Vízkereszt

Január 6.

A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától a Vízkeresztet követő vasárnapig tart: január 6. a „karácsonyi tizenketted” zárónapja. Ekkor kezdődik a farsang időszaka, a mulatságok, bálok ideje. Vízkereszt neve Jézusnak a Bibliában leírt megkereszteléséről származik, aki Keresztelő Szent Jánostól kapta a keresztséget a Jordán folyó vizében.

A kifejezés a vízszentelés hagyományára utal: előestéjén a templomban a pap vizet szentel, ezzel a szentelt vízzel keresztelnek az újesztendőben. A három napkeleti bölcs, Gáspár, Menyhért és Boldizsár is ezen a napon látogatták meg a kis Jézust. Újév napja megfelezte a nagykarácsonytól kiskarácsonyig tartó időszakot. Vízkeresztet kiskarácsonynak is hívták, mert a kereszténység első századaiban Jézus születését még ezen a napon ünnepelték. Ehhez az időponthoz kapcsolódik Jézus első csodája is a kánai menyegzőn, a víz borrá változtatása.

A patakok vize ekkor ébred, és aranyossá változik. Gyakran kivonult a falu népe a patakhoz, a betegek megfürödtek benne vagy vittek haza a vizéből. A katolikusoknál ezen a napon végezték a házszentelést, hogy az új évben Isten áldása legyen a házon és a benne lakókon, valamit távol tartsák a gonoszt a háztól.

Sok néphagyomány kötődik ehhez a naphoz. Vízkereszt estéje a lakmározásról, a vendégeskedésről szólt, háromkirály-járás, kántálás kísérte. A fehér ruhába öltözött gyermekek fejükön papírkoronával, kezükben csillaggal a házakat járták, és köszöntő énekeket adtak elő.

Újévi köszöntő (népköltés)

„Szalad a szán, cseng a csengő,
Víg legyen az új esztendő!
Megkondult a harang ez újév napjára,
Adjon Isten áldást a házigazdára.
A családot az Isten sokáig éltesse,
Holta után a mennyekbe vitesse!”

Népi megfigyelések is kapcsolódnak hozzá:

Ha fénylik a vízkereszt, a búza jól ereszt” – Ha napsütés jellemző ezen a napon, akkor jó termés lesz.

Ha vízkereszt vizet ereszt, a tél soká ki nem ereszt” – Vagyis ha ilyenkor enyhe az idő, akkor még sokáig tart a tél.

William Shakespeare egyik legnépszerűbb, színházakban gyakran játszott vígjátéka a Vízkereszt, vagy amit akartok. Idén nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokon is bemutatásra kerül.

Napjainkban ilyenkor szokás leszedni a karácsonyfát, bár ez nem kötelező, nyugodtan hagyhatjuk még tovább is, és gyönyörködhetünk benne.

Sulyok Attiláné

Forrás: Czárán Eszter: Világnak virága: magyar műveltségünk napról napra kicsiknek és nagyoknak. A téli napfordulótól a tavaszi napéjegyenlőségig. Bp, 2005.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2017.01.06