A Kr. u. 4. századtól az egyházi zenén belül „önálló egységet alkot Krisztus kínszenvedéseinek előadása”. A 12. századtól kezdve már külön személy szólaltatta meg az „Evangelista-szövegeket, Krisztus szavait és a mellékszereplőket”. Az ún. korál-passió zeneileg még gregorián volt. Később új típus, az ún. motetta-passió alakult ki, amely már többszólamú kórustételekből állt. Alessandro Scarlatti passiói pedig „a római oratórium formai kereteit megtartották, mikor az operaszínpad közvetlen hatásaként a vokális virtuozitást részesítették előnyben”. A műfaj csúcspontjainak kétségkívül Johann Sebastian Bach (1685-1750) passió-oratóriumai számítanak, mivel „egyszerre érvényesül bennük a páratlan polifon gazdagság, az eredeti dallami találékonyság és a máséhoz hasonlíthatatlan kifejezőerő”.

Szerkezetileg a passiók recitativóból, áriából, együttesből és kórusból állnak, de fontos szerepet kap a korál is. Bach korára Jézus kínszenvedéseinek történetét már költői szövegek mondták el, az evangéliumi részletek csak a recitativóban szerepeltek. Bach azonban tudatosan tért el néhány, a korára már hagyományosnak mondható formától: passióiban az Evangelista szólamának szövege továbbra is bibliai részlet, valamint Bach elutasította „az operai stílust és a teatralitást” is.

Johann Sebastian Bach Máté-passióját szoprán-, alt-, tenor-, bariton- és basszusszólóra, gyermekkarra, kettős kórusra és kettős zenekarra, valamint orgonára komponálta. A mű ősbemutatóját 1727 nagypéntekén, a lipcsei Tamás-templomban tartották. Az Evangelista elbeszélései, „a benne szereplő személyek és tömegek beszédei” Márk Evangéliumának 26-27. fejezetéből származnak, Martin Luther fordítása alapján íródtak. A versbe foglalt áriák és kórusok szövegét pedig Christian Friedrich Henrici (írói nevén Picander) írta.

A Máté-passió 78 számot tartalmaz:
- 20 recitativo, amelyeket az Evangelista ad elő,
- 15 ária,
- 11 zenekari kísérettel ellátott recitativo vagy arioso,
- 3 kórusszám,
- 16 turba (a passiókban szereplő tömegkórus),
- 13 korál.

A mű szóló-szerepei:
- Evangelista (tenor)
- Jézus (basszus)
- Két szolgálólány, Pilátus felesége (szoprán)
- Két tanú (alt és tenor)
- Simon Péter, Iskarióti Júdás, főpap, két pap, Pilátus (basszus).

A Máté-passió két részből áll, amelyeket egy-egy nagy nyitó- és zárókórus foglal keretbe. A mű első felének jelentős része a Getsemáne-kertben történő eseményeket mondja el. A második rész a zsidó tanács előtti kihallgatásról, Péter árulásáról, Pilátus büntetéséről, Jézus megszégyenítéséről, keresztre feszítésről, haláláról és temetéséről szól.

Bach zeneművében kétkórusos technikát alkalmaz a feszültség és a drámaiság fokozása érdekében. Ez azt jelenti, hogy a kettéosztott énekkar „nemcsak zeneileg, hanem eszmeileg is felelget egymásnak. A kettős kórusokban az egyik félkórus általában a passiótörténet kortárs szemlélőit eleveníti meg, míg a másik félkórus a kortárs hívők közbeszólásait, kommentárjait tolmácsolja”. Arra is van példa, hogy az egyik kórus szólistáját a teljes másik karral állítja szembe. A Máté-passió, ellentétben Bach János-passiójával inkább „szemlélődő-lírikus” jellegű, emiatt az ún. turba-kórusok is sokkal inkább háttérbe szorulnak mind számukat, mint jelentőségüket tekintve. Ezeket Bach drámai csúcspontokként alkalmazta. A turbák „akkor kerülnek sorra, amikor a bibliai elbeszélt szövegben emberek csoportjai beszélőkként lépnek színre, legyenek ezek a tanítványok, katonák, papok, vagy akár a tömeg. Zeneileg ezek a kórusok nagyon különböző megformálásúak.” A második részben például Krisztus elítéltetése, Pilátus jelenetei és a keresztre feszítés megjelenítésekor használja ezt Bach. A recitativóknak két fajtáját alkalmazta Bach. Az ún. recitativo secco-t, amelyben „az Evangelista az elbeszélő bibliai szöveget szó szerint énekli el. Ezek csak a continuo csoport kíséretével és minden további hangszeres kíséret nélkül szólalnak meg. A másik típus a hangszerekkel kísért recitativo accompagnato, amely a Máté passióban tíz alkalommal szolgál felvezetésül a következő áriához, és előkészíti annak érzelmi affektusát és gondolati tartalmát. Az accompagnatók nem bibliai, hanem költött szövegre íródtak”.

Az ún. arioso-k pedig Jézus szenvedését hivatottak kifejezni. Jézus szavait, szemben a János-passió continuo kíséretével, a Máté-passióban vonósnégyes kíséri. Bach „ezzel zenei dicsfénnyel övezi Jézus szavait és megtestesíti az isteni jelenlétet”.

A zeneszerző ebben a passiójában a súlypontokat inkább az áriákra és a zenekar által kísért recitativókra helyezte. A recitativókra a szubjektivitás, az érzelmi gazdagság és sokrétűség jellemző, az áriákra inkább egy-egy hangulati-gondolati elem zenébe foglalása. Az áriák alatt „a drámai cselekménysor leáll, hogy bátorítson és vigaszt nyújtson, vagy fölszólítsa a hallgatót, hogy a történéseket személyesen magára vegye, és morális szinten reflektáljon rájuk.”

A recitativók, áriák és kórusok közé „a mindenkori szituációnak megfelelő korálszövegek és dallamok kerültek be”. Ezek a korálok „az egész gyülekezet számára szolgálnak az üdvtörténetbe vetett hit objektív kifejezésére”.

A Máté-passió a protestáns egyházzene egyik csúcspontja. Johann Sebastian Bach halála után feledésbe merült. Újrafelfedezése a mindössze 20 éves Félix Mendelssohn-Bartholdy nevéhez fűződik, akinek vezényletével 1829-ben újra elhangzott ezen remekmű rövidített változata.

A régi zene egyik specialistájának számító Harmonia Mundi kiadó 1985-ben jelentette meg Bach remekművét tartalmazó CD-jét. Szólisták: Howard Crook (Evangelista), Ulrik Cold (Jesus), Barbara Schlick (soprano solo), René Jacobs (alto solo), Hans-Peter Blochwitz (tenor solo), Peter Kooy (basse solo). Közreműködik La Chapelle Royale, Paris és a Collegium Vocale, Gent. Vezényel Philippe Herreweghe.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom:
Katolikus lexikon; Gérard Denizeau: A zenei műfajok képes enciklopédiája; Várnai Péter: Oratóriumok könyve; Bartha Dénes: Johann Sebastian Bach: Máté passió A mű című írása a Hungaroton által kiadott lemezfelvétel kísérőfüzetből), wikipedia.hu.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.