406

Nyaralnak a magyar írók


Melyik az az üdülőváros, ahol Karinthy Frigyes, Csehov és József Attila nyaralt? Hol épített rádióantennát a nyáriszünetben gyerekként Ottlik Géza? Hova járt vissza Ady Endre és Vörösmarty Mihály pihenni? Melyik kúriában alkotott Kertész Imre? A Kultúra.hu cikkében egyszerre ajánl izgalmas nyári úticélokat és pillanthatunk bele az írók, költők üdülésébe.

Te hol nyaralsz idén? – ez a leggyakoribb kérdés, amit felteszünk egymásnak, ha beköszönt a meleg. A válaszok között pedig szerepel tengerpart, Balaton-part, látványosságokkal teli városok. Nem volt ez másképp régen sem. Magyar íróink és költőink hasonló helyszíneket választottak, mint mi, hogy kipihenjék az év fáradalmait. Nézzük meg együtt, merre jártak, és vegyünk mintát róluk!

József Attila Monte Carloban

Van egy fürdőváros, ahol olyan kéken csillog a tenger, mint a festményeken. Ahol a parton sétálva régi villák, kastélyok sorát csodálhatjuk meg. Nem véletlenül sorakoznak itt egy letűnt kor palotái. A horvát Monte Carlo ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchia gazdag arisztokratáinak kedvenc helye volt. Abbázia, horvát nevén Opatija az osztrák császárnak, Ferenc Józsefnek is közel állt szívéhez, olyannyira, hogy ide költöztette a téli rezidenciáját, azaz az egész osztrák császári udvar itt töltötte a telet. Nem ő volt azonban az egyetlen híres vendég a parton. Itt pihent Gustav Mahler zeneszerző és Csehov orosz író is. Nekünk azonban talán még érdekesebb, hogy magyar írók és költők is jártak itt: köztük Móra Ferenc, Jókai Mór, Karinthy Frigyes. Sőt, még József Attila is nyaralt itt Károly király gyermeküdültetési programjában. Hogy mit láttak? A kép azóta sem változott sokat: hegyek, pálmafák, kék tenger és elegáns villák, melyek ma luxusszállodaként működnek. Ha szeretnénk a múlt és a jelen határán üdülni, érdemes ide ellátogatnunk.

Hol fordított Petőfi Sándor?

Van egy magyar város, nem is olyan messze Budapesttől, ahol nagyon sok híres költőnk, írónk megfordult. Hatalmas park, virágok és kastély várja a látogatókat Gödöllőn. Már Petőfi Sándor is pihent itt, hatalmas sétákat tett, ismeretségeket kötött, kirándult egykori aszódi iskolatársaival Hévízgyörkre, és 1843. augusztus 29-én egy társasággal meglátogatta a város ékességét, a Grassalkovich-kastélyt is, ahol beírta nevét a kastély vendégkönyvébe. A költő azonban nemcsak pihent, hanem dolgozott is itt. „Gödöllői tartózkodásának a története egy fordítói munka elvégzésével függ össze. Nagy Ignác, a Kisfaludy Társaság Külföldi regénytár című sorozatának szerkesztője 1843. június végén Pozsonyból Pestre hívta Petőfit, és két regény fordításával bízta meg. Az egyik mű Charles de Bernard francia író regénye volt, eredeti címe szerint La femme de quarante ans (A negyvenéves hölgy), mely végül is A koros hölgy címen jelent meg magyarul Petőfi fordításában. Ez volt a költő első önálló kötetben megjelent műve, verseit csak egy évvel később tudta könyv alakban megjelentetni. Nem a francia eredeti, hanem német fordítás alapján dolgozott, hiszen ekkor még nem tudott olyan szinten franciául, hogy ilyen munkára vállalkozhatott volna. A 900 oldalt kitevő Robin Hoodot is németből fordította. Pesten nem nagyon tudott dolgozni, ezért barátai tanácsára 1843. augusztus elején Gödöllőre jött. Itt három hét alatt el is készült a fordítással” – olvasható az Írók és múzsák Gödöllőn című könyvben.

Fotó: kiralyikastely.hu

A kötet sorra vesz minden olyan színészt, írót, aki idelátogatott vagy itt lakott. Ebből tudtuk meg mi is, hogy kik választották nyaralásuk helyszínének Gödöllőt. Az első helyi lap: a Gödöllő és Vidéke 1898-ban indult, és még azon a nyáron közzétette a nyaralók névsorát lakcímmel együtt. Ebben szerepel Ambrus Zoltán író, aki a Tégla (ma Lovarda) utcában lakott, valamint Kiss József költő, a Hét szerkesztője, aki az Iskola utcában talált otthonra. A nyaralók névsorában megtalálható a későbbi Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilonának családja is.

A magyar királyné kedves írója

A leghíresebb vendég azonban nem költő volt, hanem egy magasrangú hölgy: Erzsébet királyné. A Gödöllői Királyi Kastély a magyar nemzet koronázási ajándéka volt Erzsébetnek, aki 1867-től hazajárt Gödöllőre, több időt töltött itt, mint Bécsben vagy Budán. Összesen mintegy 2000 éjszakát aludt a kastélyban, és ha nem is költő, abból a szempontból beleillik a cikkünkbe, hogy magyar királyné volt, és több verset is írt műkedvelőként.

Jókai Mór jó kapcsolatban volt a királyi családdal, Rudolf trónörökössel együtt szerkesztették Az Osztrák-Magyar Monarchia képekben című kiadványt. Személyesen is találkozott Erzsébet királynéval, aki kedvelte a regényeit. Készült a királynéról egy olyan festmény, amelyen egy Jókai-kötetet tart a kezében. Így természetes, hogy Ripka Ferenc, amikor megírta a Gödöllő a királyi család otthona című könyvét a millenniumra, Jókait kérte föl előszó írására, aki azt el is vállalta. Az író szerint csodálatos dolog, hogy a királyi család tagjai évről évre eljönnek Gödöllőre, és hosszabb időt itt töltenek, noha nekik módjuk lenne a világ bármely tájára elutazniuk” – olvasható a kötetben a godolloimuzeum.hu-n.

