821

Remake vagy eredeti?

Meseautó

„Uraságod szobát óhajt? Igen. Milyet parancsol? Kerül, amibe kerül, csak olcsó legyen” – így kezdődik a magyar filmtörténet egyik leghumorosabb párbeszéde, mely Gaál Béla a Meseautó című filmjében hangzik el. Különleges sorozatunk keretében ismét egy klasszikust és egy remake-et ajánlunk, méghozzá azért, mert jelen esetben mindkét változatot érdemes megnézni.

Ahogy az Oxford Filmenciklopédiában is olvashatjuk, „1934 karácsonyán mutatták be azt a filmet, mely – mintegy a Hyppolit, a lakáj párjaként – döntően meghatározta a harmincas évek magyar filmgyártását. Gaál Béla 1934-es, Meseautó című filmje tette nyilvánvalóvá, hogy a kispolgári környezetbe helyezett karriertörténet, a humor és a könnyes giccs elegye – bizonyos mindennapi realitás látszatával –, ez a filmtípus lesz a siker garanciája. A film – írja Nemeskürty István – a sikeres kispolgári vígjátékot a hollywoodi karrierfilmek szentimentalizmusával keverte, és így a megható, komoly dráma látszatát keltette.”

A Meseautó története kétségkívül magával ragadó: Kovács Vera, az egyszerű banki alkalmazott egy napon úgy dönt, kedvtelésből betér egy autószalonba, hogy megcsodálja az elérhetetlen, mesébe illő járműveket. Ekkor pillantja meg Szűcs János, aki annak a banknak az igazgatója, ahol Vera is dolgozik. A férfi rögvest belehabarodik a bájos Verába, ezért megveszi az egyik autót, és úgy intézi, hogy a hölgy a szalon ajándékaként megkapja azt. Ám ez nem minden: Szűcs személyében sofőr is jár a gáláns ajándékhoz, így Vera csodás élményt kap, a bankigazgató pedig lehetőséget arra, hogy végre valaki őt magát, ne pedig a rangját szeresse meg. A kedves, humorral és dallal szőtt történet már önmagában is elvarázsolja a nézőt, az élményt pedig csak fokozza a színészek játéka.

„A komikus színészekre, verbális, olykor kabaréhumorra, bevált vígjátéki klisékre épülő magyar hangosfilm sikerét a néző számára jól ismert és kedvelt színészek biztosították. A Meseautóban is főként Kabos Gyula, a jóságos idősödő főkönyvelő szerepében.” A bájos, naiv Verát Perczel Zita, Szűcs János bankigazgatót Törzs Jenő, Kabos hivatali partnerét pedig Gombaszögi Ella alakította. Gaál Béla Meseutója óriási siker volt, melyet az is mutat, hogy „1934-39 között négy esztendő alatt 75 ilyen meseautó sémájú vígjáték készült a magyar filmgyárakban, és e 75 közül is igen sok mind a meseszövésben (Budai cukrászda, Százhuszas tempó, Havi kétszáz pengő fix), mind színészválasztásban ezt a sikert másolta.” Nem meglepő tehát, hogy a magyar filmtörténet remake-jei között a Meseutó is szerepel.

Meseautó (2000) Fotó: est.hu

Kabay Barna 2000-ben készítette el a Meseautó modern változatát, melynek története szinte teljesen megegyezik az 1934-es alkotáséval. A különbség csupán annyi, hogy Szűcs nem egy bank, hanem egy üzletközpont igazgatója, és úgy találkozik Verával, hogy véletlenül elüti az éppen görkorcsolyázó hölgyet. A valóban mesébe illő cselekmény és a humort cseppet sem nélkülöző bonyodalmak sorozata mit sem változott, épp csak újabb, színes köntösbe bújva elevenedik meg előttünk Stohl András, Ónodi Eszter, Kern András és Bajor Imre játéka által. A filmet – ahogy az a remake-ek esetében lenni szokott – rengeteg negatív kritika érte, ennek ellenére nem szabad elvitatni az értékeit: a színészi játékot, az eredeti történet modern környezetbe és képi világba ágyazását, valamint a zenét.

Ahogy Gaál Béla filmjében, úgy a 2000-es Meseautóban is a kor kiemelkedő, ismert és kedvelt színészei tűnnek fel, akik egytől egyig kitesznek magukért, és úgy viselik a szerepüket, hogy közben akaratlanul is felidézik bennünk – főként Bajor Imre – az eredetiben látott karaktereket. Emellett pedig ki kell emelnünk azt, amitől Meseautó a Meseautó: a zenét, mely bár teljesen más, mégis olyan szép és andalító, mint az eredetiben.

A címlapképen: Meseautó (1934), fotó: mafab.hu

Készítette: Tóth Eszter
Forrás: kultura.hu

2017.01.21