Bercsényi Pétert már ismerhetik a győri gyerek és felnőtt nézők is. A Színikritikusok Díját elnyerő színész igazán nagyszerű előadást alkotott elsőre. A mese főszereplői Nasztya és Sztyepan, közéjük gyerek- és felnőttkorban, barátságban és szerelemben is befurakszik az álnok Kuzka. De szerencsére ott a címszereplő, a Rézhegyek varázshatalmú, átváltozásra és átváltoztatásra képes királynője, aki próbatételek elé állít, jutalmaz és büntet érdem szerint, így aztán az igazi szerelmesek egymásra találnak.

A színdarab pontos koreográfiára épül, a zene – a szövegnélküliség miatt – segítő, árnyaló, mesélő funkciót kap. A díszletet Michac Gábor tervezte, amely régi leporelló mesekönyvekhez hasonlatos, azok illusztrációját idéző, érdekes térélményt kelt, s a bábok oroszos megjelenése is mind hozzájárul a mű hangulatához.

A rézhegyek királynője bunraku stílusban készült. A bunraku bábok igen nagy méretűek, elérhetik a másfél méteres nagyságot is, általában azonban inkább méteresek. A vázat fából, a ruhákat pedig természetes ruhaanyagokból formálják. A bunraku bábokat három ember mozgatja. A fő játékos az, aki a fejet (az arcot), és a jobb kezet irányítja, míg a bal kezet is, és a lábakat is egy-egy társa mozgatja. Igen fontos az, hogy a bábokat mozgató színészek összehangoltan dolgozzanak. (Japánban azt tartják, hogy az igazán élethű mozgatáshoz 10 évet is el kell tölteni egy-egy mozgató szerepkörben.) Itt nem voltak elrejtve a mozgató színészek, de ez talán a gyerekek számára sem tűnt zavarónak, mert a bábok életre keltek a kezükben, és a mese is magával ragadó volt.

A bábos előadást, melyben a Vaskakas szinte egész társulata szerepel (Bora Levente, Gergely Rozália, Rab Viki, Ragán Edit, Szúkenyik Tamás és Vitányi-Juhász István), kiegészülve Törőcsik Eszter bábszínésszel, az érdeklődök a színház új helyszínén, a volt Bartók Béla Megyei Művelődési Központban tekinthetik meg, amely hangulatos tereivel hozzájárul a gyerekek méltó szórakoztatásához.

Márné Tóth Krisztina
FotóK: Orosz Sándor