275

Megmenteni az emberek lelkét

143 éve született Maria Montessori

maria_montessori01

Maria Montessori 1870. augusztus 31-én született a napfényes Olaszországban, ahonnan a boldogság üzenetét hintette szét a világ gyermekei számára. Pedagógiájának lényege, hogy szabaddá tegye az utat az emberi lélek kibontakozásához. Módszerei önállóságra, jókedvű, hasznos tevékenységre és a tanulás szeretetére igyekeztek és igyekeznek nevelni a legifjabb nemzedékeket.

Fiatal orvosnő voltam, és a fejlődésükben elmaradt gyerekek lélektanával foglalkoztam. Egy orvoskongresszuson kellett volna beszámolnom ide vonatkozó kísérleteim eredményeiről, mikor megtudtam, hogy Erzsébet magyar királynét megölték Svájcban.
Egy olasz ölte meg, hazámfia. És akkor érlelődött meg bennem a gondolat, hogy a beteg gyermeklélek helyett előbb az egészségeset kell megmentenem. Az egészséges gyermek lelkét, mely vagy elhanyagolt, káros erkölcsi hatások szabad prédájául engedett tévelygő kis madár, vagy ellenkezőleg – a helytelen szigor, társadalmi konvenciók, rossz példák béklyóiban vergődő rabszolga.

Maria Montessori az Ancona melletti Chiaravalle-ban született. A matematika és a természettudományok iránti érdeklődése korán megmutatkozott. Tanulmányait a reál középiskola után a műszaki főiskolán folytatta. Hosszú, fáradságos harc után, pápai engedéllyel, 1892-ben sikerült beiratkoznia az orvosi egyetemre, az első női hallgatóként. Érdeklődése először a gyermekgyógyászat, később a pszichiátria felé fordult. Tanulmányai befejeztével Róma egyik pszichiátriai klinikáján elmekórtani vizsgálatokat végzett. Ott találkozott egy csoport értelmi fogyatékos gyermekkel, akik embertelen körülmények között tengődtek.

Munkája kezdetén kutatásait két orvosra alapozta. Egyikük a svájci Itard, aki a tudományos pedagógia kialakulásával foglalkozott. A másik Itard tanítványa, Seguin, aki a fogyatékosok nevelésére szolgáló különböző módszereket és eszközöket fejlesztett ki. De módszerének megalapozásához Montessori felhasználta Rousseau, Pestalozzi és Fröbel gondolatait is.

Miután azon a bizonyos 1898-as orvoskongresszuson megtudta, hogy meggyilkolták Erzsébet királynőt, és így találkozott a kegyetlen erőszak problémájával, Montessori kutatásai erőteljesen pedagógiai irányba fordultak. Szerette volna kidolgozni azt a nevelési metódust, melynek segítségével az egészséges gyermeki lélek ki tud bontakozni, és az évek folyamán jellemes, boldog felnőtté tud válni. Módszere a gyermek alapos megfigyeléséből indult ki, amit elméletekkel támasztott alá. Elmélyült az ember megismerésében, figyelte az életben tett első próbálkozásait, és a felfedezett fejlődési igényeknek megfelelő eszközöket készített.

1907-ben Montessori megnyitotta a Gyermekek Házát, a Casa dei Bambini-t, ahol próbára tette módszereit. Hetente többször látogatta az intézményt, hogy megfigyelje a gyermekek tevékenységét, és ellenőrizze elképzelése helyességét. A Casa dei Bambini hamarosan népszerű lett. A következő években a sorra nyíló Montessori gyermekházakban alkalmazott pedagógiai eljárások a nemzetközi szakmai közvélemény figyelmét is felkeltették. Megalakultak a Montessori Társaságok, és számos új intézmény jött létre.

Egy Montessori gyermekház 1930-ban

1909-ben megjelent Montessori Il Metodo della Pedagogia Scientifica applicato all’educazione infantile nelle Case dei Bambini című könyve, amelyben kifejti pedagógiai koncepcióját. A módszert elsősorban óvodáknak dolgozták ki, de megjelent az elemi iskolákon, középiskolákon, egyetemeken is.

Az életre kell nevelni a gyermeket és nem az iskolára. Azokban az óvodákban például, melyekben az én rendszerem szerint dolgoznak, a gyermek nem a padban ül, hanem szabadon mozog. A babájának (mely majdnem akkora, mint ő) a saját méreteihez szabott kis szobája, konyhája van, melyet – tanítója utasítása szerint – többnyire maga fúrt, faragott, ácsolt és ragasztott össze. A babaágyat ő maga ágyazza be, az ágyneműt egyedül mossa, vasalja, sőt varrja, a parányi konyhában maga főz, mosogat és törülget.

Az ilyen módszerrel nevelt gyermek sohasem fogja utált, kényszerű robotnak tekinteni a munkát. A munka szeretetén kívül a boldogság másik kulcsa a tanulás szeretete. Montessori a tanulás új formáját teremtette meg. A középpontba a gyermeki fejlődés sajátos törvényeit állította. A gyermek képes arra, hogy egy belső késztetés alapján építse fel önmagát. De ehhez szüksége van az értő és szeretetteljes nevelői légkörre. A gyermek próbálkozik, gyakorol. Nagyon fontos, hogy lehetősége legyen önállóan megnyilatkozni. A tapasztalatokon keresztül juthat el a tudásig. Általában természetes módon arra törekszik tevékenysége során, hogy felfogó- és kifejezőképességét fejlessze, ezért tapint, simogat, szagol. Fejleszti érzékszerveit, megalkotja képzeteit. Montessori saját eszközrendszert alakított ki, melynek mottója: „Segíts nekem, hogy önmagam csinálhassam”.

A pedagógusnak tehát hagynia kell a gyermeket önállóan cselekedni, nem irányító, hanem segítő. Meg kell teremtenie a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételeket, a szabad öntevékenység megvalósítását segítő környezetet. Így lesz a nevelés a legeredményesebb.

A pedagógus mindig ébren tartja a gyermek figyelmét, érdeklődését, ehhez arra van szükség, hogy ő maga is folyamatosan éber legyen. A figyelem mellett fontos szerepet játszik a rend. Minden eszköznek meghatározott helye van. A rend hatására a gyermekek mozgása is rendezett lesz. Ez nyugodt légkört és belső szabadságot eredményez, melynek köszönhetően megszületik a gyakorolás, fejlődés szabadsága.

Ha a szokásrendszer kialakul, nincs komolyabb fegyelmezési probléma. A gyermek és a pedagógus között kölcsönös bizalom alakul ki. A pedagógus jellemével hat a gyermekre, amelynek alapjai a szerénység, a türelem és a harmónia.

Az én iskoláim tanítói sohasem nyirbálják meg a gyermek fantáziáját, ők nem nevelnek, a gyermek egyedül neveli magát tanítója óvatos irányítása mellett – a jó tanító, higgye el, gyakran a gyermektől tanul.
Nos, könnyen lehet, hogy az én módszeremmel nevelt gyermek sem tud többet a régi iskolák megkínzott kis diákjainál: de hogy az élet praktikus, reális követelményeivel szemben jobban megállja a helyét, hogy boldogabb, szabadabb felnőtt lesz belőle – arra már bizonyítékaim vannak.

Montessori alapelvei szerint 3 fő korcsoportot különített el a gyermekek érzékenységi fázisai szerint:
0-6 éves kor közötti időszak: az abszorbeáló tudat kora, amelyben a gyermek az érzékszervi tapasztalatokat ösztönösen fogadja be.
6-12 éves kor közötti időszak: a képzelőerő és a tudatos gondolkodás kialakulása. A gyermek megismerte a körülötte élő világot, folyékonyan beszél. Ebben a korban kielégíthetetlen a kíváncsisága.
12-18 éves kor közötti időszak: a szociális és etikai értékrend megszületése. Az emberré válás tudata.

