60

Kellék a centúriák csatájához?


kellek-centuria-jatek-manda

Homo ludens. Hát ha valakik, a római légiósok, katonák azok voltak, játszó emberek. Mert hosszú, sokszor 25 éves volt a szolgálat, és ezalatt nem kellett mindig harcolni. Mit is lehetett csinálni az őrtoronyban, ott a Duna/Ister partján, amikor egy-egy visszavert barbár támadás, büntetőexpedíció hosszú időre elvette a harctól a kedvét a túlpartiaknak? Hát játszani valamit az őrségbe szintén beosztott cimborával. Most egy Érden talált játékkelléket, zsetont vizsgálhatunk meg a 3D-s technika segítségével.

A 2,5 centiméter átmérőjű, egy törött agyagedény darabjából kicsiszolt, szabálytalan kör alakú kis tárgyról azt feltételezik a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum régészei, hogy azt valamilyen társasjátékhoz használták a római időkben. Ugyan katonai tábor csak Százhalombattánál és Nagytéténynél volt, de az érdi átkelőhelyet is őrtorony őrizhette a limes kiépülése után. Persze az is lehet, hogy a római település „civil” lakója hagyta el a korongocskát valahogy. Amit talán éppen a „centúriák csatája” nevű közkedvelt társasjátékhoz készítettek. Ezt a játékot a kockázás mellett szerte a birodalomban játszották a források szerint. (A „kockavetés” ismeretes Jézus keresztre feszítésének történetéből is, alea volt a neve, négy olyan kockával dobtak, amelynek 2-2 oldala domború volt, így csak az 1-es, a 3-as, a 4-es és a 6-os számok szerepeltek rajta. Az nyert legnagyobbat, aki egyszerre az összes számot kidobta, az vesztett, aki négy egyest dobott.)

Szóval a centúriák csatájához egy nyolcszor nyolc mezőre osztott négyzet alakú táblára volt szükség, amelynek szélére a játékosok fejenként 16 korongot sorakoztattak fel 2-2 sorban. A cél pedig az ellenfél korongjának közrefogása és leütése volt. A győzelem pedig ezek szerint azé lett, aki le tudta ütni az ellenfél centúriáját, azaz századát, a római katonai szervezetben a mai századnak megfelelő, 60-80 fős alakulat volt a centurio vezetésével.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2017.08.13