Az angol, aki dombra ment fel, de hegyről jött le – Wales

Egy film – egy úti cél 3.

01_the-englishman

Sorozatunk harmadik filmje Az angol, aki dombra ment fel, de hegyről jött le. Egy kedves vígjátékról van szó, amelyet áthat az emberség, az összetartás szelleme és a finom humor. A főszerepekben remek színészeket láthatunk, a rendező-forgatókönyvíró pedig Christopher Monger, aki többek között a Temple Grandin-t is jegyzi. A gyönyörű vidék, ahol a történet játszódik, Wales, ahol vízesések, barlangok és ősi várak várják az odautazókat. A legenda szerint e föld egykori uralkodója volt Artúr király is.

Egy film

A film alapjául az a történet szolgál, amit Christopher Monger a nagyapjától hallott a valós Ffynnon Taf (angol neve Taff's Well) nevű településről és a közelben levő Garth-hegyről. 1917-ben játszódik, amikor az első világháború pusztít a kontinensen. Nagy-Britanniából minden katonai szolgálatra alkalmas ember a francia frontra vonult. Az angol térképrajzoló, Reginald Anson (Hugh Grant) és társa, George Garrad (Ian McNeice) megérkezik a wales-i falucskába, hogy felmérjék a település mellett emelkedő hegyet. Amikor kiderül, hogy a falu büszkesége és földrajzi nevezetessége nem üti meg a mércét, mert nincs meg 1000 láb magas, a két angol szembetalálja magát egy csapat elszánt és különc wales-ivel. A helyiek „kanos” Morgan (Colm Meaney) és a tiszteletes (Kenneth Griffith) vezetésével elkezdik megemelni a Ffynnon Garw-t, eközben pedig mindent megtesznek, hogy a két angol maradjon, és megismételje a mérést. A marasztalásban fontos szerepe lesz a gyönyörű Bettynek is (Tara Fitzgerald).

 Egy úti cél

Az Egyesült Királyság négy tagországa közül talán a közel 3 millió lakost számláló Wales-t ismerjük a legkevésbé. Pedig az itt élő emberek méltán büszkék ősi földjükre, mely természeti szépségekben és történelmi emlékekben egyaránt gazdag. Elsőként sok látnivalót ígér Wales fővárosa, a 350 ezres lakosságú Cardiff. Egyik legfőbb nevezetessége a várost kettészelő Taff folyó partján álló impozáns vár, melyet 1093-ban építették több mint kétezer éves római alapokra. A nagy múltú építmény a normannok erődjeként is szolgált, ebből a korszakból a Fekete Torony és több épület alapja maradt fenn. A Tudorok idején a várat tovább bővítették, lakói számára kényelmesebbé és biztonságosabbá tették. A XIX. században az akkori világ egyik leggazdagabb embere, Bute márki ébresztette fel a szundikáló várat, amelyet William Burges építész segítségével középkori stílusban újítatott fel. A vár környéke is gyönyörű, a folyóban lazacok élnek, és a gondos környezetvédelemnek köszönhetően vadmadarak fészkelnek a vízinövényzetben.
Cardiff egyébként Európa legfiatalabb fővárosa (alig múlt 50 éves) és egyben Wales legnépesebb városa is. Sík területen fekszik, éghajlata enyhe és viszonylag száraz az ország egyéb területeihez képest. A fagymentes tél, a langyos tavasz és a lágy meleg nyár miatt kedvelt üdülési célpont már a XIX. század végétől. Építészetét a viktoriánus és Edward korabeli épületek határozzák meg. Mivel Cardiff látnivalói, történelmi emlékei viszonylag kis területen találhatók, így két-három nap alatt gyalogosan is felfedezhetőek.

A fővárostól 10 kilométerre fekszik Ffynnon Taf, Az angol, aki dombra ment fel, de hegyről jött le című film helyszíne. A „Völgyek kapujaként” is emlegetett városka különlegességét többek között az adja, hogy itt található Wales egyetlen termál forrása.