Fotó: kiralyikastely.hu

Ha már Jókait említjük, nem hagyhatjuk ki Mikszáth Kálmánt sem, akinek rokonai éltek Gödöllőn. Többször is meglátogatta őket, és néhány elbeszélésének témáját innen vette. Ambrus Zoltán számára is a gödöllői tartózkodás jelentette a kikapcsolódást, felüdülést a fárasztó munka után. „Az édesanya tavasztól őszig ebben a házban tartózkodik az unokájával, Ambrus Zoltán lányával, Gizellával, akit az édesanya korai halála (a szülésbe halt bele) után gyakorlatilag a nagymama nevelt. Az író ide címezte képeslapját Olaszországból 1899. március 4-én, amikor néhány hetet Meranban, Rivában és Arcoban töltött: „Kedves Drága Anyám! Jól vagyok: a mai napot Arcoban töltöttem, de este megint Rivában leszek. Ide várok tőled egy pár sort (Hotel zur Sonne). Ha továbbmegyek, azonnal tudósítalak. Kezedet csókolja szerető fiad, Zoltán” – idézi a levelet az Írók és múzsák Gödöllőn című könyv.

Mivel töltötte a szünetet a kis Ottlik?

Az írók sorát pedig még tovább folytathatnánk: Németh László Gödöllőn ismerkedett meg 1918 nyarán későbbi feleségével, Démusz Gabriellával, Ottlik Géza pedig harminc éven át kötődött a városhoz. A családja nyaralóként használta a gödöllői házat, így az iskolai szüneteket itt töltötte a kis Ottlik Géza. Jól érezte magát, reggelenként jókedvűen ébredt, a teraszon reggelizett az őt mindig körülvevő nőkkel (édesanyja, nővére, nagymamája, nagynénje, a háztartási alkalmazott), majd lebiciklizett a faluba a vasútállomásra, vagy a kastély parkján át az alvégre kerekezett, hogy barátjával, Kriesch Matival találkozzon. Jó sportolók voltak mind a ketten, együtt teniszeztek és futottak. Ottlik hatalmas rádióantennát épített a gödöllői kertben, amelynek segítségével az akkor szenzációt jelentő rádióadásokból a holland Hilversum és a német Königs-Wusterhausen adók műsorát tudta fogni már az 1920-as, 1930-as években – olvasható az Írók és múzsák Gödöllőn című könyvben.

Wikipédia

Balatoni románc

A tengerpart és a vidéki kastélyváros mellett természetesen a Balaton-part is kedvelt nyaralóhely volt a költők, írók körében. Balatonfüreden számos művész megfordult, köztük Batsányi János, Berzsenyi Dániel, Krúdy Gyula, Szabó Lőrinc gyógyulni érkezett ide. Mellettük visszatérő vendég volt Vörösmarty Mihály és Ady Endre is. Egy nagyon híres mű is kötődik a városhoz, Csokonai Vitéz Mihály itt írta meg A tihanyi ekhóhoz című elégiáját. Valakit még feltétlenül meg kell említenünk, méghozzá Jókai Mórt, aki Balatonfüreden vett villát, és itt írta Az arany ember című regényét. Talán kevesen tudják, de az idősödő, 72 éves író a 18 éves Grósz (Nagy) Bellával is sétálgatott Füreden, leleplezve romantikus kapcsolatukat – olvasható az anyanyelvapolo.hu-n.

Más balatoni településeket is a szívükbe zártak a szerzők. Móricz Zsigmond, Németh László és Pilinszky János Balatonkenesén pihent, Móra Ferenc Balatonföldvárt, Karinthy Frigyes pedig Siófokot szerette.

Esterházy kastély, háttérben a vár 1949, Fotó: fortepan.hu

Az irodalom otthona

A Balaton partján kiemelkedik Szigliget, ahol az Esterházy-kúria 1952-től Bölöni György Kossuth díjas író, publicista kezdeményezése nyomán irodalmi alkotóházként működött, így számtalan szerző felkereste, hogy a gyönyörű környezetben alkothasson. Járt itt többek között Örkény István, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Kolozsvári Grandpierre Emil, Szabó Magda, Kertész Imre, Nagy László, Vas István, Pilinszky János, Fekete István, Lázár Ervin, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Déry Tibor és Füst Milán.

Korábbi cikkünkből kiderül: itt készült a Nobel-díjas Kertész Imre műveinek nagy része is, és Spiró György is nagyon sokat tartózkodott az alkotóházban. „Tanúi voltunk annak is, hogy Vas István megírja a Mért vijjog a saskeselyű című kötetének több fejezetét. Egyik este behívott minket a 15-ös szobába, leültünk Nemes Nagy Ágnessel az élen az íróasztala köré, és meghallgattuk a legújabb fejezetet. Elmondhatatlan élmény volt, hiszen éppen aznap fejezte be” – mesélte Szőnyi Ferenc író, költő, műfordító, nyugalmazott nagykövet, operaénekes. A teljes interjú itt olvasható.

Kassák Lajos író, költő, képzőművész 1965-ben, fotó: fortepan.hu

Ha olvasóink maguk is kedvet kaptak a helyszínek felkereséséhez, ne habozzanak! Induljanak útnak, mi pedig kellemes nyaralást kívánunk!

Wéber Anikó
Forrás: kultura.hu

2017.07.05