A templom egy ötméteres dombra épült. Jobbra és balra találjuk a romantikus, román, mór és bizánci stílus jellemző jegyeit elegyítő, természetesen szintén romantikus stílusú plébániát és az irgalmas nővérek zárdáját. A templomkapuhoz kőbábos korláttal szegett lépcső visz fel. Az épület négy sarkán tető nélküli, bástya jellegű tornyok vannak. A fő homlokzat tornyai negyvenöt méteresek, a szentély mellettiek harminc méteresek. Az épület nagyságát jelzi, hogy a tornyok mindegyikének csupán egyharmada magasodik a homlokzat fölé. A kapu mellett áll Szent István és Szent László szobra, a két torony között pedig a Szeplőtelen Szűz monumentális, három méter magas, tizennyolc mázsás szobra áll. Maga a templom lényegében két liturgikus térből áll. Az alsó rész a Károlyi család temetkezési helye, a felső a fóti katolikusok temploma. Ebbe belépve szinte visszalöki a látogatót a rendkívül gazdag belső díszítés. Aranyozott gerendázattal megtartott kazettás mennyezet, a mellékhajókat jelző árkádsor apostolképei, vagy az oldalhajók mennyezetének égszínkékje a sárga csillagokkal, lenyűgöző látvány. A bal mellékhajó fő dísze a Szent György oltárkép. A templom legszebb oltárképe Szent Franciskát jeleníti meg. Ez nem véletlen, a templomot gr. Károlyi István építtette, az ő feleségét pedig Esterházy Franciskának nevezeték. Az oltárképen egyébként a grófot is megörökítették, öreg koldus képében szerepel. A főoltárkép a templom védőszentjét, a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Máriát jeleníti meg. A többi jelentős műalkotáshoz hasonlóan Karl Blaas festette. A templom nevezetessége az orgonája, ezen Liszt Ferenc is játszott.

Az altemplom a Károlyi család kriptája, ami, köszönhetően az öt méter magasra emelt felső templomnak, nem a föld alatt, hanem föld szintjével van egy vonalban. Szentélyében áll a feltámadt Krisztus márványszobra. Alatta ott van a templom legértékesebb műtárgya, a firenzei nemeskő- és márványberakásos intarzia. Az altemplom szentélyrészét vasrács választja el a kriptától, melyet tizenkét pillér választ ketté. A jobb oldali sírfülkékben nyugszanak a templomépítő gróf és családja földi maradványai, míg a másikban a következő nemzedék halottjai kaptak helyet.

Ybl Miklós lényegében a fóti templommal alapozta meg építészi karrierjét, megmutatván azt a különleges tehetségét, amellyel mindenkori megrendelői kívánságait magas művészi szinten tudta teljesíteni, és magától értetődő módon alkalmazkodott a keresztény hagyományokhoz is.

Dippold Pál
Forrás: mandarchiv.hu