Magyarországon kevésbé ismert zeneszerző az ír Michael William Balfe (1808-1870). A The Bohemian Girl (A cigánylány) című operájának leghíresebb részletét, Arline áriáját énekli a lett mezzoszoprán énekesnő. A zarzuela tipikus spanyol színpadi műfaj, amelynek megírásához a zeneszerzők sok esetben a spanyol folklórból is merítettek dallamokat. A 19. század egyik legjelentősebb zarzuela szerzője Francisco Asenjo Barbieri spanyol komponista és zenetörténész. 1874-ben írta El barberillo de Lavapiés című háromfelvonásos zarzuéláját, amelyből Paloma dalát énekli Garanča. Ruperto Chapi (1851-1909) a 19. század második felének legnépszerűbb zarzuela szerzőjének számított. 155 zarzuelája közül az El barquiellero egy részletét hallgathatjuk meg. A 20. században írta zarzueláit Pablo Luna, ezek közül az El niño judio-ból hangzik el Concha spanyol dala. A szintén spanyol José Serrano (1873-1941) az ún. género chico jelentős képviselője. A género chico elnevezést a spanyol egyfelvonásos zenés színpadi műfaj megnevezésére használták, amely egyébként hasonlít a zarzuelához és operettszerű stílus jellemzi. Serrano Le alegria del battallon című művének egy részlete szerepel az albumon.

Spanyol dalok sem hiányozhatnak ilyen tematikájú összeállításból. Elina Garanča szülei muzsikusok, így az énekesnő már gyermekkorában megismerkedett ezekkel a spanyol dalokkal, amelyek már akkor nagy hatást gyakoroltak rá. De Falla, Montsalvatge, Obradors és a kortárs Gallardo del Rey dalai kaptak helyet a válogatásban.

Nemcsak spanyol zeneszerzők tudtak temperamentumos, spanyol vagy ahhoz hasonló életérzést megjelenítő műveket komponálni. A leghíresebb talán Georges Bizet Carmen című operája. Az énekesnő elmondása szerint számára Bizet Carmenje elsősorban szabadságot szerető asszony, aki egyik napról a másikra él. A szerep színpadi megvalósítása azonban mindig az aktuális rendezői elképzelésektől függ, hogy épp mely vonásait emelik ki a főhősnőnek. Napjaink egyik legkeresettebb Carmenjeként Elina Garanča 2015 első felében a Metropolitan és a Scala színpadain is számos estén alakítja ezt a főhősnőt. Emiatt sem hiányozhatnak ilyen tematikájú albumáról a Bizet opera leghíresebb részletei. Az első felvonásból a híres Habanera és Seguidilla, valamint a második felvonás nyitójelenete. Érdekesség, hogy Bizet a híres Habanérából eredendően nem a ma közismert változatot komponálta meg, hanem egy másik áriát, Garanča előadásában ezt is meghallgathatjuk.

A francia Maurice Ravel számos zeneművét ihlette a spanyol zene. Így a habenéra formában írt vocalise-t is. Az amerikai zeneszerző és karmester Leonard Berstein (1918-1990) musicalnek aposztrofált Candide című művéből az Old Lady tangója hangzik el, amely Garanča korai színpadi álmait, a musical-karriert idézi fel egy pillanatra. Ha a temperamentumra és szabadságra gondolunk, nem hiányozhat Lehár Ferenc Cigányszerelem című műve sem, amelyből Ilona dalát és csárdását hallgathatjuk meg az operett második felvonásából. Elina Garanča véleménye szerint a cigányok számára nem léteznek határok, és az énekesnő abban reménykedik, hogy az album meghallgatása közben vagy után a hallgatók azt is felismerik, hogy ez a zeneszerzőknél és énekeseknél sincs másképp. Az is kiemeli, hogy nézetei szerint nem kell egy bizonyos országban élni vagy egy bizonyos énekes repertoárban járatosnak lenni ahhoz, hogy valaki megértse ezeket a zenéket vagy hogy épp jól és helyesen tudja kifejezni a muzsikában megfogalmazottakat.

Elina Garanča gyönyörű mezzoszoprán hangján könnyeden, tökéletesen és hibátlanul énekel ezen az albumon. Színészi képessége hangján keresztül is átjön, ennek megfelelően képes virtuóz kifejezőerővel ábrázolni a zeneszámokból áradó életkedvet.

A felvételen közreműködik az Orchestra Sinfonica Nazionale della RAI Karel Mark Chichon vezényletével.

Ősze Mária