Győrnek is lesz városmonográfiája!

tmoni írása

Örömteli és tiszteletre méltó a város szándéka, hogy a belátható jövőben megszülessen Győr monográfiája. Egy többkötetes könyv, mely úgy tárja fel szeretett szülő- és lakóhelyünk múltját s jelenét, hogy a jövőbe mutat. Nagy formátumú vállalkozás ez, mely több évig tartó, hatalmas mennyiségű munkát, együttműködést és összefogást igényel nagyon határozott vezetés mellett.

Győr Megyei Jogú Város elhatározta, hogy lesz nekünk is városmonográfiánk. Lesz egy olyan összefoglaló kiadványunk, mely komplex módon vizsgálja városunkat: feltárja természeti, társadalmi, kulturális és gazdasági viszonyait a történelmi múltban és a jelenben. Ez minden lokálpatrióta szívét megdobogtatja, ugyanis eddig nem volt. Történtek ugyan kezdeményezések, de minden erre irányuló vállalkozás előbb-utóbb hamvába holt. Most itt a lehetőség, hogy megvalósítsuk, hiszen az önkormányzat biztosítja hozzá az anyagi forrásokat, és megteremti a munkához szükséges feltételeket – mondta Fekete Dávid alpolgármester, aki a projekt operatív vezetője lesz. Természetesen ez a sikerhez még nem elegendő, de kiindulásnak nagyon is ígéretes, hiszen többek között ezek hiánya okozta az elődök kudarcait, félsikereit. Fontos még, hogy legyen egy jól átgondolt koncepció és hatékony terv, mely mentén a projekt tervezett ütemezéssel haladhat a cél felé. Szükségeltetik még egy szerkesztőbizottság, mely az alpolgármester úr vezetésével összefogja az ezerfelé szétágazó feladatokat, összehangolja a részt vevő tudósok, kutatók és egyéb szakemberek munkáját, s a megvalósulás felé tereli a művet.


Mindezek a feladatok még előttünk állnak. Egyelőre ott tartunk, hogy a szándék már megvan, az elhatározás megszületett, a finanszírozás biztosított, az operatív vezető személye kijelöltetett. Kezdetnek nem rossz, és optimizmusra ad okot az is, hogy átgondoltan, előrelátóan kezdődik meg a munka, hiszen még mielőtt felállna a szerkesztőség, mielőtt még bármilyen irányvonalat megszabnának, tájékozódnak és körbejárják a témát. Ezt a célt szolgálta a március 14-én, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában megtartott műhelykonferencia, melyre olyan szakembereket hívtak meg a szervezők, akinek a szakterületük a településmonográfia, illetve akik gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek a témában.

Prof. Gyáni Gábor akadémikus A várostörténeti kutatások új irányai címmel tartott előadásából megismerhette a hallgatóság a várostörténetírás múltját és jelenét, a történetírásban elfoglalt helyét, és persze a megvalósítás lehetőségeit. Példákon keresztül megvilágította a különböző módszerek előnyeit és hátrányait, s kifejtette: egy modern, XXI. századi városmonográfiához vegyíteni kell ezeket, mert csak így biztosítható, hogy a készülendő mű ne legyen provinciális. Azaz Győrt ne elszigetelten vizsgáljuk, hanem legyen elhelyezve az ország természetrajzában, történelmében, gazdaságában, társadalmában és kultúrájában mind a múltban, mind a jelenben.

Prof. Kaposi Zoltán gazdaságtörténész A pécsi és a nagykanizsai várostörténeti kutatások tapasztalatairól szóló előadása gyakorlati oldalról közelítette meg a kérdést. Elmondta, hogy milyen nehézségekkel kell majd szembenézni a szerkesztőbizottságnak, milyen döntéseket kell meghozni még a munka megkezdése előtt, és mi minden szükséges a sikerhez. Hangsúlyozta az emberi tényező jelentőségét: mennyire fontos a megfelelő szakembergárda, az együttműködés és a széles látókörű, határozott vezetés. Kiemelte a technikai-technológiai vívmányok alkalmazásának szükségességét, és alapvetőnek tekintette a finanszírozás folyamatosságát.

Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztője Várostörténeti kutatások Ausztriában címmel az osztrák példát mutatta be helyenként megemlítve a német módszereket is. Ezzel a nemzetközi kitekintés is megtörtént a témában. Amellett, hogy megismerhettük az ausztriai módszereket, felhívta a figyelmet a történészek és a helytörténészek közös munkájának szükségességére. Hangsúlyozta a folytonosságot, hogy a munka nem érhet véget a monográfia megjelenésével, fontos, hogy a jelenkori viszonyokat, folyamatokat, vizsgálatok eredményeit bizonyos időközönként áttekintsük és közzétegyük mintegy az alapmű folyományaiként.

Dr. Horváth József történész, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese Győr 1945 előtti történetének kutatása címmel elhangzott előadásában számba vette a témával foglalkozó irodalmat és forrásanyagot. Kiemelte az eddigi monográfia-kísérleteket, erényeiket, sikertelenségük, befejezetlenségük és hiányosságaik okait. Hangsúlyozta, hogy a könyvek, tanulmánykötetek, könyvsorozatok, levéltári és muzeális források mellett a folyóiratokban, újságokban, évkönyvekben, sőt iskolai értesítőkben is rengeteg hasznos információ található. Kitért arra is, hogy az Internet segítségével ma már könnyen tájékozódhatunk az ország más területein, sőt külföldön megtalálható, Győrre vonatkozó dokumentumokról is, mert bármilyen furcsa, ilyen is van.

Prof. Rechnitzer János regionális kutató A legújabbkori Győr fejlődésének bemutatási lehetőségei címen futott előadásában a folyamatok jelentőségét hangsúlyozta, a változások okait és következményeit, a fejlődési irányokat, valamint városunknak a régióban és az országban elfoglalt helyét. Felhívta a figyelmet, hogy mint minden kutatásnál, itt is alapvető, hogy legyen hozzáférés az adatokhoz, amelyek alapján a trendek felvázolhatók. Ő is kitért az összefogás szükségességére, ami nélkül ekkora munka hatékonyan nem valósítható meg.

Ezután kerekasztal-beszélgetés következett, melynek résztvevői Fekete Dávid alpolgármester, prof. Rechnitzer János regionális kutató, dr. Horváth Sándor Domonkos könyvtáros-jogász, a megyei könyvtár igazgatója, dr. Horváth József történész és Bana József levéltáros, a városi levéltár igazgatója voltak. Itt kerültek szóba a konkrétumok: szerkesztőbizottság fog alakulni, melynek első és legfontosabb feladata egy jól átgondolt koncepció elkészítése lesz, hiszen a jó tervezésen áll vagy bukik a vállalkozás sikere. Ehhez persze komoly döntéseket kell hozni: kinek készül a monográfia és milyen célból, milyen módszereket használjanak, milyen terjedelmű legyen, milyen szerzők munkájára és milyen intézményi háttérre lesz szükség, s milyen munkamegosztás lenne a leghatékonyabb. Ezzel párhuzamosan elindulhat az eddigi munkák teljes körű kritikai számbavétele, beleértve az Interneten található anyagot és a régészeti feltárások eredményeit is, valamint a fehér foltok feltérképezése, amelyeket a nulláról kell majd pótolni.

Összegzésként elmondható, hogy lesz itt munka rengeteg, ha egy jövőbe mutató, modern, újszerű, vonzó külsejű, városunkat teljes egészében bemutató kiadvány a cél, de a kezdetek ígéretesek. Kívánjuk, hogy kitartson a lendület az évek során, sikerüljön összehozni egy jó csapatot, egy hatékony tervet, megvalósítani az összefogást. És reméljük, hogy folyamatosan értesülhet a lakosság a már elért eredményekről, s a jövőbeli tervekről.

tmoni
Fotók: Pozsgai Krisztina
A címlapkép egy 1910 körül készült képeslap a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményéből

2017.03.17