A gimnázium után a győri Jogakadémián jogi tanulmányokat folytatott, majd ügyvédi irodát nyitott. 1880. december 21-én a városi tisztikar szolgálatába lépett, és egészen 1883. márciusáig mint tanácsosi árvaszéki előadó dolgozott. Majd egyhangúlag megválasztották Győr város rendőrfőkapitányának. Négy fontos tervet dolgozott ki: a népkonyha, a közraktár, a járványház és a központi híd megteremtését.

Zechmeister Károly egy különös véletlennek köszönhette polgármesterségét. Elődje, Lacza Ferenc súlyos sikkasztási ügybe keveredett, így ő elindult a választáson, és 1882. március 12-én, viszonylag fiatalon, 36 éves korában megválasztották Győr polgármesterének. Hivatalba lépése korszakhatár volt, hiszen ténykedése alatt a város párját ritkító fejlődésen ment keresztül.

Rendkívüli energiákkal látott hozzá a pénzügyek rendezéséhez, az ügyintézés korszerűsítéséhez. Hivatali működésének kezdetén választották meg Kossuth Lajost (1888 tavaszán) Győr díszpolgárává. Fontos szerepet szánt az 1889-től induló Győr Város Hivatalos Értesítőjének, amely a közigazgatási ügyek mellett a város kulturális intézményeiről is hírt adott. Ő vezette be azt a gyakorlatot, hogy egy 4 évre szóló programot adott, amelyet a közgyűlési jegyzőkönyvbe is bevezettek és a korabeli sajtó is közölte.

Zechmeister Károly nagyszabású városrendezési tervet dolgozott ki, amelyben első helyen szerepelt Győr ipari nagyvárossá fejlesztése. Kedvező telekárakkal, adókedvezményekkel csalogatta a városba a vállalkozókat. Szombathellyel és Sopronnal vívott küzdelemben megszerezte a királyi táblát Győrnek. Az ítélőtábla tisztségviselőinek városi bérházakat épített. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter segítségével jelentős vasúti beruházásokra került sor.

Az 1890-es években az oktatási intézmények létesítésének terén is nagy eredmények születtek. 1892-93-ban épült fel a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola (ma Révai Miklós Gimnázium) új épülete, melynek létesítéséhez 55000 forinttal járult hozzá a város. Ezt követték a Felső Kereskedelmi Iskola (ma Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola), a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola (ma Jedlik Ányos Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium), az I. sz. Polgári Fiúiskola (ma Radnóti Miklós Általános Iskola) alapítása, melyek rövid időn belül új épületet is kaptak. 1897-ben felépült a Frigyes-laktanya.

Zechmeister Károly sok energiát fordított arra, hogy egy, a város nagyságát is szimbolizáló új városháza épüljön. Az új városháza építésének előkészületei 1891-ben kezdődtek, és 1900. március 19-én, Bisinger József névnapján avatták fel. Nagy figyelmet fordított a város egészségügyére is. A Kossuth utca 13. szám alatti közkórház elavult és korszerűtlen volt. Az új közkórház építése hatalmas összegeket emésztett fel. Pályázatot írtak ki, és Zechmeister Károly, valamint Petz Aladár fáradhatatlan munkájának eredményeként 1895. november 3-án átadták a Szentháromság kórházat.

A város fejlődése szempontjából nagy jelentőségű volt 1896-ban a Magyar Vagon- és Gépgyár megalapítása. A vagongyár közreműködésével épült fel a század elején az első győri munkástelep. Utána sorban alakultak a különböző ipari üzemek: ebben az időszakban 22 gyár jött létre, igazi ipari nagyvárossá fejlődött Győr.

Zechmeister Károly jelszava, a „Mindent a városért” teljes egészében kifejezi munkásságát. Győrnek szentelte életét, tudását, reggeltől estig dolgozott, pihenő sétái alatt fogalmazódtak benne elképzelései. 18 éven keresztül volt a város polgármestere. Győr érdekében kifejtett tevékenységét kortársai is nagyra értékelték. 25 éves szolgálati jubileuma alkalmával, 1906-ban ünnepi közgyűlésen köszöntötték, és elismerésként az arcképét ábrázoló domborműves ezüstplakettel ajándékozták meg.

A megfeszített munka azonban kikezdte egészségét, és a század elején éveken keresztül kénytelen volt távol maradni munkahelyétől. 1906. december 31-i hatállyal nyugállományba került, hivatala utolsó napjait betegen töltötte, Wennes Jenő helyettesítette őt hivatalában. 1910. január 28-án halt meg Budapesten, halálát idült hörghurut okozta. Temetése 1910. január 31-én volt a régi győri köztemetőben. Hamvai ma az új köztemető díszsírhelyén nyugszanak.

Halála évében utcát neveztek el róla, amely 1948-ig viselte a nevét, és a rendszerváltás után ismét van utcája Zechmeister Károlynak. 2012-ben a róla elnevezett utcában egy csempeképet avattak fel róla: Sándor József Péter egy korabeli festmény alapján készítette el alkotását.

2016-ban novemberében a győri önkormányzat és a Rotary Klub közösen állíttatott emléktáblát Zechmeister Károly tiszteletére a róla elnevezett utcában.

Nagy Mária
Fotó: Lebó Balázs

Felhasznált irodalom:
Bana József: Győr polgármesterei.= In.: Győr története a kezdetektől napjainkig : győri millecentenáriumi előadások. Győr : Győr Megyei Jogú Város levéltára, 1997. 77-93. p.
Győri tanulmányok 30. : Zechmeister Károly emlékszám 1., 1910-2010. Győr : Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2010.
Győri tanulmányok 31. : Zechmeister Károly emlékszám 2., 1910-2010.  Győr : Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2010.
mult-kor.hu