„…a legjobb ajándék Győr”

Antall István halálhírére

Megrendülve fogadtuk a hírt, hogy 62 éves korában elhunyt Antall István újságíró, rádióriporter és műsorszerkesztő. Nekünk ő nem egyszerűen a kulturális újságírók sorából volt egy, hanem úgy tekintettünk rá, mint a Győri Könyvszalon hű krónikására, az utóbbi időben pedig mint közvetlen kollégára.

A Szalonon beszélgetőtársként ott ült díjazottainkkal és meghívottainkkal szemben, és kérdezett. Riportot készített ismert és kevésbé neves tollforgatókkal, helyi szerzőkkel és távolról érkezőkkel egyaránt. Megszólította az illusztrátorokat, a terjesztőket, az előadóművészeket, a közönség tagjait, a gyerekeket és a felnőtteket – mindannyiukkal szót értett. Élvezettel tette a dolgát, szinte lubickolt feladatainak teljesítése közben. Láthatóan jól érezte magát nálunk, és jó hírünket vitte a világba. Nem tudjuk, eléggé megköszöntük-e neki bármikor is.

Derűje, szakértelme, egész lénye hiányozni fog, nem csak a Könyvszalonon.

a Győri Szalon szerkesztősége

„Antall István. Neve önálló mondat. Szélvész lendületével, vígan és optimistán. Mindenki ismeri, mindenkivel egyedi, különleges kapcsolata van. Elment, de nem lehet Róla múlt időben beszélni.
Képtelenség lenne.
Benne az irodalomban, és benne az irodalom. Mindenkit ismer, és a legeldugottabb zugban sem véshetnek irodalmi igényű sort egy sikátor falára anélkül, hogy Ő ne tudna Róla. Tudása irodalomtudósé, és mégis Pista, igen ő a Pista, akit várunk vagy örülünk Neki. Ezen két állapoton kívül más nem létezik.
Jó barát. Elég egyszer találkozni vele. Átlát rajtad, de nem ítélkezik, hanem megért és támogat, úgy, ahogyan senki sem tud, mert nem adakozik, hanem Ő maga az adomány.
Elment.
Mégis itt van.
Nem lehet másként.
Tudom.
Tőle tanultam.”

(HSD)

Fotók: Molnár György

A Győri Szalon hasábjain korábban megjelent egy beszélgetés Antall Istvánnal, a címadó mondat is a cikkből származik. A riport itt olvasható.