A keresztény hit és tanításai az imádságok révén kerültek a hívő „személyiségén belülre”, „az imádság az a műfaj, amely a hívő életének minden részletét viszonyba állítja a keresztyén tanítással, illetve Istennel, Isten akaratával”.

Tartalmukban azonban az imádságoskönyvek különböznek egymástól. Megjelentettek olyan imákat, amelyeket vagy a naptári év különböző időszakaiban mondhattak el a hívők, vagy különböző napszakokban, például reggel, este, vagy egyházi ünnepeken, például vasárnaponként, karácsonykor és húsvétkor, vagy „templomba menetelkor, kijövetelkor, úrvacsora előtt, után, prédikáció előtt, után, vagy a mindennapi élet különböző alkalmaikor, például betegség idején, háborúban, úton, gyász idején, örömben, ínségben, lelki szükségekben, szorongattatásban, kísértésben”. Továbbá felölelték „a legkülönbözőbb emberi kapcsolatokat” is, mivel egyes imádságoskönyvek tartalmaznak többek között az elöljárókért, a gyermekekért, a szülőkért, a távollevőkért, stb. mondandó könyörgéseket is. Az imák mellett fohászkodásokat, dicséreteket, hálaadásokat és kéréseket is közreadtak.

A legrégebbi imádságoskönyv gyűjteményünkben az olmützi származású Patzkó Ferenc Ágoston által kiadott cseh nyelvű evangélikus imádságoskönyv, amely Pozsonyban jelent meg 1782-ben Jana Arnda ... Zahrádka ragská plná křesťanských ctností, genž skrze wroucné, nábožné a potěssitedlné modlitby do dusse wsstípeny býti mají címmel. Az eredeti, német nyelvű változat Johann Arndt (1555-1621) német evangélikus prédikátor, író és költő műve.

Rát Mátyás győri evangélikus lelkész gyermekeknek és növésben lévő leányoknak szánt imádságos könyvét 1788-ban adta ki Győrött Streibig József Keresztyén fehjér népnek való imádságos könyv 1. darabja címmel. A kötet első fejezete a kisgyermekek által különböző napszakokban, vagy különböző családtagokért, szolgálókért, tanárokért, stb. elmondható imákat tartalmaz. A könyv második felében az úrvacsorához „először járulandó” leányok számára írt elmélkedések és imádságok vannak. Rát (Ráth) Mátyás Győrben született 1749-ben, ugyanitt hunyt el 1810-ben. Győrött, Modorban, Pozsonyban és Sopronban végezte iskolai tanulmányait. 1773-tól Göttingában járt egyetemre. 1779-ben tért vissza Magyarországra, és Pozsonyban telepedett le. 1780-ban kiadta az első magyar nyelven szerkesztett újságot Pozsonyi Magyar Hírmondó címmel. 1783-ban az újraszerveződő győri evangélikus gyülekezet lelkészének hívták. 1786 végén lemondott állásáról, és visszaköltözött Pozsonyba. 1789-től azonban újra a győri gyülekezet lelkésze volt.

Georg Johann Rosenmüller (1736-1815) német protestáns teológus és lelkész Morgen- und Abendandachten címmel 1792-ben megjelent imakönyvét Horváth Sámuel (1753-1826) evangélikus lelkész fordította le magyar nyelvre, amely A hétnek minden napjaira való reggeli és estvéli, és az ember’ életének nevezetessebb környülállásaira szolgáló buzgó imádságok címmel 1799-ben jelent meg Győrben Streibig József kiadásában. A kötet első felében a hét minden napján reggel és este elmondható könyörgések szerepelnek, a második részben az úrvacsorára készülő hívők által mondható imádságok, a harmadik részben pedig különböző alkalmakkor, pl. szülés közeledtekor, „égi háborúban”, gyermekekért mondandó imákat közölnek. Horváth Sámuel többek között Nemeskéren és Sopronban végezte tanulmányait, majd 1776-től Wittenbergben járt egyetemre. Két év elteltével tért vissza Magyarországra, ahol több településen is lelkészként működött.

Ugyanebben az évben jelent meg szintén Streibig József kiadásában a Horváth Sámuel által összeállított imakönyv Imádságos könyv, avagy A közönséges istenitiszteletre és az időnek ’s külömbbféle eseteknek különös környüállásaikra alkalmaztatott buzgó könyörgések címmel. A könyv első részében a hétköznapokon tartott istentiszteleteken elmondható imák szerepelnek, a második rész ünnepnapokra szánt imádságokat, a harmadik rész pedig könyörgéseket tartalmaz, pl. „Az országnak békességéért”, vagy „Az ország’ gyűlésének boldog folytatásárt és szerentsés elvégzéséért”, vagy „A föld gyümölcsének megadásáért és megtartásáért”, stb. A negyedik részben hálaadások szerepelnek, amelyeket pl. templomszenteléskor, az ellenség legyőzése alkalmából, bő aratásért, stb. mondhattak el a hívők. A toldalékban pedig betegekhez szóló imádságokat jelentettek meg.