Még néhány érdekes látnivaló:

A Dan Yr Ogof-barlangok egy 10 mérföld (16 kilométer) hosszú barlangrendszert alkotnak, amit 1912-ben fedeztek fel Dél-Walesben, és sokan a legnagyobb természeti csodaként emlegetik Nagy-Britanniában. Áprilistól októberig látogatható. Egy egész napot eltölthetnek itt a vendégek a barlangjáratokat bejárva, a mélyükben rejtőző négy tavat megcsodálva, vagy egy vaskori települést megtekintve. Emellett jó szórakozást ígér a hangulatos dinoszauruszpark is.

A Pembrokeshire Coast Nemzeti Park Délnyugat-Wales szinte teljes partvonalát magában foglalja, valamint a déli part mentén fekvő szigeteket is. A pembrokeshire-i part menti túraútvonal 300 kilométer hosszú, de miután ennek bejárásához legkevesebb két hét kellene, a legtöbben általában úgy döntenek, hogy az útnak csak kisebb szakaszait teszik meg gyalogosan. A csipkés partvonalat és a drámai hatású szirteket, melyeknél fenségesebbet talán az egész országban nem találni, kis halászfalvak és kiterjedt, homokos partszakaszok tagolják. Ezt a sokszor barátságtalan és elszigetelt vidéket a több mint 50 várrom mellett a St. David-székesegyház is vonzóvá teszi, mely Wales legfontosabb egyházi műemléke.

Ugyancsak Dél-Walesben találjuk Neath Valley-t, ami buján zöldellő erdős hegyoldalairól és festői vízeséseiről híres. Sehol másutt nem láthatunk az országban ennyi különleges zuhatagot, ez a sebes sodrású hegyi folyóknak és a mély szakadékoknak köszönhető.

A számtalan természeti szépség, fenséges sziklák, völgyek és kristálytiszta patakok mellett érdemes meglátogatni Rhossili Bay-t is, mely bekerült a világ tíz legszebb tengerpartja közé.

A Nemzeti Római Légió Múzeumot, mely a római időknek állít méltó emléket, Caerleonban, Newport városában találhatjuk. Az egykori Római Birodalom legtávolabbi erődítménye, ahogy az egyetlen megmaradt légiós laktanya, katonai fürdő, és Britannia legjobb állapotában fennmaradt amfiteátruma is itt látható.

Wales százezer évesnél idősebb leleteket is őriz, melyek már emberi jelenlétre utalnak. Több helyen lehet látni dolmeneket, egy fejlett építészettel rendelkező archaikus társadalom alkotásait. A kifejezés egy kelta, azon belül breton szóösszetételből ("daul": tábla, "moen": kő) ered. Egy híres dolmen a Pentre Ifan. A legendák még Artúr kőasztalaként is emlegetik. A területet a legszebb walesi megalitikus dombtetőként tartják számon.

Szintén különlegesség a walesi bárdok összejövetele, azaz Eisteddfodau. A kora középkori tradicionális zenei és költői versenyt 1176-ban rendezték meg először Cardinganben. A hagyományt, melyet mi Arany János híres balladájából ismerhetünk, az 1860-as években élesztették újjá. Ennek a versenynek a szellemében férfikórusok alakultak, többnyire szénbányászokból. A tradíciót ma, a nehézipar összeomlása után is ébren tartják. Egy ilyen walesi bányászkórus tagjából emelkedett világsztárrá Tom Jones.

Azt mondják, Wales minden időben és minden életkorban megér egy utat: "Croeso – legyen üdvözölve – a híres bárdok hazájában!"

Szabados Éva

 

Forrás: Wikipédia, azutazo.hu, nlcafe.hu, szatmar.ro, utikritika.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép.

Az Egy film – egy úti cél sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: Isten hozott az Isten háta mögött – Észak-Franciaország, Bergues, Lille, Amiens
- 2.rész: Michael Collins – Írország

 

2017.07.13