Carlo Collodi ifjúsági regénye, az életre kelt fabábu története 1881-től a Giornale dei Bambini című gyermekújságban jelent meg folytatásokban. A mű a kezdetektől fogva nagy sikert aratott, bár az egyház tiltakozott a mese ellen, véleményük szerint ugyanis a lázadás szellemét közvetítette. Azonban a történet 1883-ban megjelent könyv formájában is, és elindult a diadal útján.

Évtizedekkel később Walt Disney is meglátta a lehetőséget a történetben, és elkészítette az egész estét betöltő filmjét. (Érdekesség, hogy a film zenéje két Oscar-díjat is kapott.) Itt azonban Pinokkió figurája már korántsem annyira gonosz, igazodva az akkori közízléshez, egy szerethető, rosszcsont figurát láthatunk a mesefilmben. Később számos feldolgozás készült a történetből, bizonyítva, hogy az alkotók fantáziáját megmozgatta a fabábu karaktere. Aki ismeri vagy látta a történetet, megszerette. A fiúk a kalandok miatt, a lányok a tündérek miatt. Na és a felnőttek? Bármilyen hihetetlen, ők is voltak gyerekek.

Pinokkió kalandjai most a Vaskakas Bábszínház előadásában örvendeztetik meg a nézőt, ezt a változatot Veres Andrásnak köszönhetjük. Itt ugyan tündérek nem szerepelnek, hősünk sem hazudik, így az orrocskája sem növekszik állandóan. Már az első perctől tud beszélni, azonnal rabul is ejti a szívünket, hiszen őt csak a világ dolgainak megismerése hajtja a kalandokba.

Dzsepettó kifaragja bábuját, tanítgatja, és egy idő után úgy dönt, legjobb, ha a tudást az iskolában szerzi meg Pinokkió. Pénzt ad neki, hogy könyvet vásároljon, itt meg is kezdődik a nagybetűs kaland. A pénzt egy bábszínházi előadásra költi, amelynek az igazgatója el akarja magával vinni, ám ebből a kelepcéből mutatványosok segítségével szerencsésen kikerül. Közben rendőrök üldözik, egy vak macska és egy sánta róka becsapja. Iskolába megy, de a társai irigykedése miatt ismét bajba kerül. Hiába bizonygatja igazát, mégis börtönbe vetik. Itt Tücsök siet a segítségére, akitől megtudja, hogy Dzsepettó égen-földön őt keresi, még a tengerben is, ahol egy bálna lenyelte. Pinokkió gondolkodás nélkül beleveti magát a vízbe, természetesen találkozik a bálnával, és ugyanaz történik vele, mint Dzsepettóval. Így a bábu és létrehozója sok viszontagság után a bálna gyomrában találkozik ismét, ahonnét Pinokkió ügyessége folytán sikerül kiszabadulniuk.

Mostantól kezdve aztán boldogan élnek? Nem, egyáltalán nem. Dzsepettót megkeresi a bábszínház igazgatója, azt követelve tőle, hogy adja vissza neki a fabábut. Ám mikor Pinokkió előjön… hát bizony már korántsem fabábu, csoda történt, hús-vér kisfiú vált belőle. Akármelyik változatát nézzük is a mesének, egy nagyon tanulságos, kedves történet kerekedik előttünk.

A Somogyi Tamás rendezésében látható előadásról csak felsőfokon lehet beszélni. Markó-Valentyik Anna mint Pinokkió azonnal a közönség kedvencévé válik, csakúgy, mint a Dzsepettót alakító Hannus Zoltán. A jó hangulat megteremtéséhez a két rendőrt játszó Horváth Márk és Vitányi-Juhász István járul hozzá nagymértékben. Rab Vikit láthatjuk a tanítónő és a tücsök szerepében, valamint több karaktert alakít Kovács Domokos (macska, Olivér, mutatványos), Főglein Fruzsina (Lujza, mutatványos) és Nagy Petra (Róka, Boglárka, mutatványos). Stílszerűen a bábszínház igazgatójaként jelenik meg Blattner Géza-díjas művészünk, Kocsis Rozi.

Az előadás létrejöttét és sikerét Markó Róbert dramaturg, Góbi Rita koreográfus, Csanádi Judit konzulens és Barabás Lőrinc zeneszerző munkája segítette. A díszlet-, báb- és jelmeztervező Szabó Ottó fantasztikus látvánnyal örvendezteti meg a közönséget.

Aki csak teheti, töltsön el másfél órát a Vaskakas Bábszínház Pinokkió című előadásán, mert egy rendkívül látványos, tanulságos, humoros, édes kis történetet fog látni, hihetetlen színészi alakításokkal.

Bári Edit
Fotók: Orosz Sándor, Molnár György

Fotógaléria: Orosz Sándor fotói

6 kép

 

Fotógaléria: Molnár György fotói

73 kép