A rábaszentandrási születésű Kis János (1770-1846) evangélikus szuperintendens, költő, író Lelki áldozatok imádságokban és énekekben címmel írt imádságoskönyve és énekeskönyve 1812-ben a soproni Siess-nyomdában jelent meg először, később még számos alkalommal újra kiadták. Kis János kötetében reggeli és esti imádságok, egyházi ünnepnapokon (pl. ádventkor, karácsonykor, húsvétkor, stb.), úrvacsora vételekor mondható imádságok szerepelnek, továbbá az emberi élet különböző helyzeteihez illő imádságok mellett betegek vagy haldoklók imái is szerepelnek a könyvben. A könyv 6. része „énekbe foglalt könyörgéseket és hálaadásokat” tartalmaz, megadva azt a dallamot is, amire a szöveget énekelni lehet. Kis János Téten és Vadosfán megkezdett tanulmányait a soproni Evangélikus Teológiai Akadémián folytatta, később pedig Göttingában, majd Jénában hallgatott teológiát. 1793-tól a győri evangélikus iskola professzora lett, 1796-ban lelkésszé avatták, ezt követően több településen is működött ebbéli tisztségben. 1808-tól soproni lelkész. 1810-ben azonban a győri gyülekezet hívását visszautasította. 1812-ben választották evangélikus szuperintendenssé. 1830-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. Sopronban hunyt el 1846-ban.

Johann Habermann (1516-1590) német evangélikus teológus és prédikátor imakönyvét Ugróczy Mihály (1790-1826) evangélikus lelkész teljesen átdolgozta és kibővítette. A kötet 1822-ben Sopronban jelent meg Michael Gottlieb Schrabs kiadásában, D. Joh. Habermann’s Morgen- und Abend Gebete, denen beygefüget sind: Reise-Beicht-, Communion-, Standes-, Fest- Wetter- und Kranken-Gebete, nebst Morgen-, Abend- und andern Gefängen címmel. A kötet valószínűleg a német anyanyelvű evangélikusok mindennapi vallásgyakorlását szolgálhatta. Többek között tartalmaz reggel és este, ünnepnapokon, utazás alkalmával, betegágynál, stb. elmondható imákat. Ugróczy, magyarországi tanulmányait követően, Jénában járt egyetemre. 1811-től Sopronban volt tanár, 1814-től pedig Fertőmeggyesen lelkészként dolgozott.

Csúzi Cseh János (1677 körül-1732) református lelkész és orvos Isten eleiben fel-vitetett lelki áldozat, az-az: Oly áhitatos könyörgések, mellyeket, az Istennel szüntelen járó lélek a’ Jesus Krisztusban fundáltatott hit által fiúi bizodalommal minden nap’ Istennek bémutathat címmel írt imádságoskönyve Sator Péter anyagi támogatásával a szerző halála után négy évvel, 1736-ban a győri Streibig-nyomdában jelent meg. Csúzi Cseh tanulmányait Losoncon, Debrecenben és Pápán folytatta, felsőfokú teológiai és orvosi képzést Franekerben végzett. 1702 és 1707 között, majd 1723-tól egészen haláláig Győrött működött református lelkészként és orvosként. Sokoldalú tudósként többször vendégeskedett a győri katolikus püspöknél is.

1780-ban Streibig Gergely János Győrben kiadta a református esperes Ónodi Sámuel (1720 körül-1783) Házi és egyházi magános rövid könyörgések című imakönyvét, amelyet egyszerűbb hívőknek és gyerekeknek szánt a szerző, aki művéhez az Ó- és Újszövetséget egyaránt felhasználta. Ónodi Sámuel debreceni tanulmányait követően az utrechti és a franekeri egyetemeken tanult. Hazatérése után Dömsödön, Zámolyon és Bicskén élt és működött lelkészként. 1770-ben a vértesaljai egyházmegye esperessé választotta.

oszem

Felhasznált irodalom: Győri életrajzi lexikon, Magyar művelődéstörténeti lexikon vonatkozó szócikkei; Heltai János: Műfajok és művek a XVII. század magyarországi könyvkiadásában (1601-1655); Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon 3. kiad. (elérhetőség itt).

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

Az Érdekességek a győri könyvtár Muzeális gyűjteményéből cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.