Karinthy humoreszkjei a születéstől a halálig, sőt azon is túl elkísérik az embert – a Szabad Ötletek Színházának előadása is ennek szellemében készült. Egyszer csecsemő bőrébe bújva szemléltették egyedi perspektívából a lét kezdetének tapasztalatait, hozzátéve sajátos interpretációjukat; aztán felnőtt a gyerek, s máris az iskolai élet forgatagába kerültünk, ahol felidéződött az alma materbe látogatók leleményessége, a diákélet hétköznapjai, a felelés izgalma, a hanyag diák taktikázása, a feketét fehérre történő kimagyarázása (bizonyítvány), az időhúzás stratégiája, hogyan nem birkóztunk meg a másodfokú egyenlet megoldóképletével, de példát kaptunk az eminens – feltehetően strébernek tartott – Steiman jótanulóra is. Felnőttként pedig szituációkat láttunk orvosi rendelésről, találkoztunk a „szerelem” nem mindig pozitív beteljesülésével, továbbá öngyilkossággal, s a Mennybe jutás groteszk megjelenítésével. Az emberi egyed karakterének alakulását követhettük nyomon a különböző életszakaszokban, annak minden gyarlóságával együtt.

Az estére három fővel érkező színészek olyan műveket válogattak össze, amelyben az iskolás gyermek és a felnőtt egyaránt megtalálhatta a maga világát. Részletek hangzottak el a legsikeresebb „tanulmányokból”: Tanár úr kérem, Görbe tükör, Rájöttem valamire, Betegek és bolondok. Az összeállítás a születéstől az elmúlásig vette górcső alá az emberi sorsokat a már említett, speciális Karinthy-nézőpontból, a színészek professzionális és végletekig hiteles játéka pedig egy percre sem engedte elveszíteni a teltházas közönség vidámságát. S hiába mutat rá Karinthy szelleme a szándékolt karikírozás módszerével emberi gyengéinkre, „fogyatékosságainkra”, neki feltételek nélkül, vidáman fogadjuk el mindezt.

Csiszár Antal
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: Karinthy örök... – Irodalmi műsor a megyei könyvtárban

48 kép