Győrött a korcsolyázás nagy múltját az országban elsők között az 1870 telén megalakult Győri Korcsolyázó Egylet (GYKE) segítette elő. Az egyesület a Rába partján, a Hosszú híd melletti részen alakított ki és gondozott egy természetes korcsolyapályát. Ezt az időjárástól függően, idényenként átlagosan csak 30-40 napon keresztül lehetett használni.

A mesterséges, mechanikusan hűtött jégpályákkal a korcsolyázási időt tavaszig meg tudták hosszabbítani, ezek építése 1876-ban kezdődött meg Angliában és Amerikában. A zárt műjégpályák mellett 1909-től olcsóbb, szabadban kialakítottak is létesültek Európában. Magyarországon 1926-ban adták át a budapesti Műjégpályát, mely 106 korcsolyázónapot is biztosított.

Az 1880-as évektől Győrött is rendszeresen felmerült a műjégpálya építésének gondolata és terve. 1892-től működött egy bizottság is, mely minden erre alkalmasnak vélt területet megvizsgált, javaslatokat tett. A Győri Korcsolyázó Egylet 1914-ben a Rába-parti korcsolyapályája mellett szeretett volna építeni egy műjégpályát és sportházat a terület feltöltésével. Ez a későbbiekben telente műjégpályaként, nyaranta tenisz- és játéktérként funkcionált volna, de a világháború kitörése elsöpörte a pályaépítést. 1917-ben az új műjégpályát több helyre is elképzelték: a Cziráky parkban (de kicsi terület állt a rendelkezésre, és a természetes jégpályához nagyon közel esett volna), a kórház előtti katonai gyakorlótéren (de ezt télen is használták a katonák gyakorlatozásra), a Rába partján már működő korcsolyapályánál (de az nagyobb feltöltést igényelt) és a Bercsényi liget végén feltöltött részen. A megvalósítás sorra elmaradt.

1921 telén veszélybe került a korcsolyázás lehetősége is, mert a Rába alacsony vízállása miatt a hirtelen beköszöntő fagy a természetes korcsolyapálya területén vizet nem talált. Erdély Ernő tűzoltóparancsnok a tűzoltóival öntöztette be a pályát, és így tudott csak kinyitni január 8-án. A városi tanács 1921 decemberében a győri sportegyleteknek megengedte, hogy ezen a télen a pénzügyi palota melletti vásártéren, valamint a Bisinger Óvoda mögötti, éppen üresen álló Andrássy úti tornatelepen műjégpályát készítsenek a város mérnöki hivatala engedélyével.

Napjainkig azonos elven, a létrehozott jégréteg alatti hűtéssel és szigeteléssel működnek a műjégpályák. A homok vagy beton aljzatban elhelyezett csőhálózatban kering a hűtőfolyadék, felette az óvatosan, fokozatosan megszilárdított, biztonságos vastagságú jégréteg. Ezt rendszeresen felújítják, karbantartják, azaz langyos vízzel öntik fel a pályát, mely az egyenetlen felületeket kitölti, és a fölösleget lecsiszolva tükör felszínű jégréteg lesz újra.

Az Erzsébetligeti Sportpálya Bizottság és pár sportegyesület tagjai bámulatos kitartással hozták létre a Bisinger tornakert területén a műjégpályát, melyhez több heti hideg idő is kellett. A Bisinger Óvoda végén üresen álló területet a városi iskolák használtak évekig, de a városi tanács 1921-ben már értékesíteni akarta, épületek között húzódott meg. Az ekkor létesült korcsolyapálya mellett az 1912-ben épült Osztrák-Magyar Bank (később Magyar Nemzeti Bank) győri fiókjának pompás palotája állt, szemben a nagykaszárnya szürke fala zárta a teret. Panyigai Lajos, a DAC jeles magasugró atlétája, az Erzsébetligeti sporttelep pályagondnoka felügyelte a munkát, melyhez a katonaságot is igénybe vette.

1922. január 15-én vasárnap nagy havazás közepette, katonazenekar előadása mellett nyílt meg a volt városi tornakertben az Andrássy úti műjégpálya. Gyermekek és a felnőttek szép számmal vettek részt a megnyitáson, és a minden tekintetben megfelelő és nagy gonddal kezelt jégpálya elbűvölte a korcsolyázás híveit. Itt a jeget rendszeresen söpörték, éjjelente felöntötték, így minden nap friss jégen lehetett korcsolyázni. Működtetője az Erzsébetligeti Sportpálya Bizottság volt, hetente kétszer katonazenét is biztosított. A műjégpálya bevételét az Erzsébetligeti sportpálya fejlesztésére, öltöző létesítésére szerették volna fordítani. A belépődíj kezdetben személyenként felnőtteknek 15, gyerekeknek 10 korona volt, de a meleg idő hatására kétszer is leállított pályának használati díját februárra 10 koronára csökkentették. A közönség igen hamar megszerette az új jégpályát, melyet a nap minden szakában, kora reggeltől késő estéig használtak. 1922. január 24-től a korábban este nyolc óráig tartó nyitvatartást tíz óráig állandósították, majd az idő enyhülésével a pályahasználatot (február 19-től) az esti órákra korlátozták.

A Győri Hírlap 1922. február 19-én írt cikke szerint a Bisinger tornakert területén létrehozott korcsolyapálya „címe elég hangzatos: ’műjégpálya’, szép is, de annak fogalmától igen messze esik. Egyet azonban regisztrálhatunk: azon a területen művészet volt jeget csinálni. Ezt legjobban bizonyíthatják a környék és az Andrássy-ut lakói, kiknek az éjjeli nyugalmuk egy pillanatig sem volt biztonságban a lármával történő műjég fagyasztástól. Bámulatos az a kitartás, amellyel a bizottság s egy-két sportegyesület tagjai segítségére siettek a már-már balul kiütő vállalkozásnak s ... ujólag nekifogtak, mig fáradozásukat siker koronázta.”

Az Andrássy úti győri korcsolyapályán a jég hűtése nem megfelelő volt, ezért olvadt meg kétszer is a nyitvatartás alatt a pálya jege. A műjégpálya 1922. február 22-én zárt be végleg.

Az egykori korcsolyapálya helyét, a Nemzeti Bank épülete melletti telket ajánlotta fel 1926-ban Farkas Mátyás polgármester az új győri postapalota építésére. Itt épült fel 1928-1930 között az 1. posta teljesen modern, kétemeletes épülete.

Végül az igazi, tartós műjégpálya 1984-ben Kiskúton épült fel a Győri Önkormányzat, a Győri Jégsportért Alapítvány és több vállalat összefogásával.

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom: a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér sajtógyűjteménye