232

Megjelent a Kárpát-medence 20. századi magyar irodalmát feldolgozó könyv


karpat-medencei-magyar-irodalom-1920tol-az-ezredforduloig

Megjelent a Kárpát-medencei magyar irodalom 1920-tól az ezredfordulóig című irodalomtörténeti kézikönyv és szöveggyűjtemény a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesülete (KMKE) gondozásában.

A KMKE és a Rákóczi Szövetség által szervezett V. Kárpát-medencei Irodalomtanár Találkozón Takaró Mihály irodalomtörténész, az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a kötettel 70 év szakmapolitikai mulasztását pótolják. Olyan könyv született, amely a magyarság hazájának a Kárpát-medencét tekinti, és igyekszik a Trianon után szétszakított magyar irodalom 1920 utáni fejlődését bemutatni – tette hozzá.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár arra bíztatta a jelenlévőket, hogy a sok helyen tapasztalt nyelvvesztés, a színtiszta magyar területek beolvadása ellenére folytassák küzdelmüket, és ne adják fel a harcot. Mint mondta, az anyanemzetből kiszakított magyarság évszázadokon keresztül megtartotta a magyar nyelvet, és ebben a magyartanároké a legnagyobb érdem.

Takaró Mihály szerint 1920 után a Kárpát-medencei magyar irodalom fejlődése más-más utakon indult el. Tragédiának nevezte, hogy egy délvidéki magyar nem tudhatott a felvidéki magyar irodalomról, talán az anyaországit ismerhette. A kötet mindezt bemutatja, az utolsó 300 oldala pedig szöveggyűjtemény. Aki ezt használja, innentől kezdve a Kárpát-medence magyar irodalmát taníthatja és nem a magyarországit vagy az erdélyit – vélekedett.

Takaró Mihály kiemelte, hogy a könyv nem tartalmazza a „könyvtári irodalmat”, hiszen nincs benne például Ady vagy Kosztolányi, de megtalálható benne Kovács Vilmos vagy Dsida Jenő. Sajnálattal jegyezte meg, hogy a 16 tagú szerkesztőbizottság hiányos kötetet állíthatott össze, mivel a Felvidék magyar irodalmának 50-100 oldala hiányzik belőle. Közölte, hogy egyik szlovákiai egyetem tanára sem vállalta a feladatot felkérésük ellenére, de már folynak tárgyalások arról, hogy szeptembertől felvidéki szakemberek bekapcsolódnak a munkába.

Soltész Miklós szerint a magyar nyelvnek „nemzetmentő ereje” van. Ráadásul nyelvünk kihat a magyar mentalitásra és gondolkodásra is – fogalmazott.

Az V. Kárpát-medencei Irodalomtanár Találkozót július 24-28. között rendezték meg a Fejér megyei Isztimér melletti Királyszálláson.

Forrás: MTI

2017.08.01