Trónszékek, kollázsképek

Mezei Gábor kiállítása a Magyar Ispitában

Július 17. óta látható a Magyar Ispitában (Győr, Nefelejcs köz 3.) Mezei Gábor, Munkácsy-díjas belsőépítész kiállítása. A Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete György Prof. emeritus megnyitásával felavatott Trónszékek, kollázsképek című tárlat szeptember 14-ig tekinthető meg.

„Nagyon szeretek festeni, az olajfestékkel való küzdelem, a kenés szinte érzéki élvezet” – így nyilatkozott munkásságáról Mezei Gábor belsőépítész, aki Munkácsy-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével is büszkélkedhet, valamint tagja a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti tagozatának. A művész 1955 és 1960 között volt a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója, diplomamunkája színházberendezés volt. A ’60-as, ’70-es években esztergált fatárgyakat – tálakat, gyertyatartókat – tervezett, organikus, lágy formáik hatását a homokfúvással kiemelt faerezet bravúrosan felfokozta, 1968-tól a Prizma 13 iparművészcsoport vezetője lett. A ’60-as évek közepén a SZÖVTERV tervezőjeként ismerkedett meg a munkásságára sorsdöntő befolyást gyakorló Makovecz Imrével, csatlakozott az uralkodó modernista-technicista irányzatok egyhangúsága, szürkesége ellen lázadó organikus építészethez.

Mezei Gábor főként Makovecz belső tereinek társalkotója, a magyar organikus belsőépítészet, bútortervezés különös, egyéni hangú mestere lett, a szellemi szabadságnak azon a fokán, amelyre a magyar hagyományok és az európai kultúra – benne a 20. századi avantgárd törekvések – tökéletes ismerete emeli. Szürreális bútorlényeivel nem berendezi, hanem benépesíti, dramatizálja a belső tereket. A karosszék az ő felfogásában méltóságos emberi jel. Kollázsképeit áthatja a humor, a játék, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne pendítenének meg komoly témákat. Festői világát különleges élőlényekkel népesíti be. A madarak hol kísérőként, hol főszereplőként tűnnek fel, a törzsi művészet maszkjai pedig a gorilla vagy a pávián vonásait viselik magukon. Csoportábrázolásait gyakran vízköpőszerű sárkányhüllők egészítik ki, és az emberi alakokat is bizarr módon, összenőtt végtagokkal, egy szemmel ábrázolja műveiben. Ezek a hibrid lények összekapcsolódnak Mezei olyan fő motívumaival, mint a napkorong, az életfa, az angyal vagy a szárny.

Alkotásai között számos megbízás Győr városához kötődik. Tervei szerint valósult meg többek között a bencés rendház műemlék épületében található Széchényi patika berendezése, Borsos Miklós szobrászművész állandó kiállításának hangulata és a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium kápolnája is. A kiállítás szeptember 14-ig tekinthető meg hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óráig.
 

Fotók: Csendes Richárd


2014.07.29