Magyarország számára több mint száz éve kiemelt fontosságú a részvétel a világ egyik legnagyobb képzőművészeti seregszemléjén, a Velencei Biennálén – hangsúlyozta a magyar kiállítás budapesti sajtótájékoztatóján a kultúráért felelős államtitkár, hozzátéve: a magyar részvétel szervezése immár a „kortárs magyar művészet zászlóshajója”, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) feladata.

Hoppál Péter elmondta, Várnai Gyula és Petrányi Zsolt munkája azt vizsgálja, mit jelent a világbéke, mit gondoltak erről egykor és miként lehet megvalósítani most. Az idei magyar részvételre a kormány 64,8 millió forintot biztosít, ezen belül a projekt megvalósítása 23 millió forintot igényel, a magyar pavilon akadálymentesítésére pedig további 12 milliót fordítottak – számolt be.

Fabényi Júlia, a Lumú igazgatója, a Velencei Biennále magyar nemzeti biztosa felidézte, hogy az idei magyar kiállítás pályázatának kiírását nagy szakmai érdeklődés kísérte: tizenkét pályamű érkezett be.

A szakmai zsűri érvényes, korszerű, a kortárs képzőművészeti trendekre pontosan reagáló, ugyanakkor a magyar pavilonban kivitelezhető projektet keresett, így esett a választás Várnai Gyula és Petrányi Zsolt projektjére – jegyezte meg. Petrányi Zsolt kurátor emlékeztetett arra, hogy a Velencei Biennálé látogatói viszonylag rövid idő alatt járnak végig rengeteg kiállítást, így extrém sok információ éri őket, ami a kiállítók számára nagy kommunikációs kihívás. A Peace on Earth szlogen ebben a közegben releváns felvetés lehet, amely megragadhatja a közönség figyelmét – szólt a kiállításról. Mint hozzátette, a projekt egy biztató jövőkép lehetőségére szeretné ráirányítani a figyelmet, azt üzenve, hogy a zavaros jelenben is lehet helye a pozitív utópiáknak. A kiállítás referenciaként múltbeli utópiákat használ, azzal a céllal, hogy a jövő dilemmáira figyelmeztessen – mondta el a kurátor.

A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén magasodó PEACE ON EARTH! neonfelirat, melyet a projekt keretében újragyártottak, de az installáció része az 1960-70-es évek mintegy nyolcezer kitűzőjéből épült szivárványinstalláció is. Várnai Gyula egy 1970-es Stanislaw Lem-interjút is újravágott úgy, hogy a lengyel író a jelenből feltett kérdésekre válaszol. Az E-Wars című nyomat bonyolult kortárs összefüggésbe helyezi a világbéke kérdését: Várnai Gyula a Google információgyűjtő algoritmusát vetítette ki egy mai háborús felvételre, míg a másik képsoron a Mindent tudni akarok! című szovjet ismeretterjesztő sorozat főcíme fut. A Láthatatlan városok című videoinstalláció városképét ötvenéves sci-fi illusztrációkból állította össze a művész, az 5 perc című videomunka mellé pedig az egykori dunaújvárosi óriáskerék egyik kocsijának replikája került – számolt be Petrányi Zsolt.

Boros Géza, a Velencei Biennálé Iroda vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Christine Macel főkurátor az idei Viva Arte Viva című központi kiállításba beválogatta Hajas Tibor és Csörgő Attila munkáit is, így évtizedek óta először kerül magyar művészek alkotása a főkurátori válogatásba.

Velencében Hajas Tibornak a Vető Jánossal az 1970-es évek végén készített fotótablói lesznek láthatók. A kilenc műtárgyból álló anyag az Örömök és félelmek című szekcióban szerepel majd; a szállításról és a műtárgyvédelemről a Lumú gondoskodik – közölte Boros Géza. Csörgő Attila munkái pedig a művészet metafizikus megközelítését kutató, Az idő és a végtelen pavilonja című egységben kapnak helyet a november 26-ig nyitva tartó Velencei Biennálén.

MTI Fotó: Máthé Zoltán
Forrás: MTI