„Őseinket felhozád

Kárpát szent bérczére,

Általad nyert szép hazát

Bendegúznak vére.

S merre zúgnak habjai

Tiszának, Dunának,

Árpád hős magzatjai

Felvirágozának.”

(Kölcsey: Himnusz)

Amikor Kölcsey befejezte a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból c. versét Szatmárcsekén, valószínűleg nem sejtette, hogy néhány évtized múlva gyakran elhangzik majd az ünnepségeken. A Himnusz kiadására mégis öt évig kellett várni, 1828 decemberében jelent csak meg nyomtatásban. (Az alsó képen a Himnusz kéziratának első lapja látható.)

A magyarságnak a 19. századig nem létezett nemzeti himnusza. Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) voltak. De népszerű volt – a többször betiltott – Rákóczi-nóta is, melyet Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésített.

1844-ben írtak ki pályázatot Kölcsey Himnuszának megzenésítésére, melyre Erkel Ferenc is benyújtotta pályaművét, végül az ő zenéjével lett Magyarország nemzeti himnusza a költemény.

A mű bemutatására 1844. július 2-án a Nemzeti Színházban került sor, de hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. Hivatalosan az 1949-es alkotmányt módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.

Minden évben január 22-én adják át a magyar kultúrához és az oktatáshoz kapcsolódó kitüntetéseket, mint pl. Apáczai Csere János-díj, Brunszvik Teréz-díj, Németh László-díj, Szentgyörgyi Albert-díj. Városunkban a Győr Művészetéért- és Győr Közművelődéséért Díjakat ekkor adják át. Valamint 1993 óta ezen a napon tüntetik ki a pedagógusokat is.

A Magyar kultúra napján országszerte számos érdekes, izgalmas kulturális programmal várják a közönséget, ilyenkor nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális és művészeti rendezvények. 2008-ban ezen a napon kezdődött a Reneszánsz éve. Ezen a hétvégén például a Himnusz eredeti kéziratát és Erkel eredeti, kézzel írt kottáját Gyulán láthatják az érdeklődők: e két különleges történelmi dokumentumot január 20-án, pénteken a gyulai városházán, 21-én, szombaton pedig Erkel Ferenc szülőházában lehet megtekinteni.

Egy-egy program, esemény kapcsán sokan próbálnak megmutatni, átadni valamit kulturális életünk értékeiből. Ez a nap jó alkalom arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi örökségünket. Nyelvünk megőrzése is rendkívül fontos feladat.

„Serkenj fel mély álmodból és szánd meg hazádnak

Nyelvét, melly ha kihal, tudd meg, örökre kihalsz.”

(Baróti Szabó Dávid: A magyar ifjúsághoz)

Sulyok Attiláné

Forrás: mult-kor.hu, sulihalo.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.