most tizenkilenc éves, esténként az ágyban együtt olvastunk, előbb én neki, aztán felváltva, és később már ő olvasott nekem. Felejthetetlenek ezek az alkalmak, s a mai napig úgy tudjuk felidézni őket, mint a legjobb kirándulásokat. Mintha a leírt dolgok mind megtörténtek volna térben és időben, pedig csak feküdtünk az ágyban, kezünkben egy könyvvel.

Miután elköszöntünk Szinetár Dórától, a Gyermekbirodalom színpadán Otfried Preussler A kis boszorka című meséje elevenedett meg. A Katona József Színház színészei egyszerű jelmezek, és néhány kellék segítségével jelenítették meg a szétszórt kis boszi történetét, amit a kicsik lelkes figyelemmel követtek.

Ezek után felbukkant egy kedves sárkánykölyök, akit a gyerekek szívesen ölelgettek. Dany a Sárkánykalandok című mese egyik főszereplője. A szerző, Felhőhegyi Balázs 17 éve ír meséket, novellákat, regényeket. Történetei világát átszövi a hősök bátorsága, az igazság forrásának keresése és mindazon próbák, melyek az örök értékek felkutatására ösztönöznek.

Miről szól a Sárkánykalandok első része, mely A bükfürdői kalamajka alcímet viseli?

Négy kis sárkányról, a bátor, nagyevő Drazséról, az éles elméjű Tikóról, a makrancos kis Yoyóról és bölcs bátyjukról, Dany-ről. Két világ találkozik a történetben: Rejtekfölde, ahonnan a kis sárkányok érkeznek, és Zsibangócia, ahogy ők nevezik az emberek világát. Mindennek, amit a mi világunkban felfedeznek, megvan a megfelelője a sárkányok világában is. Például egy szálloda számukra várkastély.

Régóta foglalkozol írással. Hogyan indultak el benned a történetek?

Valóban évek óta írok novellákat, verseket és meséket. Ha jól emlékszem, az első mesém úgy hatéves koromban született. Akkor jöttem rá arra, hogy a cselekmény elemekből áll, melyeket bizonyos ívek mentén, bizonyos szabályok szerint lehet cserélgetni. Nagyon szerettem gyerekkoromban A só című mesét. Egy alkalommal édesanyám felolvasta a húgomnak és nekem. A húgom kétéves volt akkor, és elaludt a történet közben. Nagyon sajnáltam, hogy ő nem hallja, és arra gondoltam, ha majd felébred, akkor elmondom neki én. Ám nem tudtam kivárni, ezért ott rögtön magnóra mondtam a történetet. Szépen elkezdtem A só mesét, de aztán beleszövődött egy másik is, amelyben volt három boszorkány. Csak fűztem tovább, kicsit kaotikus volt, de aztán a végére mégis összeállt valahogy. Onnantól fogva nemcsak olvasni szerettem a meséket, mondákat és mítoszokat, hanem eljátszani a képzelettel, és továbbírni őket. Ma már persze önálló műveket írok, most éppen egy regényen dolgozom.

A Sárkánykalandok I. – A bükfürdői kalamajka című könyv a Danubius Bubbles Club családbarát koncepciójához készült. Megvásárolható a Pagony könyvesboltban vagy a Játéknet oldalán.

Ezek után a standok kínálatából szemezgettünk, és a Napraforgó Könyvkiadó főszerkesztőjével, Rusznák Györggyel beszélgettünk.

Nagyon színes és játékos a standotok. Hogyan jellemeznéd a kiadót?

2005-ben alakultunk, és közel ezer kiadványunk van, melyekkel az egész országban lehet találkozni. Évek óta jelen vagyunk a Könyvfesztiválon is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek már a születésüktől fogva megszerethessék a könyveket, hogy a mindennapjaik szerves részeivé, a legjobb barátjukká és játszótársukká váljanak. Az a törekvésünk, hogy mindenféle korú és érdeklődésű gyermek találhasson nálunk olyan olvasmányt, ami neki jó. Itt vannak a klasszikus mesegyűjtemények, amelyeken mindenki felnő, és nemrég adtuk ki egy újabb fordításban, és szép, nagyméretű kivitelben A kis herceget. Nagyon szeretik az olvasók, mert a szöveg a mai korhoz lett alakítva.

