„A szalon ötletének megvalósításakor többet képzeltünk el, mint egy újabb közösségi teret: ennek a helynek küldetést szántunk, hogy legyen lelki, szellemi otthona annak a spiritualitásnak, amelyet Jókai Anna képviselt és művein keresztül átadott nekünk” – hangsúlyozta Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere, a szalon ötletgazdája a megnyitón. Hozzátette, ez a ház a tanulás és a találkozás helye lesz, amely megörökíti Jókai Anna emlékét.

Felidézte, hogy Jókai Anna többször vett részt a kerület eseményein: sokszor volt vendége a most is zajló Budavári Könyvünnepnek, de együtt emlékeztek meg az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról is, és a tavalyi költészet napján is megosztotta gondolatait. „Az I. kerület nem szeretné kisajátítani Jókai Annát, ő mindannyiunké, akik magyarul gondolkodunk, beszélünk itt a Kárpát-medencében” – hangoztatta a polgármester, kiemelve, hogy a világnak szüksége van arra a spiritualitásra, amelyet az írónő megtestesített.

Emlékeztetett arra is, hogy Jókai Anna sok helyre ellátogatott a Kárpát-medencében: százakat vonzó nyilvános beszélgetések mellett kis falvakba is, de közben nem kereste a népszerűséget. A polgármester szerint azért fogadta el a meghívásokat, mert örök pedagógusként tanítani akart. Elmondta: a most megnyíló szalonban a rendezvényekkel, koncertekkel, beszélgetéssekkel, könyvbemutatókkal és a baráti programokkal közösséget kell építeni. Beszélt arról is, hogy az írónő életművét, nyilatkozatait, valamint a róla szóló nyilatkozatokat elérhetővé teszik majd a szalon honlapján.

„Jókai Anna szellemisége nem otthontalan, minden könyvében, írásában és a róla szóló emlékünkben jelen van” – hangoztatta Mezei Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodalmi tagozatának vezetője. Elmondása szerint a szalonban rendezendő események és programok ezt a szellemiségét folytatják, és segítik továbbadni az új generációnak is. Kiemelte: Jókai Anna mindig a magyar közösségben gondolkodott, utolsó, önéletrajzi írása végén is azt írta, „szerettem magyar lenni”. „Jókai Anna egymaga legalább annyit, de lehet, hogy talán többet is tett egy korszerű erkölcsi világkép tudatosításáért, mint az összes többi magyar író együttvéve” – hangoztatta Mezei Katalin.

Művei spirituálisak, és tagadják az anyag törvényét, írásaiban az ember lényegét tekintve szellemi lény, akinek legbelső igénye, hogy kapcsolatot tartson saját szellemi hátországával. Hősei között mindig van olyan szereplő, aki tudja, hogy az élet teremtőjében hinni nem öncsalás, és nem az az életcélja, hogy minél több élvezethez jusson. Írásaiban eleven sorsokat, jellemeket rajzol, akik a történetek során eljutnak a katarzisig, a krisztusi tanítás befogadásáig – magyarázta. „Jókai Anna szabad és nyitott volt, és mindig a közjó szolgálatába állt, élete végéig megőrizte alkotóerejét, amelyet az idei Könyvhétre megjelent önéletrajzi írása is bizonyít”.

A szalon ünnepélyes megnyitóját követő első program egy finn irodalmi est volt szombaton, amelyen Jávorszky Béla író, műfordító az általa magyar fordított Örökség című antológiát mutatta be. A műfordító ugyanezen a napon vehette át a Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díjat a Budavári Könyvünnepen. Incze Ildikó önálló estjét október 12-én tartják. A színésznő Szakonyi Károly és Gyurkovics Tibor Szeretők című darabját adja elő. Eckhardt Gábor zongoraművész, zenepedagógus pedig egy tanítványaival közös előadássorozattal várja majd a közönséget.

A budai Várban működő Litea Könyvesbolt programjai is átkerülnek a Jókai Anna Szalonba, amely Takács Bence Ervin, Kathy-Horváth Lajos (hegedű) és Szakcsi Lakatos Béla (zongora) közös előadói estjének is otthont fog adni, tavasszal pedig a Beethoven Budán programsorozat új helyszíneként debütál.

Forrás: MTI
Fotó: Vas Balázs