Szabó József ügyvezető igazgatóval dr. Horváth Sándor Domonkos, a megyei könyvtár jelenlegi vezetője és Tuba László nyugalmazott könyvtárigazgató beszélgetett a kiadó létrejöttének körülményeiről, munkájáról, elveiről, sikerekről és nehézségekről – a 25 évről. Jelen volt még Szabó Dávid, az ügyvezető fia, a FistArt Design grafikai stúdió tulajdonosa, aki a már említett könyvet – Hazánk 25: A Hazánk Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. 25 éve (1990-2015) – formába öntötte. A szép és igényes kivitelű kiadvány tartalmazza a cég rövid történetét, az általa megjelentett összes könyvet (borító, szerző, cím, kiadási év, kategória, méret, terjedelem, ajánlás), plakettet, képeslapot, települések címerével ellátott kitűzőt és matricát, válogatást a leporellókból, fényképeket, egy bibliográfiát a kiadóról megjelent írásokból, valamint a munkatársak listáját.

A Hazánk a rendszerváltás egyik terméke, amely hosszú vajúdás után jött létre a megyében zajló irodalmi és tudományos élet igénye alapján, a környékbeli megyékben már működő kiadók inspiráló hatására, egy viszonylag szűk körű értelmiségi csoport beadványa nyomán azzal a céllal, hogy megteremtse a tervszerű, értékteremtő könyvkiadást. A kiadó 1990. szeptember 5-ei cégbírósági bejegyzéssel kezdte meg működését. Névválasztásával a dr. Kovács Pál által 1847-ben indított Hazánk című folyóirat ars poeticájával való azonosulását kívánta kifejezni, azaz környezetünk szellemi értékeit kívánta megjeleníteni, kerülve a provincializmus veszélyét, ugyanakkor nyitottnak mutatkozni a tágabb környezet értékei előtt is. Mindezek figyelembe vételével a kiadványterv gerincét a szépirodalom, a történettudomány, a pedagógia, illetve a tudományos ismeretterjesztés témakörében megjelenhető művek alkották.

Az elmúlt 25 évben megjelent 152 könyv közül 48 szépirodalmi mű, 65 történeti munka, 13 pedagógiai tárgyú könyv (tankönyvek, iskolai évkönyvek, módszertani kiadványok, iskolatörténetek, neveléstörténeti művek). 7 művészeti album (pl. Lebó Ferenc szobrászművész katalógusa; Almási Tibor: Nagybánya; Alexay Zoltán: Változó Szigetköz) illetve 19 mű az ismeretterjesztés körébe sorolható. Különösen büszkék lehetnek arra, hogy a 48 szépirodalmi kötet (pl. Hulesch Ernő: Tarkólövés; Baksa Péter: „Szülőföldem szép határa”; Göcsei Imre: Az ismeretlen vándorai) közül 19 verseskötetet (pl. Böröndi Lajos, Hárs Ernő, Tűz Tamás, Kerék Imre, Gülch Csaba, Ördög A. Róbert, Borbély János) jegyezhettek, amely a kortárs magyar költészet mai állapotában kiemelkedőnek mondható. Négy évig (1990-1994) a Hazánk adta ki a Műhely című szépirodalmi folyóiratot és nyolc évig (1990-1998) a Levéltári Szemlét is. Idegen nyelvű könyv is elő-előfordult a repertoárban (pl. Anton Hofer: So sange nsie in den dreissiger jahren), valamint a helytörténeti munkák megjelentetése is figyelemre méltó. E témakörben olyan könyvek láttak napvilágot, amelyek városunk sporttörténetével (pl. Góczán Károly: Győr-Szentiván sportkrónikája; Szabady János: „Régi idők focija”), zenetörténetével (pl. Váray László: A Győri Ütőegyütes története), szubjektív, lokálpatrióta megközelítésével (pl. Városomról – városunkról – válogatás Imre Béla írásaiból), történelmével (pl. Szabady János: A Rákóczi-szabadságharc Győr környéki eseményei), falvaink nyelvtörténetével (pl. Ábrahám Imre: Nyúl község nyelvkincse) vagy általános történetével (pl. Szalay Béla: Otthonunk, Dör; Nagy Gyula: Bágyog, Rábaszovát és vidéke; Nagy Ferenc: Győrszemere község története), megyénk irodalomtörténetével (pl. Z. Szabó László: A Kisfakudyak és kortársaik Győr és Tét vonzáskörzetében), kultúrtörténetével (pl. Iván Csaba: Naptárlapok) foglalkoznak. Az ismeretterjesztő kötetek vallási (pl. Csizmadia Károly: Bibliai eredetű szállóigék, szólásmondások, közmondások; Zsebedics József: A győrszigeti plébánia Historia domusa 1712-től 1951-ig; Zsebedics József: A kapuvári egyház története I-III.), néprajzi (pl. Timaffy László: Táltosok, tudósok, boszorkányok; Balázs Lívia – Lanczendorfer Zsuzsanna: Időtök; Barsi Ernő: Népzenei hagyományok Téten, Kisfaludy Károly szülőfalujában)  témákat boncolgatnak, de  - többek között - adattár (pl. Tuba László: Győr-Moson-:Sopron megye települései), monográfia (pl. Frantz Erzsébet: Kisbodajk monográfiája), idegenforgalmi kiadvány (pl. Lébény bemutatkozik – 2000), almanach (pl. Győr-Moson-Sopron megye jegyzőinek almanachja), életrajz (pl. Baksa Péter: Dr. Kovács Pál emlékezete; Dr. varga József: Öveges Kálmán), reprint (pl. Vadnai Károly: A besorozott) vagy hasonmás kiadás (pl. Fúss Nándor – Pataky Kálmán: Alsó-Lendva Nagyközség Millenniumi Emlékkönyve) is található közöttük.

A beszélgetés után a hallgatóság belekukkanthatott a kiadó jelenleg is kapható kiadványaiba, mely ugyanazt a változatos tartalmat, sokszínűséget tükrözi, mint 25 éve.