Montessori pedagógiájában központi szerepet játszik a szabadság, ami szerinte alapvető része az emberi természetnek. Ám ahhoz, hogy a „szárnyak” meg is maradjanak, meg kell tanulni bízni a gyermekben. Így szép lassan eljuthat oda, hogy korrigálni tudja a hibáit, és magabiztossá válik. Montessori módszerei, melyek jóval megelőzték saját korát, ma óriási reneszánszukat élik.

Aki valaha is nagy és eredményes művet alkotott, sohasem azért dolgozott, mert vonzotta a jutalom, vagy félt a büntetéstől. Az emberi haladás minden győzelme valamilyen belső erőnek köszönhető.

Egy Montessori iskola 2007-ben

Néhány jó tanács Montessoritól, amely az otthoni nevelésben is alkalmazható:
- A gyermekszoba: a gyermek játékának, tanulásának színtere könnyen átlátható, szellős, megfelelően rendezett és rendszerezett tér legyen. A könnyen mozgatható bútorok igazodjanak a gyerek testmagasságához. A nyitott polcokon ne ömlesztve, egymás hegyén-hátán, hanem inkább szellősen, könnyen hozzáférhetően sorakozzanak a játékok, tanulási eszközök, amiket szívesen levesz a helyéről.
- A fejlődés gátja lehet a túlzott siettetés: a gyerekek eleve lassabbak, mint a felnőttek, ezért mindig hagyjunk elegendő időt számukra. Ne siettessük őket például az öltözködésben, evésben, háztartási munkában, rendrakásban – és általában véve, a természetes fejlődésében sem.
- Túlzott féltés: ne vigyük túlzásba a túlságosan óvó, féltő gondoskodást, mert ez gátja lehet a gyermek egészséges szellemi fejlődésének.
- Parancsok helyett motiváció: a gyermeknek ne hangosan parancsolgassunk, ne konkrét, pattogós utasításokat adjunk, hanem inkább segítsük, motiváljuk őt abban a tevékenységben, amiben épp benne van.
- Hagyjuk érvényesülni a gyermek saját lényét: ne erőltessük rá mindenáron azt, ami őt egyáltalán nem érdekli. A gyermeknek nem a mi vágyainkat, álmainkat kell valóra váltania, hanem a sajátját.
- Következetesség – következmény: ha a gyermekkel közösen megállapodunk valamiben, akkor azt be is kell tartatni. Ha nem tartja be az ígéretét, akkor nem szabad őt öncélúan megbüntetni, helyette inkább teremtsünk lehetőséget a hibái korrigálására.
- Valódi terepen, valódi szemléltetőeszközök: ha tehetjük, a gyermeket valós környezetben, valódi tárgyakkal oktassuk. Ő jöjjön rá a problémák megoldására, ne mi. Hagyjunk számára időt a próbálkozásra. Biztassuk, hogy bátran kérdezzen tőlünk, mondja ki gondolatait, ötleteljen.
- Felelősség a mindennapokban és önállóságra nevelés: otthon is legyen a gyermeknek saját feladata, ami a napi rutin fontos része. Montessori pedagógia célja, hogy a gyermek képessé váljon az önálló döntések meghozatalára. Így felnőttként könnyebben megállja majd a helyét az állandóan változó világban.

És végül: Maria Montessori mindenkor a gyermekek tiszteletére hívta fel a figyelmet. Úgy tartotta, hogy minden gyermekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, amihez a felnőtteknek biztosítani kell a megfelelő lelki, szellemi és fizikai környezetet. Így tud a gyermeki lélek kibontakozni és szárnyalni.

Montessori művei magyar fordításban:
- Módszerem kézikönyve (Ford. Bélaváry Burchard Erzsébet, előszó: Kenyeres Elemér. Budapest: Kisdednevelés, 1930.)
- Az ember nevelése (Ford. Burchard Erzsébet, Mayerné Bartal Andrea, az utószót írta Földes Éva. Budapest: Tankönyvkiadó, 1978.)
- A gyermek felfedezése (Ford. Balassa Sándorné, az előszót írta Méhes Vera. Budapest: Herder, 1995.)

Szabados Éva

Forrás: Wikipédia, montessori.hu, huszadikszazad.hu, citatum.hu, babuka.hu, m.koloknet.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

2017.08.31
2