Van egy sorozatunk, amely a 6-7 éves kislányoknak szól, feldolgozva az életükben előforduló konfliktusokat és azok lehetséges megoldásait. Ezek a történetek arról szólnak, hogyan találják meg a gyerekek a helyüket az életben. Nagyon sok tanító jellegű könyvünk van, például illemtanról, kertészkedésről, a természetről vagy a történelemről. Vannak, amelyek az iskolai tanulást is segítik. Kínálatunkban szerepelnek még kirakóskönyvek, matricásfüzetek, térbeli mesekönyvek, mágneses könyvek, diavetítős könyv és társasjátékok. A játékos tanulásban hiszünk, amikor a gyerekek észrevétlenül okosodnak a lapozgatás, a játék, majd később az olvasás közben. Kiadványaink ezt az üzenetet hordozzák.

Végül a Csimota Gyerekkönyvkiadó főszerkesz-tőjét, Csányi Dórát kérdeztük a pedagógiai és foglalkoztató eszközként is kiválóan működő papírszínházról.

Hogyan került képbe a kiadónál a papírszínház ötlete?

Körülbelül tíz évvel ezelőtt, Franciaországban találkoztam először ezzel a műfajjal. Nagyon megtetszett, de mivel bonyolultnak tűnt a terjesztése, forgalmazása, ezért nem vágtunk bele itthon. De aztán megkerestek bennünket egy iskolától, ahol halmozottan sérült gyermekekkel foglalkoznak. Az volt a legnagyobb problémájuk, hogy nem találtak olyan könyveket, amelyek eléggé interaktívak lettek volna ahhoz, hogy a sokszor figyelemzavarral küzdő gyerekeket le tudják kötni. Akkor eszembe jutott a papírszínház, elkezdtünk róla beszélgetni, és egyértelművé vált, hogy eljött az ideje Magyarországon is forgalomba hozni. Egy pár mesével indultunk el. Egyre többen kezdtek érdeklődni iránta, egyre többen várják az újabb és újabb meséket. És most már huszonkilenc címünk jelent meg. Vannak közte klasszikus és modern mesék, valamint verses szövegek is. Nagyon szeretik a könyvtárak, a pedagógusok és a szülők is, játszóházakban szintén használják.

Mi a papírszínház lényege?

A mesekönyv olvasást egy színházélménnyé alakítja. Az egész egy fakeretbe van foglalva, aminek van egy kis mágikus hatása, olyan, mint egy miniszínház. Másrészt segíti fókuszálni a figyelmet. A nagyméretű lapokon csak az illusztráció szerepel, amely messziről is jól látható, és így több gyermeknek egyszerre elő lehet adni a mesét. Mivel egyre népszerűbb, igyekszünk egyre több címet kiadni, hogy az igényeket kielégítsük.

Kapnak-e valamilyen segítséget, akik szeretnék használni ezt a nagyszerű, játékos eszközt a meséléshez?

Igen, az Ünnepi Könyvhétre tervezzük a módszertani kiadványunk megjelentetését. Ebben lesz egy általános ismertető azoknak, akik még soha nem találkoztak a papírszínházzal. Ezt pedig nagyon konkrét gyakorlati példák követik. A könyv harmadik részében pedig kifejezetten pedagógusoknak szóló óravázlatokat fogunk leírni, amelyek percre lebontva megmutatják, hogyan lehet beépíteni a mesélést a tanmenetbe. Még egy segítséget szeretnénk adni, a honlapunkon letölthető formában hozzáférhetővé tesszük a gyakorlati tanácsokhoz köthető sablonokat és ábrákat.

Milyen meséket terveztek kiadni a jövőben?

Magyar népmeséket tervezünk megjelentetni, nagyon sokan szeretik, és várják őket. Illetve vannak új szerzők, akik kifejezetten a papírszínház műfajára írtak. Lesz idén legalább négy-öt új cím, ami megjelenik. Egy érdekesség lehet az a szempont, ami alapján kiválogatjuk a meséket. Egy kicsit a dráma, a színház felől közelítünk, a szövegnek kicsit a színházi szabályok szerint kell működnie. Ezért nem minden történet alkalmas erre a típusú feldolgozásra.

Köszönjük szépen a beszélgetést, és mindenkinek csak ajánlani tudjuk a japán eredetű papírszínházat óvodába, iskolába, könyvtárba és otthonra!

Szabados Éva
Fotók: Hajdú Szilvia

Fotógaléria: Gyermekbirodalom, 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

13 kép