1469

Simon-Korie-Powers-Weller: Doktor Zsivágó

Közép-európai musical ősbemutató a Győri Nemzeti Színházban

2016. december 17-étől játsszák a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán Forgács Péter rendezésében a Doktor Zsivágó című musicalt két részben, Silló István és Köteles Géza vezényletével, a főbb szerepekben kettős szereposztással.

A mű zeneszerzője Lucy Simon, Borisz Paszternak (1890-1960) Zsivágó Doktor című regénye alapján a szövegkönyvet Michael Weller, a dalszövegeket Michael Korie és Amy Powers írta. A magyar szöveget Romhányi Ágnes készítette. A musical ősbemutatóját 2006-ban Kaliforniában tartották, majd Ausztráliában, Dél-Koreában és Svédországban játszották, mielőtt 2015-ben a Broadway-n is elhangzottak volna a dallamok.

Paszternak regénye 1957-ben Milánóban jelenhetett csak meg. Nagyregényéért az író elnyerte a Nobel-díjat, amelyet azonban nem fogadhatott el, miután hazájából való száműzetéssel fenyegették meg. Az 1903 és 1929 között játszódó, „a mintegy két és fél évtized orosz-szovjet történetét átfogó Doktor Zsivágó a személyiség és a történelem, a művészet és a rákényszerített létforma konfliktusain keresztül bontja ki azt az életrajzi keretet, amelybe az orvos főszereplő személyes és hazája általánosabb hányattatásai vannak foglalva”. A regényt a főhős, Zsivágó (aki költő is egyben) versciklusa zárja.

Mindig nehéz vállalkozásnak tűnik egy regényt színpadra adaptálni, különösen igaz ez egy olyan remekmű esetében, amely nagyszabású, epizódokkal tarkított, több évtized eseményeit fogja át a történelmi háttér ábrázolásával együtt. Természetesen nem várható el a komplett regény színpadra vitele, ennek megfelelően a musical szövegkönyve szinte teljes mértékben Zsivágó életére koncentrál, árvává válásától a haláláig. Helyszín a cári Oroszország és az 1917 utáni Szovjetunió.

A történet 1897-ben indul, a kisfiú Zsivágó apjának temetésével, és valamikor a második világháború után ér véget. A 20. század első felében élők mindennapjait nagymértékben befolyásolták a véres történelmi események, amelyek oly sok ponton jelennek meg az előadásban is nagyszabású tablók vagy kisebb jelenetek formájában. Zsivágó (Miller Zoltán / Fejszés Attila) életére hatással van az első világháború, a nagy októberi szocialista forradalom, a fehér és a vörös terror, valamint szembesítik múltjával és családja származásával is.

A musical másik abszolút főszereplője a gyönyörű Lara (Kisfaludy Zsófia / Tóth Angelika), akibe három férfi is szerelmes. A minden rendszert túlélő kéjsóvár Komarovszkij (Forgács Péter), a kezdetben lelkes forradalmár Pasa Antipov (később a kegyetlen SztrelnyikovNagy Balázs), és véletlen találkozásokat követően nagy szerelem szövődik Lara és Zsivágó között, miközben a férfi már feleségül vette Tonját (Wégner Judit / Kecskés Tímea), akinek szerepe a regényhez hasonlóan szürkébb, háttérbe húzódó, kevésbé aktív, inkább csak az eseményekre reflektáló. Lara és Zsivágó minden erkölcsi ellenállás ellenére sorsukat nem kerülhetik el. A musical műfaj arra is lehetőséget ad, hogy ez a szerelmi ötszög egy kvintettben a színpadon is megmutatkozhasson.

A Zsivágót és a Larát alakító színészeknek és színésznőknek jut jelentősebb lehetőség a nagyobb drámai érzések megmutatására, színészi képességeik csillogtatására. Szintén hálás Pasa Antipov és Sztrelnyikov szerepe azáltal, hogy ugyanannak a forradalmárnak egy ifjú, lázadó, majd kegyetlenné és könyörtelenné váló két oldalát kell megmutatni.

A grandiózus regényből egy nagyszabású musical született. A színpadot, zseniális megoldás gyanánt, díszletként egy monumentális átjáró, híd uralja, amely egyik oldalán lépcsőkkel tarkított, másik oldalán egyenes fal zárja. A forgószínpad segítségével mozgatva a sok-sok helyszínváltozást hívatott szolgálni, hol egy palota bálterme, hol frontkórház, hol 1. világháborús lövészárok, hol a Moszkvát elhagyókat szállító vonat, stb. A díszlettervező Bátonyi György, a korhű jelmezek Tordai Hajnal munkái, amelyek szintén a megvalósítás fényét növelik. A nagyszerű koreográfiákat Kováts Gergely Csanád álmodta színpadra, a monumentális történethez pedig nagyívű, rendkívül szép zenét komponált Lucy Simon.

Ősze Mária
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

2016.12.17