Egy film

Michael Collins az ír történelem nagy formátumú hőse, jó szervező, erős és bátor férfi, aki egy békés és szabad Írországot szeretne. A cél elérése érdekében azonban a kemény eszközöket sem veti meg. Ezzel eléri, hogy az ellenfél komolyan vegye, de szembesülnie kell a szomorú következményekkel is. Mert az erőszak erőszakot szül.

Évszázadok óta küzdöttek az írek az angol uralom ellen, amikor az 1916-os tragikus kimenetelű húsvéti felkelés után a börtönből kiszabaduló Michael Collins úgy döntött, hogy megszervezi az Ír Önkénteseket. Hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett. Az angol-ír háború során Collins mindig igyekezett elkerülni, hogy emberei „ülő célpontot” nyújtsanak, ehelyett előszeretettel alkalmazta a gerilla harcmodort a britek ellen.

1919-ben már többféle szerepet is betöltött. Abban az évben választották meg az Ír Republikánus Testvériség elnökévé. Szeptemberben az Ír Önkéntesekből alakult Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) hírszerzési igazgatója lett. Ezenkívül Éamon de Valera kormánya az Aireacht pénzügyminiszterének nevezte ki. Nemzetközi hírű kötvénykibocsátást hozott tető alá, vezette az IRA-t, sőt magát a kormányt is, amikor de Valera az Amerikai Egyesült Államokba utazott, és hosszabb ideig ott tartózkodott. Emellett szervezte a kiterjedt fegyvercsempészetet: valóságos egyszemélyes forradalom volt.

1920-ban, amikor Collins még csak 30 éves volt, a britek 10.000 font sterlinges vérdíjat tűztek ki a fejére. Az IRA mozgalmat annyira áthatotta a hírneve, hogy „a Nagy Bajtárs” néven emlegették. Egy fegyverszüneti megállapodás után tárgyalások kezdődtek az angolok és az írek között, a delegáció egyik vezetője Collins volt. Bár ő úgy vélte, hogy Éamon de Valerának kellene vezetnie a küldöttséget, de végül vállalta, hogy Londonba utazzon. A tárgyalások eredményeképpen megszületett az Angol-Ír Szerződés, amely elismerte az Ír Szabad Állam megalapítását. A szerződésben megszabott feltételek miatt az IRA kettészakadt, és a szerződésellenes erők akciói harcokhoz és végül polgárháborúhoz vezettek. Michael Collins mindössze 31 évesen, 1922. augusztus 22-én merénylet áldozata lett.

Az ír történelem egyik legnépszerűbb hősének alakja már a halálát követő évtizedtől foglalkoztatta a játékfilm- és dokumentumfilm-készítők fantáziáját. Életét 1936-ban játékfilm dolgozta fel Beloved Enemy címmel. Az 1996-os film, amelynek főbb szerepeiben Liam Neeson, Julia Roberts, Alan Rickman és Aidan Quinn látható, méltó emléket állít az ír vezetőnek. Világszerte ismertté tette őt, igaz, néhány ponton szabadon kezelte a tényeket. Az északír származású Liam Neeson hitelesen alakítja a nemes lelkű és bátor hős figuráját, aki életét a közös ügynek szenteli. Az ír származású Neil Jordan, a film rendezője és forgatókönyvírója elhivatott tolmácsolója a témának. Az IRA önkéntes Fergus történetét elmesélő Síró játék (1992) című filmjével forgatókönyvíróként kapott Oscar-díjat.

„A nagy csupán azért tűnik nagynak, mert mi térdelünk. Ideje lenne végre felállni!” (Michael Collins)

Egy úti cél

Collins szerelme, a „smaragd sziget” ma is lélegzetelállító sziklákkal, sok várral és kastéllyal, csodaszép parkokkal vonzza az ide látogatókat. A vikingek által alapított főváros, Dublin önmagában is népszerű úti cél, hiszen viking emlékeivel, gregorián épületeivel, pubjaival és aktív művészeti életével különleges élményeket ígér.

A város szívében található Trinity College az írek legrégebbi egyeteme, mely a gondolat és az alkotás szabadságát helyezte a középpontjába. I. Erzsébet királynő alapította 1592-ben. Egy hajdani kolostor épületében kezdte meg működését, hogy a katolikus tanokkal szembeszálló, jól képzett írországi protestáns értelmiséget neveljen. A katolikus egyház saját híveinek 1970-ig nem engedélyezte az iskola látogatását. Nők először 1903-ban nyertek felvételt. Az évszázadok alatt sok neves ír művész tanult itt, többek között Jonathan Swift, Oscar Wilde és Samuel Beckett. A 16. századi épületegyüttes gyönyörűen ápolt pázsittal, macskaköves terekkel és pompás campusokkal ékes.

