Nagyszámú művésztárs, tanítvány, barát és tisztelő jelenlétében Pápai Emese művészettörténész köszöntötte a jelenlévőket, majd a következő szavakkal nyitotta meg a kiállítást:

A Magyar Festészet Napját egy civil kezdeményezésnek köszönhetően 2002 óta ünnepeljük. Időtartama és volumene minden évben változik, hazai és most már határon túli – erdélyi, szlovákiai, szlovéniai – galériák, múzeumok, színházak ünneplik változatos, több napon át tartó, ma már nemcsak képzőművészeti, hanem zenei, irodalmi és színházi produkciókkal a kortárs festészetet.

A ma nyíló kiállítás címe és lehetséges mottója is a latin eredetű Sanctus, azaz szent szó, ami esetünkben találó kifejezés, ugyanis poszt-posztmodern korunk tágan értelmezett fogalmai szerint a kiállított művek bármelyike leírható ezzel a fogalommal. A tartalmak mögött felismerhető művészi magatartásforma pedig minden esetben az a személyes és ennél fogva szent és intim szféra, amelynek alapvető eleme a hit és őszinte önismeret.

Varga György a Szigetköz festője, e táj igazi szerelmese. Pályáját autodidakta művészként kezdte. Az 1970-es évek óta van jelen hazai és külföldi kiállításokon. Bár foglalkozik iparművészettel és szobrászattal is, fő kifejezésformája az élmények gyors és friss rögzítését lehetővé tevő, biztos kezet igénylő akvarell. Elmélyült megfigyelések, a helyszínen rögzített vázlatok alapján készült festményein a konkrét látványtól formailag többé-kevésbé eltávolodva, konstruktív szemlélet- és gondolkodásmód, valamint szín- és formabeli ökonómia jellemzi. Az itt látható különböző napszakokat ábrázoló akvarell-sorozatát a teremtés csendje és igéző légköre hatja át.

Sipeki Zoltán restaurátor és üvegfestő ólmozott üvegfestményeit a szakmájából is adódó hagyománytisztelet, anyagszeretet, valamint a természethez való panteista viszony hatja át. Gyönyörű színekben pompázó munkái a gótikus katedrálisok szín- és formavilágát, transzcendens ragyogását idézik. Fő ihletforrása a Biblia világa, a történelem és a természet. Alkotásain stilizált ember- és állatfigurák, növényi ornamentika, lényegre törő, szimbolikus képi kifejezésmód jelenik meg. Munkái – a műfaj követelményeinek megfelelően – visszafogott, vonalakra és színekre redukált, a fény mindent átható ereje által életre keltett alkotások.

Lebó Ferenc szobrász- és éremművész, a Borsos Miklós-i hagyományokat követve, a valóságot a képzelettel szerencsésen ötvöző alkotók sorába tartozik. Pályája folyamán számtalan köztéri szobor, kisplasztika, érem és szakmai elismerés bizonyítja e két együttható termékenyítő hatását, melyek végeredménye – egyben a művész védjegye – a hagyománytisztelet és a modernség izgalmas kérdéseit feszegető, de mindig közérthető plasztikai mű. Alkotásaira általában (tehát a most láthatókra is) a képi szimbólumteremtő tömörség és szűkszavúság jellemző, valamint egyfajta jellegzetes, lényegre törő expresszivitás. Kedvelt figurái aszketikus szentek, elgyötört humánumok, akik az emberiség legfőbb értékeiért szállnak síkra, és a Vir Dolrum képét hordozzák, illetve égi közvetítők, angyalok, akik kecses körtáncot lejtenek, vagy éppen az utolsó ítélet trombitáját szólaltatják meg.

Borbély Károly festő- és grafikusművész az 1980-as évektől szerepel hazai és külföldi kiállításokon. Bibliai témák az 1990-es évek óta foglalkoztatják. Alkotásainak állandó szereplői a jelképpé tömörített bibliai és történelmi figurák. Évek óta foglalkoztatja a Szent László tematika, melynek darabjai egy sorozattá összeállva mutatják a konkrét, valóságos ábrázolástól, az elvontabb, a realitástól mindinkább elrugaszkodó, a festőiség és a színszimbolika egyetemes nyelvén közvetített egyre inkább spirituális mondanivalót. Művészi attitűdjéhez feltétlenül hozzátartozik tanári és művészetterapeuta tevékenysége is. Utólagos beleegyezésével idézem ars poeticáját, ami – véleményem szerint – találóan foglalja össze a jelen kiállítás mondanivalóját:

„A művészet a létformálás eszköze és módszere is számomra, amely egyaránt alakít tanárt és tanítványt, ahogy a Mű az embert. Alkotás és nevelés egysége értelmezi, jellemzi szakmai, pedagógiai alapelveimet, amint a művészi és pedagógusi alkotómunka kettős egysége jelent számomra folyamatot és célt is egyben.”

A művészek, valamint művészetük részletes és alapos bemutatását Lebó Ferenc egy Szent Lászlót ábrázoló érmével köszönte meg Pápai Emesének. Az ünnepség további kiváló hangulatához nagyban hozzájárultak Borbély Károly népszerű, saját termesztésű borai.

A Sanctus kiállítás november 20-ig látogatható a Múzeumházban, hétfő kivételével naponta 10-16 óra között.

Molnár György
a Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség (GYAK) tagja

Fotógaléria: SANCTUS – Négy művész kiállítása a Múzeumházban

46 kép