Önök szerint hány könyv van a világon? A Google 2010-ben megpróbálkozott a lehetetlennel és kísérletet tett arra, hogy különböző könyvtári adatbázisok alapján felbecsülje a Földünkön fellelhető, 20. században kiadott történetek, teóriák, kötetben megjelent szövegek számát. Hét évvel ezelőtt 130 milliót számoltak, azóta ez akár több millióval is emelkedhetett. Mennyi tudás, mennyi história áll az emberiség rendelkezésére, nekünk csupán azt kell eldöntenünk, hogyan akarunk hozzáférni mindehhez. Szájhagyomány útján? Bódító illatú lapokon keresztül? Netán valamelyik kütyünket babrálva?

A könyvek egyik legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban az információhoz való hozzáférés módjai nagyon különbözőek. A Pew Research Center őszi felmérése szerint az amerikaiak 73 százaléka olvasott el legalább egy könyvet az elmúlt egy év leforgása alatt: 61 százalékuk nyomtatott könyvet, 26 százalékuk e-könyvet, 13 százalékuk pedig hangoskönyvet választott.

A felmérés szerint két új eszköz is belépett a versenybe: az okostelefon és a tablet. Az adatok azt mutatják, hogy az amerikai felnőtt lakosság 38 százaléka kizárólag papír alapú könyvet olvas, 28 százaléka elektronikus és nyomtatott könyvet egyaránt, 26 százaléka egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe és nyolc százaléka csak e-könyvet hajlandó vásárolni.

Fotó: bitport.hu

„Nemzetközi viszonylatban az amerikai MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése), az AAP (Association of American Publishers) közlése alapján kifejezetten stagnál a piac, azonban ha árnyaltabban megvizsgáljuk a helyzetet, az látszik, hogy a nagy kiadók felverték az elektronikus könyveik árát azért, hogy a papír alapú kiadványaik felé tereljék a vásárlókat. Ugyanakkor az ebből fakadó kiesést kompenzálja a self-publishing e-könyvek folyamatosan, dinamikusan növekvő forgalma, illetve a független, kisebb kiadók kiadványainak elektronikus sikere. A forgalom tehát nem csökken, sőt lassan, de nő” – nyilatkozta a Kultúra.hu-nak Csordás Attila, a piacvezető eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetője.

Magyarországon sajnos az e-könyv népszerűségére vonatkozó reprezentatív felmérés nem készült, de a kiadók szerint folyamatosan növekvő piacról beszélünk. Bár a kilátások derűsek, mégis számos problémával meg kell küzdenie a magyar e-könyv piacnak.

Az ügyvezető szerint itthon szerencsére egyértelműen növekvő a tendencia, még ha nem is olyan rohamosan, mint pár éve, de stabil az emelkedés. „A hazai fogyasztók jó része nagyon árérzékeny, és sajnos hiába olcsóbb átlagosan 30 százalékkal az e-könyv a papírváltozathoz képest, még mindig előszeretettel választják az ingyenes – és általában jóval gyengébb minőségű szöveget tartalmazó – kalózváltozatokat.”

Sajnos ma még arányaiban elég kevés könyvnek van elektronikus verziója. Az újonnan megjelenő könyveknek is csak egy részét adják ki e-könyv formájában, a régebbiekből pedig még szűkebb a keresztmetszet. Ennek ellenére az elektronikus kiadásnak számos előnye van: olcsóbb, sok jó könyv kis helyen is elfér, és a koliszobában sem kell összetűzésbe keverednünk a lakótársunkkal az égő lámpa miatt.

Fotó: konyvkonnektor.hu

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldön élő magyaroknak ráadásul jóval egyszerűbb megvásárolni egy e-könyvet, mint megvárni, amíg – nem kevés postaköltséggel számolva – adott esetben áthajózza a fél világot a kötet.

„Azt látjuk, hogy a fiatalok egyre inkább különféle eszközökhöz vannak kötve, és mivel az az ’otthonuk’, digitális közegben szívesebben olvasnak irodalmi tartalmat is, mint papírkönyvben. Márpedig az kulcsfontosságú szerintem, hogy megszerettessük velük a hosszabb, összefüggő szövegek olvasását, hogy nézzenek ki egy kicsit a chatablakokon túl a nagyvilágra” – fejtette ki Csordás Attila.

Az ellenzők tábora a hátrányok között említi például azt, hogy vásárláskor nem vonatkozik rá az elállási jog letöltés után, nem küldhető vissza és az e-book olvasót is nehezebb pótolni, ha ellopják vagy elveszítjük. Ajándékozásnál is ritkán halljuk, hogy „letöltöttem neked egy könyvet a szülinapodra, bontsd ki”, és sokan gondolják úgy, hogy a jó könyvek otthonuk legszebb ékei.

Fotó: konyvkonnektor.hu

A legnagyobb magyar torrentoldalon jelenleg mintegy 40 ezer elektronikus könyv érhető el, ami újabb kihívás elé állítja az e-könyvek forgalmazóit. „Bár természetesen minden eszközünkkel fellépünk az illegális feltöltések ellen, nem tartom valószínűnek, hogy ezek az oldalak hirtelen eltűnnének, így meg kell tanulnunk kezelni őket és felhasználóikat. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a potenciális vásárlók felé nem szerencsés fenyegetéssel fordulni, sokkal fontosabb, hogy tudatosítsuk bennük: létezik szerzői jog, illetve, hogy sokan rengeteget dolgoznak azon, hogy egy könyv (vagy akár egy e-könyv) elnyerje végleges formáját. Azzal, ha valaki illegálisan feltölt egy könyvet, arról tesz tanúbizonyságot, hogy nem becsüli ezeknek az embereknek a munkáját. Itt pedig általában nem rosszindulatot szoktunk érzékelni, inkább egyfajta tájékozatlanságot” – tette hozzá Csordás Attila.

Sajnos a gazdasági környezet nem kifejezetten kedvez az elektronikus könyveknek, mivel egy uniós direktíva miatt jelenleg az e-könyvek áfája 27 százalék szemben a nyomtatottak ötszázalékos adóterhével. Ez a szakértők szerint nagyban nehezíti a rentábilis értékesítést és az árak alacsonyan tartását, de bíznak abban, hogy a helyzet hamarosan megváltozik.

Fotó: lenduletmagazin.hu

A piacvezető e-könyvforgalmazó cég ügyvezetője nem tart az e-könyv vs. nyomtatott könyv „háború” eldurvulásától, sőt szerinte a két műfaj kiválóan megfér egymás mellett: „Jelenleg mintegy 350 kiadóval vagyunk kapcsolatban, és eddig egy sem panaszkodott, hogy csökkent volna a papírkönyvei forgalma az e-könyvértékesítés miatt. Egyszerűen mások veszik a különböző formátumú könyveket, vagy ha ugyanazok, akkor más élethelyzetben olvassák. Tömegközlekedésen például jóval kényelmesebb mobileszközön (mondjuk egy e-könyvolvasón) olvasni egy 6-700 oldalas könyvmonstrumot, mint a féltéglát cipelni. Nagyon sok szerző és kiadó használja például az e-könyveket promóciós eszközként a papírkönyvek értékesítéséhez. A közelmúltban Fábián Janka, Grecsó Krisztián, Kondor Vilmos vagy Lakatos Levente például rövid novellákat vagy könyveik részleteit jelentették meg elektronikusan valamilyen papírformájú kötetükhöz kapcsolódóan, egyaránt nagy sikerrel.”

Jámbor-Miniska Zsejke
Forrás: kultura.hu