Könyvtára teli legendás kéziratokkal, kódexekkel, könyvritkaságokkal. A legtöbben a nyugat-európai keresztény középkor egyik leghíresebb alkotására, a Kellsi Kódex-re (Book of Kells) kíváncsiak, melyben sajátosan keveredik a kelta és a viking művészet. A főiskola másik nevezetessége maga a híres könyvtár, illetve annak 65 méter hosszú terme (The Long Room). Itt őrzik a legrégebbi köteteket. A Csillagok Háborúja legújabb epizódjaiban szereplő Jedi archívum ötletadója is a Long Room volt.

Szintén Dublinban található a Phoenix Park, Európa legnagyobb összefüggő, bekerített városi zöld területe, mely egyben a világ legnagyobb városi közparkja. Kétszer akkora, mint a Hyde Park, és még a New York-i Central Parknál is nagyobb. Ezen a hatalmas területen rengetegen szoktak piknikezni, sportolni. De ha elég csendesek vagyunk, még néhány szabadon élő őzet is megpillanthatunk.

Írország védőszentje Szent Patrik. A St. Patrick’s Cathedral a legenda szerint ott épült, ahol Szent Patrik a Poddle-patak partján megkeresztelte a dubliniakat. Az eredeti templomot a normannok előtti időszakban emelték, majd 1190-ben építették újjá. Jonathan Swift 1733 és 1745 között a Szent Patrik esperese volt, ez idő alatt írta a Gulliver utazása című művét is. Szószéke és sírköve ma is megtekinthető.

A hagyományosan márciusban tartott Szent Patrik napon nemcsak Dublinban, de a világ minden táján szétszórtan élő ír közösségek féktelen jókedv közepette hömpölyögnek az utcán. Az emberek vörös koboldok, háromlevelű lóherék, nagy mennyiségű whisky és sör társaságában ünnepelnek.

Ha van rá lehetőség, akkor nézzünk körül „vidéken” is. Délnyugat Írországban, Kerry megyében található például a csodálatos Killarney Nemzeti Park, amelyet 1932-ben alapítottak, amikor a Muckross birtokot az országnak adományozták. A viktoriánus Muckross House, valamint a hozzá tartozó hatalmas kert ma is népszerű látnivaló. De a legtöbb látogatót a nemzeti park területén található varázslatos tavak vonzzák, amelyek többek között hattyúknak és vidráknak adnak otthont. A tavakat körülölelő erdőkben pedig szép számmal élnek az Írországban őshonos gímszarvasok. Az élővilág közvetlenebb megismerésére a hajókirándulások nyújtják a legjobb lehetőséget.

Ha Írország nyugati partján járunk, akkor ne hagyjuk ki a csodálatos Aran-szigeteket. A három szigetből álló szigetcsoport (Inishmore, Inishmaan és Inisheer) bástyája a hagyományos nyelvjárásnak, kultúrának és zenének, egyedülálló geológiai és régészeti leletekkel büszkélkedhet. A három sziget megtestesítője Írország letűnt korszakainak, így nem csoda, hogy évszázadok óta vonzza a látogatókat. Inishmore szigeten, ahol összesen 100 jármű engedélyezett, lovas kocsik szállítják a turistákat a kőből készült farmok kunyhóihoz. Itt található a kihagyhatatlan, kétezer éves kővár, a vaskori Dún Aenghus erőd, amely egy 90 méteres szikla tetején áll. Az időutazást a sziklacsúcsokról nyíló páratlan kilátás teszi még emlékezetesebbé.

Egy írországi utazást a Moher-szirteknél tett kirándulás tehet teljessé. A nyolc kilométer hosszan húzódó, gyakorlatilag függőleges sziklafal a szigetország egyik leglátványosabb természeti képződménye. Legmagasabb pontján az O’Brien-torony 214 méterrel emelkedik az Atlanti-óceán fölé. Tiszta napokon a sziklák tetejéről 20-30 km-re is ellátni. Meg lehet pillantani az Aran-szigeteket, a Galwayi-öbölt és a Connemara Nemzeti Park hegyeit-völgyeit is.

Szabados Éva

Fotógaléria: Michael Collins – Írország

9 kép

 

Forrás: Wikipédia, hellovilag.hu, fuggetlenutazo.com, origo.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép. 

Az Egy film – egy úti cél sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: Isten hozott az Isten háta mögött – Észak-Franciaország, Bergues, Lille, Amiens