Május 10. – Madarak és fák napja

Sulyok Attiláné írása

Magyarországon minden évben május 10-én tartják a Madarak és fák napját, amely a természet ünnepe. Ez a hagyomány immár éppen 115 évre tekint vissza, Chernel István ornitológusnak köszönhetően.

Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.” – az idézet Herman Ottó magyar természetkutatótól – az utolsó magyar polihisztor – származik, aki megalapozta a tudományos madárkutatást Magyarországon, ezért a „madarak atyjá”-nak is nevezték. Javaslatára a természet ünnepeként tartjuk számon május 10-ét, ilyenkor az országban különféle programok szervezésével ünnepelnek.

1902. május 19-én Párizsban egyezményt kötöttek a hasznos madarak védelme érdekében. Magyarországon először 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg a Madarak és fák napját, melyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert – akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter – rendeletben írta elő, hogy a népiskolákban évente egy napot a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madarak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Előírták a Madarak és fák napja megszervezését minden iskola számára. Az ünnep hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, azóta is ez a legjelentősebb madárünnep Magyarországon, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kiemelt rendezvénye.

Minden évben május 10-én tartják ezt a napot a hatályos természetvédelmi törvény szerint. A Madarak és fák napjának célja, hogy különböző programokkal elmélyítsék a társadalom, különösen a gyerekek, a fiatalok természetvédelem iránti elkötelezettségét.

Klebelsberg Kunó rendeletéből (1931) kiderül, hogy ez az ünnep az amerikai Madarak napja (Birds Day) és a Fák napja (Arbor Day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító egy „szép előadást tart a madarak életéről, a természet jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”.

A fákkal kapcsolatban a jelentőségükre hívják fel a figyelmet, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely „azután a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”. Napjainkban több településen él egy olyan szokás, hogy minden megszületett kisgyermeknek ültetnek fát.

Gani Zsuzsanna: Fa fohásza (részlet)

Fa vagyok. Erdő az otthonom,
Néktek levegőt ad dús lombom.
Hagyjatok engem növekedni,
Gondtalan, vígan öregedni!

Ültessetek el kicsi fákat,
Meghálálja majd nagy korára.
Fogtok majd árnyában pihenni,
Madár dalára bóbiskolni.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ebben az évben is sok szeretettel várja a természetbarát érdeklődőket a programokra Madarak és fák napja alkalmából, hiszen a látogatók szórakozás közben új ismereteket is szerezhetnek a madarak és a fák világáról. 2017-ben az „Év madara” a tengelic (a címlapképen), az „Év fája” pedig a vadalma lett a lakosság választása alapján.

Különösen fontos, hogy a gyermekekben már óvodás korban kialakuljon a természet iránti szeretet és tisztelet. Az óvónők munkája döntő jelentőségű a jövő nemzedékének környezethez való hozzáállásában. A megyei könyvtár Ménfőcsanaki Fiókkönyvtára szeretné megismertetni ezt a jeles napot a kicsikkel is: a hagyományoknak megfelelően ilyentájt minden évben ellátogatnak az óvodás csoportok a Bezerédj-kastélyba, hogy közösen elmondják verseiket, dalaikat a természettel kapcsolatban.

A legtöbb ember kedveli a természetet, szeret kirándulni, de mindig akadnak olyanok, akik nem vigyáznak rá. Növények nélkül sem az emberek, sem az állatok nem tudnának élni, és madarak nélkül is elképzelhetetlen lenne az életünk.

Vigyázzunk még jobban a fákra és a madarakra is!

Sulyok Attiláné

Forrás: jelesnapok.oszk.hu, poet.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

 

2017.05.10