Csankó Zoltán Szent István-díjat kapott


Csankó Zoltán, a Győri Nemzeti Színház Jászai Mari- és Radnóti-díjas színművészének munkásságát Szent István-díjjal ismerték el. A kitüntetést december 28-án, a Farkasok és bárányok című előadást követően vehette át Lanczendorfer Erzsébettől, a Győri Nemzeti Színházért KÉSZ alapítvány kuratóriumi tagjától.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a KÉSZ 1994-ben a jótékony célú KÉSZ hangverseny bevételéből hozta létre a Győri Nemzeti Színházért – KÉSZ Alapítványt, melynek célja az Alapító Okirat szerint a Győri Nemzeti Színházban folyó alkotó munka során kiemelkedő művészi teljesítményt nyújtó művészek elismerése, díjazása. Az Alapítvány a fent megfogalmazott cél érdekében működteti ezt a díjat, ezenfelül egy ösztöndíjat is létesített. A Szent István-díjat 1995-2015 között, azaz az elmúlt 22 évben 38 művész kapta meg, ketten két alkalommal is.

Csankó Zoltán 2009 februárjában érkezett a Győri Nemzeti Színházba, első szerepét Ács János rendezésében kapta, George-ot játszotta Albee Nem félünk a farkastól című drámájában a Kisfaludy Teremben. Sokat elárul a művészről, hogy első győri szerepét követően Kisfaludy-díjat kapott, ami a magas művészi kvalitások dicséretén felül a társulat szeretetét, a kollégák megbecsülését is jelzi. Ezt a díjat a társulat tagjai szavazzák meg minden évad végén, és olyan színművészek kapják, akik szakmai, művészi munkájuk mellett a közösségben betöltött pozíciójuk okán is méltónak bizonyulnak az elismerésre. Csankó Zoltán egy csapásra a társulat meghatározó személyiségévé vált, tekintélye, játékának kifinomultsága, senkihez sem hasonlítható orgánuma és az őt körüllengő szeretetteljes légkör nap mint nap megörvendezteti a kollégákat és a nézőket egyaránt.

Kolhaas Mihály, a lócsiszár szerepében folytatta, már a Nagyszínházban, majd eljátszotta Moliere-t Bulgakov drámájában, Hübner Félix-et a Györgyike drága gyermekben, és szinte észrevétlenül vált a közönség egyik nagy kedvencévé. 2012-ben az Őrnagy szerepét kapta, így megismerhettük Csankó Zoltán egy másik, izgalmas arcát, megmutatta, hogy félelmetes és elnyomó zsarnok szerepkörben is briliáns karakterformálásra képes. Számtalan emlékezetes alakítás következett, időnként meglepő és szívet melengető fordulatokkal, mint 2013-ban, mikor Simon bácsi szerepében dalra is fakadt, énekelte a Csinibaba nagy slágereit, a Különös éjszaka volt című dalt, és a Fogj egy sétapálcát! énekelve végleg betáncolta magát a győri publikum szívébe. A 2014-es esztendő díjesőt hozott számára, ebben az évben kapott Kardirex-díjat, és a közönség szavazatai alapján ő lett az évad Taps-díjas színésze is. Egy évre rá a Városmajori Színházi Szemlén a legjobb férfi mellékszereplő díját érdemelte ki Beaumarchais Figaro házassága című színművében Almaviva gróf megformálásáért. Az utóbbi években láthatta őt a győri közönség a Vízkereszt Malvolio-jaként, emlékezeteset és nagyon emberit alakított Karenin grófként, legutóbb pedig Csugunov szerepét játszotta el a Farkasok és bárányok című darabban Valló Péter rendezésében.

Csankó Zoltán színpadon és azon kívül is altruista beállítottságú művész, őszinte, érzékeny és éles szemű kritikus. Szájából a kollégák soha nem bántó, ám mindig előrevivő módon hallják a szomjazott értékelést. Szavának súlya van, és ő nem rest dicsérni, de jobbító szándékkal kritizálni sem. Sokat tanulhatunk kedvességéből, jóleső kíváncsiságából. Soha nem mulasztja el, hogy megnézze kollégái játékát más előadásokban, példaértékű az az odafigyelés, ahogy a világ dolgait kezeli. Végezetül ne maradjon ki a humor! A nevetés vele azért is olyan édes, mert magas intelligenciából, nagy műveltségbeli tudásból táplálkozik szellemessége. Mindez olyan példaképpé emeli őt, aki igazán méltó arra, hogy kitüntetéssel és őszinte gratulációval illessük – hangzott el a művész méltatásában.

2017.01.04