Kispolgári Maffiózás

Pascal Chaumeil: Másodállás – filmkritika

Szükség törvényt bont. Ha a maffiózóba több emberség szorult, mint a legális főnökökbe, a választás egyszerűnek mondható. A munkanélküli Jacques (a szerepben szinte lubickoló Romain Duris) két éve többé­kevésbé törvénytisztelően várja, mikor virrad föl végre az ő napja a recesszióba süllyedt kisvárosban. Egykori kollégája, jó barátja, Tom (Gustave Kervern) új munkahelyéről, a benzinkútról elcsent javakkal – többnyire sörrel – támogatja. Amikor az egyik kutast üzemi baleset éri – szitává lövik a rendőrök –, addig ügyeskedik, amíg Jacques-é lesz a pocsékul fizető, de mégiscsak munka.

Az ördög Gardot (a joviálissá idősödött Michel Blanc), az ismerős sarki maffiózó és illegális szerencsejáték-szervező képében kísérti meg szakállas hippi-külsőt öltött hősünket. 20 ezer eurót ajánl, a felét rögtön jóvá is írja Jacques kártyaadóssága fejében, ha elteszi láb alól gyönyörű ifjú feleségét, Karine-t (Anabel Lopez). Az ok a szokásosnak mondható: a fiatalasszony egy igen sármos pilótával csalja, ami az ő köreikben nemigen használ az üzletmenetnek. A végsőkig legatyásodott Jacques, akit a barátnője rég elhagyott, már a tévéjét is eladta, nem azonnal mond igent, ami bizalmat ébreszt az intenzív, hangosan reflektált lelkiéletet élő Gardot-ban. A szép és csalfa Karine halála szigorúan véve balesetnek tekinthető, de a végeredmény a fontos: munka elvégezve, pénz megvan, remek, mintha mi sem történt volna, Jacques visszatérhet tisztes kispolgári életéhez.

Van azonban egy nem is apró bökkenő. A belőtt sérójú, tenyérbemászó menedzser, Brecht (Alex Lutz) állásvesztés terhe mellett fel akarja számolni a lazaságot a benzinkúton. Megalázó módszereivel rossz időben rossz embert talál meg, mert Jacques-nál véletlenül ott maradt újdonsült munkaeszköze, a pisztoly. Ez már a második tisztán, értsd nyom nélkül végrehajtott akciója, s egy megfelelő helyre dugott üvegpalackkal egyéníti is az esetet. Hárítaná a nimbuszt, de csak ideig-óráig lehet, immár bérgyilkosnak számít. Gardot lehordja a magánakcióért, dupla bérért mégis őt kéri föl, hogy néhai felesége pilóta-szeretőjét is elintézze. Az ajánlat visszautasíthatatlan, a pénzre égető szüksége van, az volna a beugró a nincstelenségből a polgári életbe. S hát igen, egy üzlet, ha beindul…

Tévúton járnánk, ha afféle könnyed semmiségnek gondolnánk a Másodállást, amit erős, de nem elsődleges társadalomkritikus él köt a mindennapokhoz. Ez az elsősorban angolszász, részben francia krimi meg romkom elemeket avatott kézzel újrahasznosító film egyike azoknak a jóféle iparosmunkáknak, amelyekkel a francia filmgyártás igyekszik a moziba csalogatni hazai közönségét. Amellett, hogy első vonalbeli francia sztárokat szerepeltet, a francia filmtörténet egymástól gyökeresen eltérő összetevői is elválaszthatatlanul megtalálhatók benne. Mint a lombozatát bátran a magasba emelő fa, olyan ez a történetében szándékoltan sematikus film: minden őt ért környezeti hatás tápláló ereje ott van büszke törzsében és leveleiben. Az adaptációt és a forgatókönyvet is részben is jegyző Michel Blanc egyfelől Patrice Leconte komédiáinak, másfelől Bertrand Blier bizarr, irreális filmjeinek levegőjét hozta magával. Romain Duris az utóbbi tizenöt év nemzetközileg is jegyzett ikonikus sztárja, az aktuális kasszasikereket képviseli jól ismert arcával, melyet most érett férfiúi szakáll mögé rejtett, és bozontos hippi-hajjal keretezett.

A 2015-ben alkotóereje teljében, 54 évesen elhunyt Pascal Chaumeil negyedik egészestés játékfilmje olyan sort zár, amely a francia film megújulását a piacképesnek maradás vonalán igyekezett elősegíteni. Televíziós rendezőként dolgozott, majd nagyvásznas céljaihoz a legjobb helyen tanult, évekig Luc Besson asszisztenseként. A 2010-es, ugyancsak romkom-elemekből építkező Szívrablók sikereit életében nem tudta megismételni, utolsó filmje azonban esélyesnek látszik erre. Neki nem volt szüksége arra, hogy odaszúrja a filmjei végére azt, ami a Micsoda nő!-t oly szépen, de direktben teszi reflektálttá: „Mindenki idehozza az álmait, mert ez Hollywood”. Chaumeil alkotásai nem verbálisan, hanem a képek között tudatják: menj álmodozni a moziba, de azért nagyon ne higgy abban, ami másfél órán át elfeledtette veled, hogyan kell élned. A munkanélküliek kiszolgáltatottságát a legkevésbé sem oldja happy enddé egy deus ex machinaként a sztorin végigsöprő baráti gengszter, és te, drága néző, te sem fogsz lelőni senkit, hanem tolod tovább a minimált, az apró számítgatásokat, hogyan tudod kihúzni a következő bevételig. Ez az, ami örök a mozi csodája mellett.

Másodállás (Un petit boulot)
színes, szinkronizált francia-belga vígjáték, 100 perc, 2016
rendezte: Pascal Chaumeil
forgatókönyv: Michel Blanc, Iain Levison írása nyomán
fényképezte: Manuel Dacosse
vágó: Sylvie Landra
zene: Mathieu Lamboley
producer: Yann Arnaud, Sidonie Dumas
szereplők: Romain Duris, Michel Blanc, Alice Belaidi, Gustave Kervern, Alex Lutz, Charlie Dupont, Philippe Grand'Henry, Gaël Soudron
forgalmazó: A Company Hungary Kft.
bemutató: 2017. március 9.

Boronyák Rita
Forrás: filmkultura.hu

2017.05.28