Utazzunk, mert utazni mindig jó, térben és időben is. Képzeletben sétáljunk egyet azon a római, terméskő alapozású úton, amit még a hatvanas évek elején is láthattak a csákváriak a Kossuth Lajos utcában. Florianában, ahogyan ez lenni szokott, előbb katonák állomásoztak és építettek erődöt, majd megérkeztek a kereskedők és az iparosok is. A sírfeliratokból – legalább kétezer ember nyugszik az egykori településen kívüli temetőben – arra következtethetünk, hogy romanizált kelta lovasság állomásozott itt. A közeli Báróczházy-barlang falába is egy kiszolgált katona karcolt arról feliratot, hogy Diana szentélyeként működött ez a hely. A háborúkkal tarkított két évszázad után aztán leáldozott itt is Róma csillaga, megjöttek a hunok, a légiók pedig a kiszolgált katonákkal együtt elmentek. Végső soron csak néhány kő és a csontok maradtak, no meg az út, egészen 1962-ig.

Csákvár második virágzása talán éppen az Esterházyak megérkezésével jött el. A népes család galántai, grófi ága telepedett itt meg, 1638-ban Eszterházy Miklós nádor feleségül vette Csák István lányát, így került a település több, mint 300 évre a család tulajdonába. A grófok egy 56000 hektáros birtoktesten gazdálkodtak itt. Ez volt a gesztesi uradalom, amelynek központja Csákvárra került. Itt kezdett nagyszabású kastélyépítésbe, pontosabban bővítésbe 1778-ban Esterházy János gróf. Az ekkoriban még barokk épületegyüttes „kápolnaszárnyát″ a neves építész, Fellner Jakab tervezte, a mai, klasszicista épületegyüttes végül 1823-ra készült el Schönbrunn mintájára. De nem csak magukra gondoltak a grófok, az elsőként alapított téglagyár mellett létesült itt 1832-ben kórház, 1883-ban a vincés apácák kaptak itt kolostort. Akik aztán óvodát és lányiskolát is működtettek, és 1891-ben gazdaképző iskola is indult a környék ifjúsága számára. A grófok megszervezték az országban az elsők között a tűzoltóságot is Csákváron, figyelőtornyot és szertárat is építettek, és modern fecskendőt is vásároltak. A kastélyt híres angolpark vette körül, a160 éves mamutfenyő ma is tanúja a virágkornak.

1945-ben aztán innen is elmentek a grófok, a kastélyukban jelenleg kórház üzemel, a tűztoronyban pedig múzeum van. Ha arra járunk, nézzünk be, merüljünk el kicsit a múltban.

A bal oldali képen a Főbejárat látható (forrás: ManDA adatbázis), a jobb oldali képen pedig a kastély a két világháború között (forrás: Révhelyi Ferenc felvételei).

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu