Északnyugat-Dunántúlon hullámzott egykor a Pannon-tenger, melyben korallok, csigák, sőt cápák is éltek, ennek emlékét őrzi a Fertőrákosi Kőfejtő, amelynek anyagát már a rómaiak is használták építkezésekre. A táj ókori és középkori történelme is figyelemre méltó. A megyei központ, Győr már kétezer éve fontos egyházi centrum, István királyunk alapított itt püspökséget, az egyházfejedelem lakhelye a püspökvár volt. Katolikus templomai a barokk stílus gyöngyszemei, melyek között a Loyolai Szent Ignác- és a Kármelhegyi Boldogasszony (Karmelita) templom a legjelentősebbek. A Nagyboldogasszony-székesegyház őrzi Magyarország harmadik leghíresebb egyháztörténeti kincsét, a Szent László hermát.

A Frigyláda-szobor a Káptalandomb alján áll. Egyedülállóak a barokk belváros sarokerkélyei, amelyek a hagyomány szerint arra szolgáltak, hogy a kíváncsiskodók három utcát is figyelemmel kísérjenek. Ritkaságnak számít a Vastuskós ház is. A polgári és a főúri barokk reprezentánsai az egykori Zichy-, illetve Esterházy-palota. A város ékessége a csodálatos szépségű, imponáló méretű Városháza (tornya 59 méter magas), amely Győrnek mondhatni a mértani tengelyközpontjában fekszik.

Győrtől mintegy húsz kilométerre fekszik az egykori Győrszentmárton (ma Pannonhalma). A bencés kolostor alapkövét Géza fejedelem rakta le, művét fia, István folytatta. Az épületegyüttes részben román, részben gótikus stílusban épült. Imponálóan gazdag könyvtárának polcain négyszázezer kötet sorakozik, számos könyvritkaságot őriznek a falak. Híres gimnázium működik itt, rendkívül nívós képzést biztosít az ide beiratkozottaknak. Gazdag zenei programjai színesítik a magyarországi művelődési lehetőségeket. Ritka szép környezetben fekszik, a Sokorói-dombság, illetve a Bakony hegyei ölelik körül.

A Bakony rengetegében bolyongva egy kis falura bukkanhatunk: Fenyőfő egyesek szerint egyedülálló ősfenyvest mondhat magáénak, bár egyes szaktudósok későbbi telepítésnek tartják. Vadosfa egykor protestáns-katolikus összetűzés színhelye volt, melyet súlyos bírósági ítéletekkel toroltak meg. Mintegy jelképezve az egykori ellenséges viszonyt, egymással szemben áll az evangélikus és a katolikus templom. Dénesfán az ősi Cziráky-kastélyt csodálhatjuk meg. Itt a községben szállt le a visszatérni szándékozó IV. Károly repülőgépe (mint köztudott, a hatalomátvétel nem sikerült).

Fertőd a pompakedvelő Esterházy Miklós hercegnek köszönhetően egyedülállóan szép kastéllyal gyarapodott, amelyhez Versailles-t vették mintául. A kastélyhoz gyönyörű, mértani szabályozottságú kert tartozik. A másik híres épület a Muzsikaház, amely ma zeneiskolának ad otthont, de házasságkötő terem is van benne. Az Esterházyak híres zenésze Haydn volt, a bécsi klasszicizmus első hírnöke, aki Búcsú szimfóniáját is itt komponálta. Ez mintegy utalás volt arra is, hogy a muzsikusok nehezen viselik el a hozzátartozóiktól való huzamos távollétet.

Fertőboz állomása nem csupán egy a vasúti megállóhelyek közül, itt vesztegelt tartósan az az aranyvonat, amelyben a Magyar Nemzeti Bank aranyrúdjai, vert pénzek, zsidóktól harácsolt kincsek rejtőztek. A Fertő sztyeppei tó, magas a sótartalma, nagyobb része Ausztriában van, sótartalma a Balatonénak a harminc-negyvenszerese. Nagycenk a Kossuth által legnagyobb magyarnak tartott Széchenyi Istvánnak a lakhelye. A kastély számos – Magyarországon akkor egyedülálló – újdonságról nevezetes. A ház ura angliai tanulmányútjáról hozta a fürdőszobát és a vízöblítéses WC-t. A neves vendégek, például Deák Ferenc, meg is csodálhatták. Az itt lévő két és fél kilométeres hársfasor szintén unikum, az út végén található Széchenyi Béla és felesége nyughelye.

Sopron Budapest után műemlékekben a második leggazdagabb magyarországi város. A nemzetgyűléstől az urbs fidelissima (leghűségesebb város) nevet kapta, mert lakosságának túlnyomó többsége a Magyarországhoz való tartozás mellett szavazott. Míves emlékei a Kecske-templom és a Tűztorony. Egykor őrség tanyázott benne, fürkészték a vidéket, kémlelték az ellenséges támadást, jelezték a tüzet, illetve azt, ha idegenek bort akartak bevinni a városba, ez ugyanis a helyi bortermelők érdekeit sértette. Fekvése miatt nemcsak művészi, de természeti szépségekkel is megáldott a város – az Alpokalján helyezkedik el. A Lővérek gyönyörű kirándulóhely, a Károly-kilátóból az osztrák havas hegycsúcsok is megszemlélhetők. A hegy elnevezése az egykor itt szolgálatot teljesítő besenyő íjászok emlékét idézi.

Mosonmagyaróvár irányában egy szélcsatornába kerülünk, itt található az ország legnagyobb szélerőmű parkja. A város ősi váráról nevezetes. A Szigetközben a Hédervári kastély, valamint egy egyedülálló, krumplibogarat megörökítő bronzszobor képezi a látványt. Itt találkoztak először hazánkban ezzel a rovarral. Két nevezetes fára is büszkék a helyiek: az egyikhez a hagyomány szerint Árpád vezérünk pányvázta ki a lovát, mielőtt a pozsonyi csatába indult magyarjaival, a szakemberek szerint azonban csupán nyolcszáz éves lehet. A másik a Kont-fa, Hédervári Kont István alatta szervezte a hagyomány szerint a Zsigmond király elleni összeesküvést, ezért később a vérpadon végezte.

A film kitér még a csornai Premontrei rendházra, Kapuvárra, Hany Istók legendájára, valamint azokra az érdekes, hiteles dokumentumokkal alátámasztható adalékra, mely táplálhatta ezt az adomát.

A Magyarország madártávlatból – Északnyugat-Dunántúl gazdag tárlatát adja a térség látnivalóinak, de természetesen nem törekedhet teljességre.

Csiszár Antal

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.